2001. Októberi pártpreferenciák
Az októberi közvélemény-kutatásokból kítűnik: a szeptemberi terrortámadás hatása - a pártpreferenciák alakulása szempontjából - rövid távúnak bizonyult. Több elemzés rámutatott, hogy a szeptemberi terrortámadások a kormánypártok pozícióit erősítették. A héten több közvélemény-kutató cég is napvilágra hozta októberi pártpreferencia-felvételeinek eredményeit. Az alábbi táblázat négy intézet adatait tartalmazza.
| 
 Századvég-Tárki  | 
 Szonda-Ipsos  | 
 Gallup  | 
 Medián*  | 
||
| 
 Felvétel ideje:  | 
 Okt 4-14  | 
 Okt 6-16  | 
 Okt 4-9  | 
 Okt 5-8  | 
|
| 
 Teljes lakosság Teljes lakosság | 
|||||
| 
 Fidesz-MDF  | 
 24  | 
 25  | 
 27  | 
 30  | 
|
| 
 MSZP  | 
 21  | 
 24  | 
 24  | 
 32  | 
|
| 
 SZDSZ  | 
 3  | 
 2  | 
 4  | 
 4  | 
|
| 
 MIÉP  | 
 2  | 
 2  | 
 3  | 
 1  | 
|
| 
 FKGP  | 
 2  | 
 1  | 
 1  | 
 1  | 
|
| 
 Egyéb  | 
 2  | 
 3  | 
 3  | 
 2  | 
|
| 
 Nem tudja/nem válaszol  | 
 46  | 
 43  | 
 38  | 
 30  | 
|
| Biztos szavazó pártválasztó | |||||
| 
 Fidesz-MDF  | 
 44  | 
 43  | 
 46  | 
||
| 
 MSZP  | 
 41  | 
 44  | 
 40  | 
||
| 
 SZDSZ  | 
 6  | 
 4  | 
 6  | 
||
| 
 MIÉP  | 
 3  | 
 3  | 
 3  | 
||
| 
 FKGP  | 
 3  | 
 2  | 
 1  | 
||
| 
 Egyéb  | 
 3  | 
 3  | 
 3  | 
||
*A Medián adatai a biztos szavazókra vonatkozóan voltak elérhetők
Az adatok összehasonlításából levonható legfontosabb következtetések
A szeptemberi terrortámadás hatása - a pártpreferenciák alakulása szempontjából - rövid távúnak bizonyult. Több elemzés rámutatott, hogy a szeptemberi terrortámadások a kormánypártok pozícióit erősítették. Szeptember 11-e után megugrott a Fidesz támogatottsága a teljes lakosság körében. Ezzel együtt a bizonytalanok aránya csökkent. A Fidesz tehát, a kül- és biztonságpolitikai válsághelyzet következtében, sikeresen mobilizálta a bizonytalan szavazók egy részét. Mostanra ez a hatás tűnt el. A bizonytalan szavazók aránya ismét elérte a korábban szokásos 40-45%-ot, a Fidesz-MDF teljes lakosság körében mért támogatottsága pedig visszaesett a szeptemberi értékekhez képest.
Az előbbiek következményeként a két vezető párt ismét igen kiegyenlített támogatottsággal bír. A teljes lakosság körében valamennyi intézet Fidesz-MDF előnyt regisztrált, míg a biztos szavazók, illetve a biztos szavazó pártválasztók között két közvélemény-kutató cég is az MSZP előnyéről számolt be. A különbségek a két párt támogatottsága között azonban - a Gallup adatain kívül - egyik intézet adatai szerint sem jelentősek. Mindebből adódik, hogy jelenleg nem csupán azt nem tudjuk, hogy a 2002-es választásokat ki nyeri majd, de azt sem igazán lehet megmondani, hogy ha "most vasárnap" lennének a választások, ott melyik oldal győzedelmeskedne. 
A kisebb pártok közül egyedül az SZDSZ haladja meg az 5%-ot, és ez a párt is csupán két intézet adatai szerint. Az SZDSZ parlamentbe kerülése tehát jelenleg kérdéses. A MIÉP értékei rendre 5% alatt maradnak, ám a rejtőzködő szavazók miatt a MIÉP-nek sincs sokkal kevesebb esélye a parlamentbe jutásra, mint a szabad demokratáknak. A többi politikai erő semmiképpen nem reménykedhet abban, hogy 2002 után is országgyűlési frakcióval rendelkezhet. Ehhez legközelebb még a Munkáspárt áll - megelőzve például az FKGP-t. A Munkáspárt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók között mintegy 3%-os.
A választások majdani kimenetele szempontjából igen lényeges körülmény lesz a választási részvétel kérdése. A felmérések szerint az SZDSZ szavazói a legeltökéltebbek, míg a Fidesz-MDF támogatói kevésbé hajlandóak arra, hogy preferált pártjukra szavazatukat leadják. Az MSZP támogatói a Fidesz szavazóinál jobban hajlanak a választási részvételre. Mindez azt jelenti, hogy míg az alacsony részvételi arány az MSZP-nek kedvez, az SZDSZ-nek pedig a parlamentbe jutást garantálhatja, addig a magas részvételi arány a Fidesz-MDF számára kedvezőbb.