2001. 45. hét - Külügyi Figyelő
A 45. héten az Afganisztán elleni háború újabb fordulatot vett. Az ellenzéki Északi Szövetség elfoglalta a kulcsfontosságú Mazar-i Sarif városát. Magyarországon a háború kapcsán a kormány bejelentette, felhatalmazást kér az Országgyűléstől, hogy a Balkánon átcsoportosíthassa a Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában szolgáló magyar KFOR és SFOR katonákat. Erre a lépésre azért kerülne sor, mert az afganisztáni háborúhoz szükség lehet a Balkánon állomásozó amerikai és brit egységekre is. A közép-európai államfők részvételével terrorizmusellenes csúcsértekezletet tartottak Varsóban, melyen Magyarországot Mádl Ferenc képviselte. Első ízben látogatott Magyarországra a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkancellára, Susanne Riess-Passer, ill. a volt bolgár cár, a jelenlegi kormányfő Simeon Szakszkoburgotszki. Kanada ismételten a vízumkényszer bevezetését fontolgatja a magyarországi romák kivándorlása miatt. Idén eddig közel ötezren folyamodtak menedékjogért az észak-amerikai országba.A 45. héten az Afganisztán elleni háború újabb fordulatot vett. Az ellenzéki Északi Szövetség elfoglalta a kulcsfontosságú Mazar-i Sarif városát. Magyarországon a háború kapcsán a kormány bejelentette, felhatalmazást kér az Országgyűléstől, hogy a Balkánon átcsoportosíthassa a Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában szolgáló magyar KFOR és SFOR katonákat. Erre a lépésre azért kerülne sor, mert az afganisztáni háborúhoz szükség lehet a Balkánon állomásozó amerikai és brit egységekre is. A közép-európai államfők részvételével terrorizmusellenes csúcsértekezletet tartottak Varsóban, melyen Magyarországot Mádl Ferenc képviselte. Első ízben látogatott Magyarországra a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alkancellára, Susanne Riess-Passer, ill. a volt bolgár cár, a jelenlegi kormányfő Simeon Szakszkoburgotszki. Kanada ismételten a vízumkényszer bevezetését fontolgatja a magyarországi romák kivándorlása miatt. Idén eddig közel ötezren folyamodtak menedékjogért az észak-amerikai országba.
Az afganisztáni válaszcsapás magyarországi kihatásai
Az ötödik hetébe lépő, és mintegy egymilliárd dollárnyi összeget felemésztett afganisztáni háború magyarországi hatásaként Simicskó István nemzetbiztonsági politikai államtitkár kijelentette, hogy megerősítik a nemzetbiztonsági szolgálatokat, annak ellenére, hogy továbbra sem tartanak Magyarország célponttá válásától. Felröppentek olyan találgatások is, hogy brit, francia, olasz, német és török különleges egységek bevetése után lengyel, cseh és magyar kommandós csoportokat is a térségbe vezényelhetnek. A Varsóban tartott terrorizmusellenes csúcsértekezleten 17 ország államfője közös nyilatkozatot és terrorizmusellenes cselekvési tervet fogadott el. George W. Bush műholdas telefonon keresztül köszöntötte a részvevőket. Mádl Ferenc kijelentette, hogy a globálissá vált terrorizmus ellen csak a világméretű cselekvés lehet sikeres. A héten hatpárti egyeztetést tartottak a nemzeti biztonsági stratégiáról. Az elemzés szerint a legkomolyabb biztonságpolitikai kihívás a nemzetközi terrorizmus fenyegetése, de rendkívül súlyosnak minősíti a vegyi és biológiai fegyverek elterjedésének veszélyét is.
Kanada újból bevezetheti a vízumkényszert Magyarországgal szemben
A héten szellőztette meg a Globe and Mail c. kanadai napilap, hogy az elmúlt években tömegessé vált roma bevándorlás miatt Kanada újból visszaállíthatja a vízumkényszert Magyarországgal szemben, melyet 1994-ben töröltek el. Az akció hátterében a kanadai bevándorlási hivatal pressziója áll, amely az elmúlt két évben 64 millió kanadai dollárt költött a közel nyolcezer magyar roma menekült kérelmének elbírálására és segélyezésére. Idén csaknem ötezren folyamodtak menekült státusért, de csak töredékük maradhat legálisan az országban. Hasonló okok miatt vezették be meglepetésszerűen újra a vízumkényszert 1997-ben Csehországgal és Szlovákiával szemben. A magyarországi romák helyzete szerepelt Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman brüsszeli tárgyalásainak középpontjában. A kisebbségi biztos találkozott Anna Diamantopulu asszonnyal, az európai bizottság szociális főbiztosával. A találkozó után Kaltenbach bejelentette, hogy a tárgyalás témája a romák jogvédelme volt, és jövőre az egészségügyben indul vizsgálat a romákkal szembeni diszkrimináció felmérésére.
Osztrák-magyar kapcsolatok
Ezen a héten több dimenzióban zajlottak magas szintű találkozók a két ország politikusai között. Mádl Ferenc köztársasági elnök Bécsbe látogatott, ahol Thomas Klestil osztrák államfővel az EU-csatlakozás aktuális kérdéseiről tárgyalt. Mádl elmondta osztrák kollégájának, hogy Magyarország álláspontja szerint 2002 végére lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások, és hazánk 2004-ben már részt vehet az európai parlamenti választásokon. Klestil válaszában megerősítette, hogy Ausztria is ezt a menetrendet támogatja.
Elsőként látogatott hazánkba a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt alkancellára, s egyben az FPÖ elnöke Susanne Riess-Passer. A politikus asszony intenzív programja során találkozott Dávid Ibolya igazságügy-, Pintér Sándor belügy-, Deutsch Tamás ifjúsági és sport-, valamint Stumpf István kancelláriaminiszterrel. Sőt a Bécsből hazafelé tartó Mádl Ferenc is fogadta őt Pannonhalmán. Az osztrák koalíciós kormány második számú vezetője bejelentette, hogy kitartanak az EU-bővítéssel kapcsolatos referendum terve mellett. Ezt a Magyar Nemzetnek adott interjújában azzal indokolta, hogy "a közvetlen demokrácia feltétlen híve", és úgy vélte, "hogy az embereknek egyre inkább az az érzésük, hogy a döntéseket a fejük fölött hozzák meg, bár az osztrákok képesek racionális döntést hozni, és pusztán érzelmi okokból nem fognak nemmel szavazni." Továbbá annak a véleményének is hangot adott, hogy "az osztrákok mindig is nagy rokonszenvvel viseltettek Magyarország uniós csatlakozása iránt és támogatták azt. A csatlakozási folyamatban egyébként a magyarok járnak az élen és mi ennek nagyon örülünk."
A ausztriai Kranichberg vár adott otthont a Zur Zeit c. hetilap által szervezett szélsőjobboldali csúcstalálkozónak. A szélsőséges, holokauszt tagadó, az osztrák FPÖ-höz közelálló lap négy éves fennállását azzal ünnepelte, hogy elsőként ültette egy asztalhoz -többek közt- Csurka Istvánt, a MIÉP elnökét, Bruno Mégret-t, a második számú francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Republikánus Mozgalom vezérét, a szélsőséges belga párt, a Flamand Blokk elnökét Filip DeWintert. A találkozót szervező Andrea Mölzer főszerkesztő megemlítette cikkében, hogy "Magyarországon is hamarosan bekövetkezhet a jobboldali politikus Csurka bekerülése Orbán kormányába."
Státusztörvény és szomszédságpolitika: újabb fejlemények
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára a hétfői Népszabadságban jelentette meg dolgozatát "Győzelem vagy vereség?" címmel. A cikk mintegy summázata a magyar kormány álláspontjának, a státusztörvény körüli eddigi vitáknak. A szerző vélekedése szerint a "velencei bizottság döntése győzelem, Európa nemzeti kisebbségeinek győzelme. Hiszen új nemzetközi kisebbségvédelmi norma született, amikor a magyar státustörvény európai rangra emelkedett azáltal, hogy a velencei bizottság elfogadta e jogszabály alapjául szolgáló jogelveket. (...) Mindez nem más, mint többéves magyar erőfeszítés visszaigazolása két alapelv tekintetében. Az egyik a nemzetfelfogást érinti, miszerint a magyar nemzet részeinek tekintjük a határon túli magyarokat. A másik a nemzeti szuverenitásról vallott felfogás: e szerint nem sérti egy állam nemzeti szuverenitásának elvét, ha a területén élő kisebbségeket anyaországaik támogatásban részesítik. E két alapelv tekintetében áttörés a velencei bizottság állásfoglalása, amikor kimondja, hogy jogszerű, ha az anyaország egyoldalú kedvezményeket biztosít határon túli kisebbségei számára." A cikkben a kormány nemzetpolitikájának fő irányítója megerősíti, hogy "lesz magyarigazolvány, semmi létség nem férhet hozzá, mégpedig változatlan formában" bár, teszi hozzá "az igazolvány nem nemzetiséget igazol, hanem a kedvezményekre való jogosultságot."
A státusztörvény körüli vitákra összpontosítandóan felmerült a lehetősége egy Orbán Viktor és Adrian Nastase, román miniszterelnök közötti kétoldalú találkozó megszervezésének az ezen a héten Bukarestben tartandó CEFTA csúcsértekezlet alkalmából.
Kolozsváron pedig összeültek az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak és a civil szervezetek képviselői, hogy az ajánlásokat adó szervezetek ügyében egyeztessenek. Megállapodtak, hogy közös felügyelő-testületet is létrehoznak.
Egyéb fontos hírek
Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a VMSZ elnökének elmondása szerint jól haladnak a Vajdaság tartományi autonómiájának visszaállításáról folyó tárgyalások. Azonban a vajdasági magyarok által szorgalmazott hármas autonómiakoncepció megvalósítása várhatóan még hosszú ideig elhúzódhat a késleltetett tárgyalások és a szerb többségi társadalom ellenkezése miatt.
Vladimir Meciar volt szlovák kormányfő, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke Nyitrán bejelentette, hogy jövőre választási szövetségre lép, a Gyimesi György vezette Szlovákiai Magyar Szocialista Párttal. A párt jóformán semmilyen támogatottsággal nem bír a szlovákiai magyarság körében, és a párt vezetésének Meciar-pártisága pedig kifejezetten népszerűtlenné tette a mozgalmat.
Budapestre érkezett az excár Simeon Szakszkoburgotszki, Bulgária miniszterelnöke. A Trilaterális Bizottság Európa-tagozatának ülésére hazánkban érkező magas rangú vendéget idén májusban választották meg miniszterelnöknek. Az éppen elnökválasztást tartó Bulgária kormányfője vasárnap Budapesten adta le voksát.
Magyarországra látogatott Luisa Fernanda Rudi Ubeda, a spanyol képviselőház elnöke. Az Orbán Viktorral folytatott találkozót követően a házelnök üdvözölte, hogy a két ország kormányának közös politikai nézetei lendületet adnak a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének.
Magyarországon folytatott tárgyalásokat Michel Barnier, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa. A főbiztos hangsúlyozta, hogy a bővítés következtében az unión belüli gazdasági egyenlőtlenségek növekedni fognak, ezért a jövőben is szükség lesz kohéziós politikára. A főbiztos kijelentette, hogy a bővítés első köre 2004 táján valósulhat meg, és feltehetőleg több mint hat országot fog érinteni.
Liechtenstein Magyarországot Svájc, Ausztria és Németország mellett első számú stratégiai, külpolitikai partnerének tekinti - jelentette ki a miniállam svájci nagykövete, mikor a Járai Zsigmond MNB elnök vezette magyar pénzügyi delegációt fogadta Vaduzban. A delegáció találkozott a Liechtensteini Hercegség miniszterelnök-helyettesével, Rita Kieber-Beck asszonnyal is.
