A zárszámadás elfogadása
Az Országgyűlés 2001. november 12-én 207 igen szavazattal, 160 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés 2001. november 12-én 207 igen szavazattal, 160 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta a 2000. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Korábbi elemzéseinkben már jeleztük, hogy a zárszámadási törvény elfogadása a kormány számára presztízs-, gazdasági- és kampányszempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű. A harmadik ciklus utolsó olyan törvényét fogadta el tehát a parlament, amely politikai értelemben a 2002-es választások előtt még hatást gyakorolhatott a politikai vitákra. Ezt követően már nem várható olyan parlamenti aktus, amely veszélyeztethetné a kormány parlamenti pozícióit, illetve politikai törekvéseit.
A javaslat fontosságának megfelelően a koalíciós többség mindent megtett annak érdekében, hogy az összes képviselőjét mozgósítsa. Miután a kormány által támogatott módosítókról tartott szavazáson mindössze egy szavazaton múlt a koalíciós többség, november 12-én teljes létszámmal vett részt a szavazáson a Fidesz és az MDF.
A harmadik koalíciós partner, a kisgazda párt képviselői közül a Torgyán József kisgazda elnököt támogatók egységesen nemmel, míg a többi kisgazda képviselő igennel voksolt. Az FKGP-frakció Torgyán-ellenes többsége tehát - a 34 képviselőből 25 - megszavazta a javaslatot. A kisgazda elnököt támogató frakciótagok (Barkóczy Gellért, Bernáth Varga Balázs, Csatári József, Dán János, Danka Lajos, Dögei Imre, Kávássy Sándor, Pancza István) nemmel szavaztak. Igazoltan hiányzott az ülésről a Torgyán-pártinak tartott Tímár György.
A módosítókról tartott szavazáson a független képviselők segítették ki a kormányt. Ezúttal a 19 független képviselő közül nyolcan szavaztak igennel, közülük öten voltak tagjai korábban az FKGP képviselőcsoportjának: Lányi Zsolt, Molnár László, Pápai Mihály és Várhelyi András és a ma már MIÉP-es Zakó László. Rajtuk kívül Gyuga Pál, Helmeczy László és Szabó Attila támogatta a javaslatot. Nemmel szavaztak a Torgyánhoz hű függetlenek: Atyánszky György, Czoma Kálmán, Gyimóthy Géza, Pallag László, Zsikla Győző, illetve a volt MIÉP-es Szabó Lukács. Nem vett részt a szavazáson Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, valamint Torgyán József és felesége, továbbá a házi őrizetben lévő Székely Zoltán és Szabadi Béla.
November 6-án a MIÉP frakció egységesen távol maradt a szavazásról. November 12-én azonban a MIÉP - az egy távol lévő képviselőt leszámítva - egyhangúlag igennel szavazott. Csurka István, a MIÉP elnöke úgy nyilatkozott, hogy azért szavazták meg végül a zárszámadást, mert helyeselték, hogy a nyugdíjasok és az ápolónők juttatásai emelkedjenek. A pártelnök fontosnak tartotta, hogy a MIÉP elvárásainak megfelelően kikerült a zárszámadásból a szerencsejáték-törvény módosításának általuk kifogásolt része.
A szavazás igazi pikantériája volt, hogy végül az ellenzék mégsem vádolhatta azzal a kormányt, hogy a MIÉP szavazataival sikerült csak elfogadtatniuk a javaslatot. Ugyanis három szocialista képviselő is igennel szavazott. Bodzás Ferenc Árpád és Páva Zoltán elmondásuk szerint tévedésből nyomták meg az igen gombot, míg Szűrös Mátyás a zárszámadás szociális fejezeteivel indokolta támogató döntését. A szocialista frakcióból Bajor Tibor, Molnár Albert és Warwasovszky Tihamér tartózkodott, míg heten igazoltan és kilencen igazolatlanul maradtak távol a szavazásról.
Mindent összegezve a szavazás kétszeresen is a kormánypártok sikereként könyvelhető el. A kormány jó szervezéssel és hatékony politizálással elkerülte, hogy a választások előtt egy súlyos tekintélyvesztést szenvedjen el, míg a nagy rivális, az MSZP frakciója kapcsán a fegyelmezetlenség és az összehangolatlanság ténye jelent meg a tudósításokban. A Fidesz igyekezett is kihasználni ezt a kommunikációs lehetőséget, míg az MSZP első nyilatkozataiban a kármentesítéssel próbálkozott.
Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője vízválasztónak nevezte a szavazás, véleménye szerint kiderült, hogy mely pártok képviselői támogatják valójában a nyugdíjemelést, az egészségügyi béremelést, a köztisztviselők bérfejlesztését. Kovács László szocialista pártelnök szerint nem maradhat következmények nélkül, ha a képviselők szembe mennek egy jól kimunkált állásponttal, ezért az MSZP elnöksége felkérte a frakcióvezetést, hogy hallgassa meg annak a három szocialista politikusnak az indokait, akik a kormánnyal együtt megszavazták a zárszámadást, s ha szükséges, alkalmazzon szankciókat.
