2001. Októberi pártpreferenciák
Az októberi közvélemény-kutatásokból kítűnik: a szeptemberi terrortámadás hatása - a pártpreferenciák alakulása szempontjából - rövid távúnak bizonyult. Több elemzés rámutatott, hogy a szeptemberi terrortámadások a kormánypártok pozícióit erősítették. A héten több közvélemény-kutató cég is napvilágra hozta októberi pártpreferencia-felvételeinek eredményeit. Az alábbi táblázat négy intézet adatait tartalmazza.
Századvég-Tárki |
Szonda-Ipsos |
Gallup |
Medián* |
||
Felvétel ideje: |
Okt 4-14 |
Okt 6-16 |
Okt 4-9 |
Okt 5-8 |
|
Teljes lakosság Teljes lakosság |
|||||
Fidesz-MDF |
24 |
25 |
27 |
30 |
|
MSZP |
21 |
24 |
24 |
32 |
|
SZDSZ |
3 |
2 |
4 |
4 |
|
MIÉP |
2 |
2 |
3 |
1 |
|
FKGP |
2 |
1 |
1 |
1 |
|
Egyéb |
2 |
3 |
3 |
2 |
|
Nem tudja/nem válaszol |
46 |
43 |
38 |
30 |
|
Biztos szavazó pártválasztó | |||||
Fidesz-MDF |
44 |
43 |
46 |
||
MSZP |
41 |
44 |
40 |
||
SZDSZ |
6 |
4 |
6 |
||
MIÉP |
3 |
3 |
3 |
||
FKGP |
3 |
2 |
1 |
||
Egyéb |
3 |
3 |
3 |
||
*A Medián adatai a biztos szavazókra vonatkozóan voltak elérhetők
Az adatok összehasonlításából levonható legfontosabb következtetések
A szeptemberi terrortámadás hatása - a pártpreferenciák alakulása szempontjából - rövid távúnak bizonyult. Több elemzés rámutatott, hogy a szeptemberi terrortámadások a kormánypártok pozícióit erősítették. Szeptember 11-e után megugrott a Fidesz támogatottsága a teljes lakosság körében. Ezzel együtt a bizonytalanok aránya csökkent. A Fidesz tehát, a kül- és biztonságpolitikai válsághelyzet következtében, sikeresen mobilizálta a bizonytalan szavazók egy részét. Mostanra ez a hatás tűnt el. A bizonytalan szavazók aránya ismét elérte a korábban szokásos 40-45%-ot, a Fidesz-MDF teljes lakosság körében mért támogatottsága pedig visszaesett a szeptemberi értékekhez képest.
Az előbbiek következményeként a két vezető párt ismét igen kiegyenlített támogatottsággal bír. A teljes lakosság körében valamennyi intézet Fidesz-MDF előnyt regisztrált, míg a biztos szavazók, illetve a biztos szavazó pártválasztók között két közvélemény-kutató cég is az MSZP előnyéről számolt be. A különbségek a két párt támogatottsága között azonban - a Gallup adatain kívül - egyik intézet adatai szerint sem jelentősek. Mindebből adódik, hogy jelenleg nem csupán azt nem tudjuk, hogy a 2002-es választásokat ki nyeri majd, de azt sem igazán lehet megmondani, hogy ha "most vasárnap" lennének a választások, ott melyik oldal győzedelmeskedne.
A kisebb pártok közül egyedül az SZDSZ haladja meg az 5%-ot, és ez a párt is csupán két intézet adatai szerint. Az SZDSZ parlamentbe kerülése tehát jelenleg kérdéses. A MIÉP értékei rendre 5% alatt maradnak, ám a rejtőzködő szavazók miatt a MIÉP-nek sincs sokkal kevesebb esélye a parlamentbe jutásra, mint a szabad demokratáknak. A többi politikai erő semmiképpen nem reménykedhet abban, hogy 2002 után is országgyűlési frakcióval rendelkezhet. Ehhez legközelebb még a Munkáspárt áll - megelőzve például az FKGP-t. A Munkáspárt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók között mintegy 3%-os.
A választások majdani kimenetele szempontjából igen lényeges körülmény lesz a választási részvétel kérdése. A felmérések szerint az SZDSZ szavazói a legeltökéltebbek, míg a Fidesz-MDF támogatói kevésbé hajlandóak arra, hogy preferált pártjukra szavazatukat leadják. Az MSZP támogatói a Fidesz szavazóinál jobban hajlanak a választási részvételre. Mindez azt jelenti, hogy míg az alacsony részvételi arány az MSZP-nek kedvez, az SZDSZ-nek pedig a parlamentbe jutást garantálhatja, addig a magas részvételi arány a Fidesz-MDF számára kedvezőbb.