2001. 43. hét - Külügyi Figyelő
A 43. héten az Afganisztán elleni válaszcsapás a harmadik hetébe lépett, és továbbra sem hozta meg a várt áttörést. Egybehangzó amerikai vélekedések szerint a közeljövőben sem várható kézzelfogható eredmény. A szárazföldi kommandósakciókkal, az intenzív bombázásokkal egyelőre nem sikerült a tálibok uralmát megtörni, illetve Osszama bin Ládent élve vagy halva kézrekeríteni. További problémákat vet fel a tálib rezsim ellen harcoló, tádzsikokat és üzbégeket tömörítő Északi Szövetség. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a pastu többség semmiképpen sem fogadná el egy új, az Északi Szövetség által vezetett kormány irányítását. Ezért megindult a pastuk között is a tálibellenes Déli Szövetség szervezése. A magyar kormány 100 millió forintot különített el afganisztáni humanitárius célokra. Az Egyesült Államokban a lépfene pánik továbbra is rettegésben tartja a lakosságot. Magyarországon ezen a héten a kül- és kisebbségpolitika centrumában a negyedik alkalommal ülésező, és parázs viták által kísért Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) volt. A kormány, a magyar parlamenti pártok és a parlamenti képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek részvételével zajló kétnapos találkozón kompromisszum született több fontos, a státusztörvényre vonatkozó kérdésben.A 43. héten az Afganisztán elleni válaszcsapás a harmadik hetébe lépett, és továbbra sem hozta meg a várt áttörést. Egybehangzó amerikai vélekedések szerint a közeljövőben sem várható kézzelfogható eredmény. A szárazföldi kommandósakciókkal, az intenzív bombázásokkal egyelőre nem sikerült a tálibok uralmát megtörni, illetve Osszama bin Ládent élve vagy halva kézrekeríteni. További problémákat vet fel a tálib rezsim ellen harcoló, tádzsikokat és üzbégeket tömörítő Északi Szövetség. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a pastu többség semmiképpen sem fogadná el egy új, az Északi Szövetség által vezetett kormány irányítását. Ezért megindult a pastuk között is a tálibellenes Déli Szövetség szervezése. A magyar kormány 100 millió forintot különített el afganisztáni humanitárius célokra. Az Egyesült Államokban a lépfene pánik továbbra is rettegésben tartja a lakosságot. Magyarországon ezen a héten a kül- és kisebbségpolitika centrumában a negyedik alkalommal ülésező, és parázs viták által kísért Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) volt. A kormány, a magyar parlamenti pártok és a parlamenti képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek részvételével zajló kétnapos találkozón kompromisszum született több fontos, a státusztörvényre vonatkozó kérdésben.
Elhúzódó háború
A héten a szövetségesek által Afganisztán ellen indított Tartós Szabadság elnevezésű hadművelet a harmadik hetébe lépett. A kitűzött cél elérése még várat magára, és jelenleg úgy tűnik, hogy a bevetések a muzulmán böjti hónap, a november közepétől kezdődő Ramadán idején is folytatódni fognak. A héten megsemmisítették az Al-Kaida terrorszervezet néhány bázisát, és a zöldsapkások is bekapcsolódtak az afgán belháborúba, az Északi Szövetség oldalán. Egyre több jelzés érkezik arról is, hogy a hivatalos amerikai tájékoztatástól eltérően, számos esetben célt tévesztenek a tálib állásoknak szánt rakéták és bombák. A Vöröskereszt által fenntartott depót, kórházat és egyéb civil létesítményeket is találat ért az elmúlt héten.
Az APEC csúcsértekezlete Bush elnök egyértelmű támogatást kapott a világ másik két vezető hatalmának fejétől, Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kínai elnöktől. A lépfene terjedése miatti pánik továbbra is meghatározó tényező a világpolitikában. Két postás váratlanul meghalt, akik egy washingtoni postázóban kapták meg a halálos kórt. Titkosszolgálati információkra hivatkozva az amerikai média megszellőztette, hogy esetleg nem is Osszama bin Láden, hanem amerikai szélsőségesek állhatnak az anthrax fertőzés hátterében. (Hasonlóképpen történt 1995-ben is az oklahomai robbantásnál, mikor mindenki elsőként arab terroristákra gyanakodott, a WTC elleni első merényletet ugyanis muszlim szélsőségesek hajtották végre, de az igazi elkövető Timothy McVeigh, akit idén végeztek ki szélsőjobboldali, paramilitáris szervezethez tartozott. Ezek a szervezetek évek óta marginálisan vannak jelen az Egyesült Államok területén. Fajgyűlölő, erőkultuszt propagáló, agresszív csoportjaik konspirálva tevékenykednek.) Ezen a héten a magyar kormány a tartalékalapból százmillió forintot különített el afganisztáni humanitárius célokra.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT)
Csütörtökön és pénteken ülésezett Budapesten a kormány, a magyar parlamenti pártok és a parlamenti képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek részvételével a negyedik Magyar Állandó Értekezlet. Az éles viták által övezett, konfrontatív, a diplomáciai életben szokatlanul éles, emocionális hangvételű kétnapos találkozó számos kompromisszumot hozott a státusztörvény végrehajtása terén. A zárónyilatkozat általános részét valamennyi résztvevő aláírta, míg a státusztörvényre vonatkozó passzusokat az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás elutasította.
A fő vitás kérdések az Európa Tanács velencei bizottságának ajánlása, ill. Adrian Nastase román miniszterelnök javaslata voltak. A bizottság ajánlása új helyzetet teremtett a státusztörvény 2002. január 1-től történő alkalmazásának számos pontján (munkavállalás, magyarigazolvány, vízumpolitika). A Nastase-féle javaslat szerint pedig magyarigazolvány kiállításához az RMDSZ tagsági igazolvány lenne szükséges, az ajánlószervezetek dokumentumai helyett. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla elfogadhatónak tartotta a javaslatot, míg a keményvonalas Tőkés László tiszteletbeli elnök és a magyar kormánypártok elutasították azt. A MÁÉRT negyedik ülésén is világosan kirajzolódott, hogy a Fidesz-kormány politikája az RMDSZ mérsékelt vezérkarával, Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnökökkel szemben érvényesül. Az Orbán Viktor, Kövér László, Németh Zsolt vezette szomszédsági politika a radikális RMDSZ szárnyat, azaz Tőkés László püspök-tiszteletbeli elnököt és az úgynevezett Reform Tömörülést támogatja. (Korábban ez hasonlóképpen volt a Vajdaságban is, ahol a Kasza József által vezetett Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) szemben a magyar kormány a súlytalanabb, de radikálisabb, Ágoston András által vezetett Vajdasági Magyar Demokrata Pártot (VMDP) karolta fel.) A MÁÉRT nem ért véget botrányos jelenet nélkül sem: Kövér László beszéde alatt Kovács László, az MSZP elnöke elhagyta a termet és csak a beszéd végeztével tért vissza.
Egyértelműen látszik, hogy a státusztörvény megterheli a magyar-román viszonyt és megnehezíti a határon túli magyar szervezetek politikáját, amelyek többnyire kormányon vannak/voltak és az elmúlt években számos, nehezen kivívott eredményt értek már el. A Fidesz-kormány erős magyar belpolitikai hátteret kíván adni a határon túli szervezeteknek, cserébe azonban elvárja, hogy ezek a szervezetek is képviseljék a magyar jobboldal magyarság-politikáját.
EU csúcsértekezlet Gentben: habozás a bővítés kérdésében
Az Európai Unió genti csúcsértekezletén Guy Verhofstadt, az Unió soros elnökének, Belgiumnak a miniszterelnöke bejelentette, hogy a decemberi laekeni csúcson kiderülhet, melyek azok országok, amelyek 2002 végére befejezhetik a csatlakozási tárgyalásokat és így 2004-ben az EU tagjává válhatnak. A bátorításnak szánt bejelentés óriási vihart keltett Brüsszelben, ezért másnap Louis Michel belga külügyminiszter és Günter Verheugen bővítési biztos együttes sajtótájékoztatójukon alaposan lehűtötték a felfokozott reményeket. Kiderült, hogy Laekenben szó sem lesz konkrét országokról, vagy dátumról, csupán az országjelentések alapján fognak beható eszmecserét folytatni az EU állam- és kormányfői a bővítésről.
EU-körökből származó vélekedések szerint hazánk Szlovéniával és Észtországgal együtt bármilyen kombináció szerint benne lesz az első körben. Ciprus az ingatag görög-török viszony miatt, míg Málta a belpolitikai helyzete miatt kérdéses. A fő probléma minden bizonnyal Lengyelország uniós tagsága lesz. Ha német nyomásra bekerül az első körbe, akkor nem lesz ellenvetés Csehországgal és Szlovákiával szemben sem. Ha kimarad, akkor a visegrádi négyek másik két tagja is várólistás maradhat.
Gripen vs. F-16
A héten továbbra sem csitultak a kedélyek az amerikai nagykövet asszony váratlan, 14 darab F-16-osra vonatkozó ajánlatát követően. Kormányzati körökből származó információk szerint a magyar kormány nemzetbiztonsági kabinetje nem fogja megváltoztatni a döntését, bár már most csúsznak a svéd féllel az ez irányú tárgyalások. Simicskó István államtitkár megkésettnek nevezte az új ajánlatot. Ellenzéki vélemények megalapozatlannak és kapkodónak minősítették a kormány korábbi döntését, és az is biztosnak látszik, hogy akár csak egy nappal később, 2001. szeptember 11-én már más döntés is születhetett volna.
Egyéb fontos hírek
Az Európai Unió bővítéséről, az Egyesült Államokat ért terrortámadás következményeiről és a délkelet-európai helyzetről folytatott megbeszélést Budapesten Georgiosz Papandreu görög külügyminiszter. A Martonyi Jánossal folytatott megbeszélés után a görög diplomata kijelentette, hogy Athén támogatni fogja az unió új tagjainak szabad munkavállalását. Ezzel Görögország csatlakozik majd azon országokhoz, amelyek nem vezetnek majd be átmeneti és több évre szóló korlátozást a csatlakozó országok állampolgáraival szemben.
Áder János, a Magyar Országgyűlés elnöke kétnapos hivatalos látogatáson Rómában tartózkodott, ahol az olasz köztársasági elnökkel együtt részt vett az olasz képviselőházban az 1956-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen. A házelnök 1956-os emléktáblát is avatott, és találkozott a szenátus elnökével, illetve a külügyi és európai integrációs ügyi bizottság képviselőivel. Áder kijelentette, hogy Magyarország felkészült az uniós tagságra.
Mádl Ferenc köztársasági elnök háromnapos látogatásra Madridba utazott, ahol részt vesz a Demokratikus átmenet és konszolidáció c. konferencián.
Botrány a Vajdaságban: Végül is bizalmat szavazott a vajdasági parlament Nenad Csanak házelnöknek, akit többek közt azért akartak leváltani, mert leszakította az RTS szerbiai rádió-televízió cégtábláját, megköpdöste és megtaposta azt. Eközben élesen kritizálta az RTS a Milosevics-rezsimben betöltött szerepét.
Romániában az RMDSZ és az oktatási minisztérium közti tárgyalásokat követően véget ért a tankönyvvita. A két fél közös szakértői bizottságot hozott létre a konfliktus orvoslására.
