MSZP-SZDSZ találkozó
2001. október 26-án jelentős média figyelem mellett találkoztak egymással az MSZP és az SZDSZ legfontosabb vezetői. A megbeszélésen Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke mellett részt vett Kovács László és Szili Katalin (MSZP), illetve Pető Iván és Fodor Gábor (SZDSZ).2001. október 26-án jelentős média figyelem mellett találkoztak egymással az MSZP és az SZDSZ legfontosabb vezetői. A megbeszélésen Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke mellett részt vett Kovács László és Szili Katalin (MSZP), illetve Pető Iván és Fodor Gábor (SZDSZ).
Előzmények
A megbeszélés abba a folyamatba illeszkedik, amely az SZDSZ júliusi Küldöttgyűlésén indult el. Az MSZP-től és a Fidesztől egyenlő távolságot hirdető Demszky Gábor távozott az SZDSZ elnöki székéből, az őt felváltó Kuncze Gábor pedig már küldöttgyűlési beszédében bejelentette, hogy az SZDSZ kész együttműködni az MSZP-vel az Orbán-kormány leváltása érdekében. Az MSZP-hez fűződő kapcsolat pozitív változását világosan jelezte a pártelnök beszéde. A nyár folyamán több látványos és szimbolikus közös fellépés történt, amelyek közül a legfontosabb a parlament lépcsőjén megszervezett "rész-Országgyűlés" volt, amelynek keretében a két ellenzéki párt közös vizsgálóbizottságokat állított fel. Ebben a ciklusban korábban tulajdonképpen nem volt hangsúlyos közös ellenzéki akció. A két párt nem rendezett együtt tüntetéseket, nem tartott közösen sajtótájékoztatókat.
Ez a tény különösen az első kormányzati ciklus ellenzéki politizálásával összevetve érdekes, amikor az SZDSZ és az MSZP a Demokratikus Charta rendezvényein közösen lépett fel az akkori jobboldali kormánnyal szemben. A közös fellépés elmaradása a jelenlegi ciklusban elsősorban az SZDSZ a mostanit megelőző stratégiájából következett. A liberális párt vezetői a '98-as választási vereség után mindent megtettek annak érdekében, hogy érzékeltessék az MSZP-től való különállásukat, hiszen a párt támogatottságának csökkenését a szocialistákkal kötött koalícióval magyarázták.
Mi indokolta a változást a két ellenzéki párt politizálásában és a múlt heti találkozó megszervezését?
(1) Az MSZP korábban is nyitott volt az együttműködésre, de a Fidesz-MDF választási szövetség megkötése után kifejezetten érdekelté vált abban, hogy demonstrálhassa: ő sincs egyedül, az ellenzéki oldalon is képesek összefogni a pártok. A választási küzdelem pillanatnyilag legfontosabb taktikai kérdése, hogy a két nagy párt közül melyik lesz képes elhitetni magáról, hogy esélyesebb a győzelemre. A jövőre kezdődő hivatalos kampányt jelentős előnnyel kezdi az a párt, amelyet addigra a választók többsége esélyesebbnek tart. Ebben a versenyben sokat számít az erő felmutatása, a szövetségkötések ezt a célt szolgálják.
(2) Paradox módon az MSZP-től korábban távolságot tartani akaró SZDSZ-nek jelenleg a politikai túlélést jelentheti a szocialistákkal történő látványos közös fellépés. Az SZDSZ támogatóinak nagy része ugyanis mindenekelőtt kormányváltást akar. Mivel nem akarják kockáztatni a szavazataikat, azt fontolgatják, hogy az SZDSZ helyett inkább a szocialistákra szavaznak, ha a liberális párt nem erősödik meg a választásokig. Az SZDSZ együttműködése a kormányzásra esélyes szocialistákkal növelheti a párt jelentőségét, reálisabbá teheti az olyan nagyszabású reform-javaslatait, mint a meghirdetett adócsökkentő program. A közös ellenzéki fellépéssel az SZDSZ azt akarja üzenni a szimpatizánsainak: "Nyugodtan szavazz rám, nem veszik el a szavazatod!" (Korábbi elemzésünkben írtuk, az SZDSZ jelenlegi helyzetében nem lenne racionális a Fidesz-MDF megállapodáshoz hasonló választási szövetség megkötése az MSZP-vel. Ameddig az SZDSZ-nek esélye van arra, hogy önállóan indulva átlépje az 5 százalékos parlamenti küszöböt, az ellenzéki oldalnak több mandátumot hoz a külön indulás.)
A találkozó
Az Articsóka étteremben rendezett október 26-i találkozó a fentiekből következően elsősorban azt az üzenetet jutatta el a közvéleményhez, hogy a két párt közös kormányzásra készül. A találkozóról készült képsorok nagyon hasonlítottak azokra a tudósításokra, amelyek még a két párt közös kormányzása alatt készültek a koalíciós egyeztetések alakalmával.
Medgyessy Péter a találkozó után elsősorban az együttműködésre, a közös fellépésre helyezte a hangsúlyt, míg Kuncze Gábor igyekezett tisztázni a megbeszélés státusát. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje kijelentette: a két párt együtt képes a Fidesz vezette koalíció leváltására. Az SZDSZ elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy a két párt külön állít listákat és önállóan indít egyéni jelölteket a jövő évi választásokon, de mindkét politikai erő arra törekszik, hogy választási együttműködésük a lehető leghatékonyabb legyen.
Előrelépés történt a két párt kapcsolatában a találkozóval, de a várt világos tematikai együttműködés egyelőre elmaradt. Miközben a két politikus egyaránt a Fidesz-vezette kormány leváltásáról beszélt, egyenlőre még nem sikerült megtalálniuk azt a világos és egyértelmű formulát, amely az Orbán-kormány távozásának szükségességét megindokolja és az ellenzéki pártok támogatására buzdít. Kuncze és Medgyessy elismételte az ellenzéki pártok ismert kifogásait a Fidesz kormányzásával kapcsolatban, de ezen a kvázi kampánynyitó eseményen az összefogás meghirdetésén túl, új mondanivalóval nem ismerkedhetett meg a közvélemény. Miután a politics típusú találkozók, azaz a megbeszélések, a képi megjelenítést is segítő események a legalkalmasabbak arra, hogy a policy típusú üzenetek a napirendre kerüljenek, a két párt kihasználatlanul hagyta azt a lehetőséget, hogy máris megfogalmazzák a kampányaik alapüzenetét. A politikai napirenden csak az erődemonstráció ténye jelent meg, világos alternatívát jelentő közös üzenet - a kormány leváltásának szükségességén túl - nem hangzott el.
A két párt vezetői kijelentették, hogy a megbeszélésen nem születtek konkrét megállapodások. Hangoztatták azonban, hogy a kormány leváltásának közös szándéka, kijelöli a további együttműködés kereteit. Bejelentették, hogy a következő tárgyalásokon már érdemi kérdésekről egyeztetnek, így a két párt programjairól, sőt arról is, hogy valamilyen szinten esetleg kampányaikat is összehangolják majd. A megbeszélésen a tudósítások szerint nem esett szó sem a jövőre esedékes főpolgármester-jelölésről, sem a két választási forduló közötti teendőkről.
A további együttműködés
A várakozásokkal ellentétben a nyár nem a kormánynak kedvezett. Hiába próbálkozott a Fidesz az országjáró kihelyezett kormányüléseket kihasználni, az ellenzék folyamatos támadásai hatására defenzívába szorult. Az amerikai terrortámadás óta azonban ez a trend megfordult, ismét a kormánypártok a politikai élet aktívabb szereplői. Az ellenzéki pártok ezért valószínűleg folytatni fogják a kormányzati felkészülésként kommunikált tárgyalássorozatot.
Várhatóan kéthavonta megismétlik a pártvezetők részvételével folytatott megbeszéléseket, emellett minden bizonnyal sor kerül majd tematikus összejövetelekre is. A következő időszakban a két ellenzéki párt ki fogja választani azokat a személyeket, akik a kampányaik főszereplői lesznek, s akiknek egy esetleges kormányváltásnál miniszteri szerepet szánnak. Valószínűleg ezek a politikusok kétpárti találkozókat is szerveznek majd.
Bár az MSZP hangsúlyozza, hogy az önálló kormányzásra is felkészült, a jelenlegi erőviszonyok alapján csak koalíciós kormányzásra van esélye. Ennek következtében vélhetőleg átengedi az SZDSZ-nek a liberális párt számára két legfontosabb témát: az adó- és egészségügyreformot. Ennek jelei már az SZDSZ kezdeményezte politikai vitanapon is megmutatkoztak. Az SZDSZ legnagyobb hiányossága azonban az, hogy hiába akarja legfontosabb kampánytémájává tenni az egészségügyet, még nem találta meg a megfelelő személyt a program megjelenítésére. Egyelőre úgy tűnik, a liberális párt kampányának főszereplője Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Pető Iván lesz, de közülük csak Kuncze minisztersége valószínűsíthető (Fodor jelölését kétséges, hogy a szocialisták elfogadnák, Pető feltehetően a következő kormányban ugyanúgy nem vállalna szerepet, ahogy a Horn-kormány alatt sem tette). A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amennyiben az SZDSZ-re mindenképp szükség lesz a kormányváltáshoz, akkor a lengyel és a német liberális párthoz hasonlóan az SZDSZ is ragaszkodni fog a legfontosabb miniszteri posztok (külügy, pénzügy, belügy, igazságügy) közül legalább egyre. A külügyminiszter valószínűleg Kovács László lesz MSZP győzelem esetén, így az SZDSZ elnöke, ha részt kíván venni a kormány munkájában, akkor csak gazdasági tárcát igényelhet majd magának. (Kuncze belügyminiszterként nem volt a legsikeresebb, ezért valószínűleg nem akar még egyszer az lenni, igazságügy-miniszter pedig nem lehet, mert nincs jogi végzettsége.)
Az MSZP kampányának legfontosabb szereplői Medgyessy Péter mellett várhatóan Kovács László, Keller László, Doszpot Péter, Szili Katalin és Nagy Sándor lesznek. Ők valószínűleg, többségében résztvevői is lesznek a következő kormánynak - természetesen csak akkor, ha az MSZP kapja a megbízást a kormányzásra a választóktól.
