Vádak az SZDSZ ellen

Horváth Béla, a Torgyán-ellenes kisgazdákhoz csatlakozott képviselő állítása szerint olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek azt bizonyítják, hogy az SZDSZ az 1998-as választási kampány kiadásait tiltott pénzügyletekkel fedezte. A kormánypárti lapok azt hangsúlyozták az üggyel kapcsolatban, hogy a liberálisok, miközben a korrupciót leleplezik le, addig maguk is korruptak. Az ellenzéki lapok ellenben politikai támadást sejtenek az ügy mögött.

Újabb támadást intézett az SZDSZ ellen Horváth Béla (FKGP), aki ezúttal egy váltóügylet révén, tiltott vagyoni pártfinanszírozással hozta kapcsolatba a Szabad Demokraták Szövetségét. Horváth - dokumentumokra hivatkozva - beszámolt arról, hogy az SZDSZ egyszemélyes kft.-je, az akkor egymillió forint törzstőkéjű Liberior Kft. 1997-ben váltót bocsátott ki, amelyet a K and H Brókerház befogadott. Horváth Béla elmondta: a váltót a K and H Bank magához vette, majd 183 millió forint értékű tartozáselismerést kért a Liberior Kft.-től - a kisgazda honatya szerint - vélhetően a váltó fedezetlen volta miatt. Horváth Béla közölte: a Liberiol Kft. tartozása mögé a City-Ház Rt. magáncég a saját ingatlanját adta fedezetül vagyis, mint mondta - az SZDSZ ezzel ismételten a tiltott pártfinanszírozás gyanújába keveredett. Az SZDSZ közleményében összefüggést vélt felfedezni a párt elleni tényfeltárások és az elmúlt időszak perei között. Horváth Béla sajtótájékoztatói szinte napra pontosan esnek egybe Schlecht Csaba felmentésével, és Várhegyi Attila, az Orbán-kormány politikai államtitkárának elsőfokú bírósági ítéletével. Horváth Béla feladata, hogy az Orbán-kormány politikai szennyeséről terelje el a figyelmet ily módon - állítják, szerintük ugyanis a képviselő az elmúlt egy hétben tudatos, előre megszervezett rágalomhadjáratot indított a Szabad Demokraták Szövetsége ellen, és "bár azt hiszi, puskaport vásárolt, valójában csak púdert hint". (Napirend, 2001. november 9.)

A Magyar Hírlap szerkesztőségi álláspontja szerint (Székházügyek, 2001. november 3.) "tíz évvel a rendszerváltás után új, a tapasztalatokat gondosan mérlegelő pártfinanszírozási törvényre volna szükség." A Magyar Hírlap szerint, törvényes és a tapasztalatokból kiinduló párfinanszírozás szükséges, különben "óhatatlanul történnek visszaélések is".

A Magyar Hírlap szerint "az MDF-Fidesz-székházeladás" körüli botrány hasonlítható a mostani esethez. A Magyar Hírlap szerint az ügyben az az érdekes, hogy "fél évvel az új választások előtt miért olyan intenzív és könyörtelen a koalíciós propaganda éppen az SZDSZ-szel szemben, holott nem ez a párt veszélyezteti komolyan a Fidesz esélyeit. Föltehetően azért, mert az SZDSZ emlékeztet arra, hogy annak idején a Fidesz maga is liberálisnak vallotta magát, sőt gyakran radikálisabban liberálisnak, mint egykori elvbarátai. Olyan elszántan liberális volt, mint amilyen nemzetinek, konzervatívnak és jobboldalinak igyekszik magát ma mutatni."

Torkos Matild szerint (Az apportáló párt opciója, Magyar Nemzet, 2001. november 6.) "az a parlamenti párt vesse az első követ a Szabad Demokraták Szövetségére, amelyiknek nincs mit söpörnie a székháza előtt. Mivel alig-alig van olyan párt a Tisztelt Házban, amelyik makulátlan a kampányfinanszírozás tekintetében, ezért elismerés illet minden olyan politikust, aki a nyilvánosság elé tárja, ha valamelyik politikai szervezetre nézve terhelő dokumentumot fújt postaládájába az őszi szél."

Torkos felidézi, hogy a Magyar Nemzet már foglalkozott ezzel az üggyel korábban is. "A vevő az általunk SZDSZ közelinek ismert City-Ház Rt. volt, amelynek mindössze hatvankétmillió forintot kellett 'leperkálnia' az SZDSZ vezette önkormányzat kasszájába.
Lapunk az ügylettel kapcsolatban felvetette a panama gyanúját, ám a bíróság első fokon, tehát nem jogerősen nem osztotta véleményünket.

Torkos szerint "az ingatlan volt tulajdonosát, R. Károlyt elővásárlási jog illette volna meg a Gizella út 36. szám alatti villaépületre (?) Ezért kellett pályázati kiírás nélkül eladni a Gizella úti ingatlant."

Torkos az üzlet további részéről is beszél, majd megjegyzi. "azért jómadarak ezek a szabad madarak. Más szemében ők a szálkát is meglelik. Ők azok, akik élen jártak Kaya Ibrahim cégvásárlási szokásainak kifürkészésében. A Deákné vásznánál ők sem jobbak, mást döngetnek a lopásért, s szinte lopnak. A székházukat is lopva adták el. Előbb apportálták egy nagykőrösi cégbe, majd e céget részvénytársasággá alakították, hogy ne látszódjon, ki is lett a tulajdonos, majd innen továbbapportálták, hogy üzletrész gyanánt tudják értékesíteni.
Miközben átláthatóságról papolnak, aközben rejtegetik, dugdossák a rendszerváltás hajnalán kapott törvény adta jussot. Eközben törvénysértések garmadáját követte el a szürkeállományára egykoron oly büszke liberális politikai elit."

Torkos szerint a párt a kampánypénzek növelésére cselekedett így: "Ha egyszer törvényi előírás, hogy egy országgyűlés képviselő kampányára egymillió forint költhető, akkor ezt mindenkinek be kell tartania. Ha ezt senki nem tartja be, akkor vagy növelni kell az összeghatárt, vagy el kell törölni. És akkor a választópolgár majd tudja, hogy a szemmel láthatólag óriási kampányköltséggel szavazatáért kampányoló pártoknak valakik be fogják nyújtani a számlát. Könnyen elképzelhető, hogy az SZDSZ-nek már nem lesz ilyen problémája. Ha a jövő tavasszal elég sokan elmennek választani, a rendszerváltásban komoly érdemeket szerzett, szép emlékeket is idéző párt valószínűleg nem jut be a parlamentbe. "

Torkos szerint az SZDSZ most a Simicska vezette APEH-ra hivatkozva védi magát. "Meg azért is makulátlan az SZDSZ, mert az Állami Számvevőszék is mindent rendben talált. Csakhogy, mint ahogy az Állami Számvevőszék elnöke fogalmazott, az ÁSZ 'nem véreb, csak jelzőkutya'."

Pilhál György szerint (A haza tisztaságfelelősei, Magyar Nemzet, 2001. november 7.) az SZDSZ-t térdre kényszeríttette Horváth Béla kisgazda képviselő. Pilhál felteszi a kérdést, hogy miért hivatkozik az SZDSZ az APEH-re. "Két válasz lehetséges. 1. Elképzelhető, hogy trehány munkát végzett a leköszönt Simicska Lajos, merthogy nem vette észre a mérleghamisító, számviteli csibészkedő (stb.) szabad demokraták trükkjeit, úgy kell neki. 2. Jól dolgozott nevezett Simicska Lajos, de így sem talált semmi makulát a patyolattiszta SZDSZ gyolcsingén - de akkor meg miért kellett az SZDSZ-nek annak idején egyvégtében mószerolni, lemondásba kergetni szegényt?"

Aczél Endre (Egy finom szó: telhetetlenség, Népszabadság, 2001.november 9.) "a mostani kampányban az SZDSZ 'agyagba döngölésének' vezérmotívuma a 'posztkommunistákkal' kötött, nyolc évvel ezelőtti kormányzati szövetség lesz". Aczél szerint "Horváth Béla 'leleplezései' afelé hivatottak terelni a közgondolkodást, hogy nem a Fidesz lépett házasságra - ma általa is - bűnözéssel gyanúsított emberekkel tegnap (ami faktum), hanem az MSZP készül ugyanerre holnapután (ami legfeljebb lehetőség). Figyelnek azonban a finomságokra? Az előbbi képletben csak egy bűnöző van, az utóbbiban kettő. Tessék választani."