Zárszámadás

Miután az országgyűlés 2000-ben kétéves költségvetést fogadott el, 2001 őszén a legfontosabb gazdaságpolitikai vitára a zárszámadási törvényjavaslat ad alkalmat a parlamentben. A Fidesz koalíciós partnerének, az FKgP elnökének általános politikai stratégiájába illeszkedik a Fidesz-vezette kormánnyal való tudatos konfrontáció. Ezért a törvény elfogadásához a Fidesznek szüksége van a MIÉP támogatására. Csurka István pártja azonban nem adja "ingyen" a támogató szavazatokat.A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló, a parlamenti nyilvántartásban T/4955-ös szám alatt szereplő törvényjavaslat vitája politikai elemzők szerint kvázi költségvetési vitává változott. Miután az országgyűlés 2000-ben kétéves költségvetést fogadott el, 2001 őszén a legfontosabb gazdaságpolitikai vitára a zárszámadási törvényjavaslat adott alkalmat a parlamentben. A javaslat kapcsán a honatyák már a bizottsági és plenáris vitákban is általános költségvetési kérdéseket vetettek fel. Ám azt követően, hogy 2001. október 3-án az FKGP elnöke, Torgyán József Győrben bejelentette, hogy az FKGP elnöksége másnapi ülésén javaslatot tesz arra, hogy a párt frakciója ne szavazza meg a zárszámadás elfogadását, a törvényjavaslat sorsa általános politikai kérdéssé változott.

Torgyán József a frakció kilátásba helyezett elutasító szavazatát azzal indokolta: meg kívánják akadályozni a Fidesz-MPP-t abban, hogy kampánycélokra használhassa a túlköltekezést. Az FKGP elnökének általános politikai stratégiájába illeszkedik a Fidesz-vezette kormánnyal való tudatos konfrontáció, így nem valószínű, hogy a Torgyán-hű kisgazdák - akik feltehetően a frakcióban kisebbségben vannak - megváltoztatják álláspontjukat a végszavazásig. Torgyán pártja de jure még a koalíció tagja, ám nyár közepe óta egyre világosabb, hogy az FKGP-vel már nem számol a Fidesz-MPP és Torgyán pártelnök is a legnagyobb kormánypárttal való szembenállást állítja politikája középpontjába. A Fidesz-MPP - az MKDSZ-szel és az MDF-fel megkötött választási együttműködés után - most már csak azokra a kisgazda politikusokra számít, akik egyrészt feltétlenül hívei a koalíciónak, másrészt személyükben segíthetik a Fideszt-t abban a törekvésében, hogy megszerezze a volt kisgazda szavazóbázis jelentős részét.

Torgyán József pártjának elutasító álláspontja után a parlamentben felértékelődött a MIÉP szerepe. Amennyiben a Torgyán-hű kisgazdák nemmel szavaznak a zárszámadási törvényjavaslatra, a koalíciónak szüksége lehet a 12 MIÉP-képviselő támogatatására. A MIÉP képviselői az eddigi parlamenti vitában kritikusan viszonyultak a javaslathoz. Különösen a javaslatban szereplő, a szerencsejáték-törvényt módosító paragrafusokat bírálták a párt képviselői. Varga Mihály pénzügyminiszter erről a módosításról a parlamenti expozéjában 2001. szeptember 25-én így fogalmazott: "Az állami bevételek növelése az alapvető célja annak a módosításnak, amely a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt érinti. Lényeges követelmény továbbá, hogy csak megbízható és a közbizalomra méltó szerencsejáték-szervező folytathassa e tevékenységet. Mindezek érdekében a kor igényeinek megfelelően a szabályozás kiterjed mindazon játékokra, amelyeket technikai eszköz felhasználásával szerveznek, ideértve elsősorban az internetes szervezői szolgáltatásokat és a telefonon történő szerencsejáték-szervezést. Emellett a javaslat új játékfajta, az úgynevezett gyorsjátékok jogszabályi alapját is megteremti, illetve rendezi azok szervezésének a feltételeit."

Lentner Csaba, a MIÉP képviselője 2001. szeptember 27-én vezérszónoki felszólalásában támogató és kritikus érveket egyaránt megfogalmazott a javaslat kapcsán. "Súlyos örökségekkel terhelt a 2000. év költségvetésének zárszámadása. Ezek részint a múltból, az előző tervgazdasági ciklusból gyökereznek, ugyanakkor számottevőek az elmúlt tizenhárom évben elkövetett hibáknak a pénzügyi-gazdasági kihatásai is. Ez a 2000. évi zárszámadás jelképezi azt a kiszolgáltatottságot, azt a külföldi tőkére való ráutaltságot is, amely egyre nehezebb teherként nyomódik rá a magyar gazdaságpolitikára és a magyar társadalompolitikára" - fogalmazott a MIÉP-es politikus. A képviselő az ellenzék régi érvét, az infláció tudatos alultervezését is megemlítette, ám eltérően az MSZP és az SZDSZ politikusaitól, ebben a kérdésben is a kormány és az ellenzék közötti álláspontra helyezkedett: "Az inflációt alultervező kormány választásokra készülő taktikáját vélem itt felfedezni, amikor egy jelentős pénztöbbletből később elégedetlenkedő társadalmi csoportok, rosszul jövedelmező ágazatok problémáit érzékelve a kormány "Gentleman Henry"-alapon tudja azt megtenni, hogy különböző társadalmi rétegeknek és válságágazatoknak a szabálytalanul elszámolt pénzekből pótlólagosan forrásokat biztosít. Ám meggyőződésünk a MIÉP részéről - és itt egyenleget szeretnék vonni a 2000. évi zárszámadásnak ezen sarkalatos pontjánál -, mi azt mondjuk, hogy ha jó célokra ment a pénz a mesterségesen képzett tartalékokból, nem emelünk szót, államtitkár úr, azonban az a körülmény, hogy az egyes tételek hova kerültek elszámolásra, meg kell mondanom, frakciónk ezen tételek vonatkozásában még a végleges álláspontját, helyesebben: a végleges meggyőződését nem tudta kialakítani" - mondta.

A vezérszónoki felszólalásban a MIÉP képviselője a szerencsejáték-törvény módosítását nem kifogásolta, mint ahogy az általános vita többi részében sem. A MIÉP képviselői a részletes vitára bocsátást is megszavazták (lásd táblázat).

2001. október 16-án aztán Lentner Csaba azonnali kérdésben vetette fel a témát, majd október 19-én a parlamenti részletes vitában a felszólalását is a szerencsejáték-törvény módosításának bírálatára szentelte. A képviselő így fogalmazott: "A magunk részéről tehát a T/4955. számú törvényjavaslatnak a gyorsjátékok mint új játékszervezési fajták és az on-line hálózatba kötött pénznyerő automatáknak mint új szerencsejáték-típusnak a bevezetését, főleg külföldi tulajdonosi háttérrel, képviselőtársaim, a MIÉP nem javasolja.(...) a javaslatunk az, hogy fontolják meg ennek a 28-nak a benntartását a zárszámadási törvényjavaslatban. A gazdasági indokokon túl, ha önök ezt politikailag is mérlegelik, ez a politikai kockázat nem éri meg önöknek, hiszen olyan anyagi, üzleti érdeksérelmeket okoznak, amelyeknek a politikai ódiumát az elkövetkezendő hónapokban, 2002 tavaszán, azt követően is, önöknek kell viselni."

Tállai András, a pénzügyminisztérium államtitkára a részletes vitában még védelmébe vette a kormány javaslatát. Megjegyezte: "már maga az a tény, hogy az MSZP frakciója és a MIÉP frakciója teljesen egy platformon van ebben a kérdésben, egy kicsit érdekes számomra". Várható volt azonban , hogy a Fidesz-MPP-nek engedményt kell tennie, ha a MIÉP szavazatit szeretné megszerezni. A törvényjavaslat sorsa - miután a kampány előtti legfontosabb gazdaságpolitikai vitává változott - presztízskérdés a kormány számára, amellett, hogy egy parlamenti elutasítás a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit is befolyásolná, a közvélemény szemében az első jelentős parlamenti politikai bukás lenne.

Október 25-én Rogán Antal, a Fidesz elnökségi tagja arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy módosító javaslatot nyújtott be a zárszámadáshoz. Ebben a Fidesz képviselője javasolja annak a résznek az elhagyását, amely a szerencsejáték-törvényt módosítaná. A javaslat indoklása szerint a szerencsejátékról szóló törvény átfogó módosítására van szükség, és addig nem indokolt a most felmerült módosítás.

A Fidesz-MPP aggodalma a parlamenti számarányokat figyelembe véve megalapozottnak látszik. A kormánypárti képviselők jelenleg csupán két fővel vannak többen, mint az ellenzék (194-192) . Amennyiben a kormányoldalról leszámítjuk a Torgyánt támogató FKGP-s képviselőket és a koalíció oldalához hozzáadjuk a független képviselők között ülő, a kormányt támogató képviselőket, erősen kétséges, hogy a koalíciónak többsége lenne, ha a MIÉP nemmel szavaz.

A képviselők megoszlása képviselőcsoportonként (2001.10.25.)

Az első sajtóhírek arra utalnak, hogy a módosító javaslat elfogadása esetén a MIÉP megszavazza a zárszámadást. "Rogán Antal módosító indítványa egy olyan jelentős momentum, amelynek következtében a MIÉP érdemben tudja mérlegelni a zárszámadás megszavazásának lehetőségét" - nyilatkozta Lentner Csaba. A végeredmény azt jelentené, hogy a kormány az utolsó veszélyes parlamenti vitán is sikerrel jut túl, hiszen a zárszámadás után jelenleg nem látható olyan törvényjavaslat, amely esetében veszélybe kerülhetne a parlamenti többség, illetve amelynek elfogadása létfontosságú lenne a kormány számára. Viszont a MIÉP-nek tett engedmény lehetőséget ad az ellenzéki pártoknak, hogy ismét kommunikációjuk középpontjába helyezzék a legnagyobb kormánypárt és a MIÉP együttműködésének emlegetését. A MIÉP feltehetően a 2002-es választások utáni helyzetének és zsarolási potenciáljának "előtanulmányát" látja a jelenlegi helyzetben, s a kampányban is igyekszik majd politikai erejének bemutatására. Álláspontunk szerint azonban a zárszámadási vita alakulásából jelenleg semmilyen hosszú távú következtetést nem lehet levonni a 2002 utáni esetleges politikai kapcsolódásokról. Az események alakulása jelenleg sokkal inkább egy olyan időszak záró aktusát jelentik, amelyben a kormány helyzete a parlamentben erősen megrendült, s a Fidesz-MPP számára kockázatos kiegyensúlyozó politikát tett szükségessé.