Az EU országjelentésről

2001-11-19

Magyarország vezető tagjelöltnek megfelelő, kedvező és a legtöbb területen az előrelépést elismerő értékelést kapott. Az Európai Bizottság az idei országjelentésében, azonban egyetlen területen sem említ áttörő fejlődést a 2000-es jelentésben foglaltakhoz képest, viszont kritikáit választékosan fogalmazza meg. Egyértelmű minősítést csak ritkán téve, az EU bürokrácia nyelvén íródott technokrata jellegű elemzés útvesztőiben található a politikusok által akár különbözőképpen is értelmezhető értékelés.1998 óta az Európai Unió évenként minden csatlakozni vágyó közép-kelet európai országról jelentést készít. Így minden év novemberében az Európai Unió a belpolitikai csatározásokon felülemelkedve igyekszik a lehető legobjektívebb tükröt tartani az ország és a kormányzat egy éves teljesítménye elé.

Ezen jelentések megvizsgálják az Uniós tagságra pályázó országok felkészültségének aktuális állását a Koppenhágai Kritériumoknak megfelelően, azaz partikulárisan az írás a közösségi joganyag - az acquis communautaire - átvételének mélységét veszi számba. A jelentés az ország megítélésében az Unió számára alapul fog szolgálni a csatlakozási tárgyalásokon, valamint a jelentés egyes alterületekre vonatkozó megállapításai a csatlakozó országok (szak)politikusainak hivatkozásrendszerében is előkelő helyen szerepelnek.

Magyarország vezető tagjelöltnek megfelelő, kedvező és a legtöbb területen az előrelépést elismerő értékelést kapott
. Az Európai Bizottság az idei országjelentésében, azonban egyetlen területen sem említ áttörő fejlődést a 2000-es jelentésben foglaltakhoz képest, viszont kritikáit választékosan fogalmazza meg. Egyértelmű minősítést csak ritkán téve, az EU bürokrácia nyelvén íródott technokrata jellegű elemzés útvesztőiben található a politikusok által akár különbözőképpen is értelmezhető értékelés.

A jelentés a politikai kritériumok értékelésével kezdődik, melyben jelzi, hogy Magyarország már 1997-ben teljesítette ezen feltételeket, a vizsgálat szerint az ország működő demokrácia, lényeges változás a tavalyi évhez viszonyítva nem következett be. Az első komoly kritikai észrevételt is itt teszi a jelentés, miszerint nincs változás abban sem, hogy az Országgyűlésnek még mindig nem sikerült megegyeznie a kisebbségek parlamenti képviseleti rendszerében, annak ellenére, hogy már egy 1992-es a Magyar Alkotmánybíróság által hozott döntés is alkotmányellenesnek minősítette ezt a hiátust.

A jelentés dicsérőlég említi a köztisztviselők jogállásáról hozott törvényt, melynek következményeként a közintézményekben növekszik az átláthatóság, és a hatékonyság. Azonban nem tartja elég előrehaladottnak a decentralizációt, és megállapítja, hogy a helyi önkormányzatokhoz nem jut vissza kívánatos mennyiségű adóbevétel, és így azok hosszútávon képtelenek lesznek megfelelően ellátni a megnövelt feladatkörüket.

A legkomolyabb bírálatot - a jelentésben egyedüliként piros betűkkel szedve - a közmédiák helyzete kapta. A értékelés explicite megállapítja, hogy a közszolgálati televízió anyagi helyzete kockázatos, így nem tudja betölteni közfunkcióit. Egyértelműsíti, hogy a közfelügyelet nincs biztosítva, mivel a három közszolgálati televízió kuratóriumában csak kormánypárti erők ülnek. A kormányzati erőfeszítések ellenére a parlament képtelen volt megoldani a problémát, mivel nem tudta a szükséges 2/3-os többséget megteremteni, így az ország az audiovizuális fejezet lezárásával késésben van a csatlakozási tárgyalásokon. Mivel a szituáció már két éve megoldatlan, ez a közszolgálati média növekvő politikai nyomásához vezethet.

Súlyos kritikával illeti a jelentés a romák helyzetét. Míg a többi 12 jegyzett kisebbség integrálódott a magyar társadalomba, addig a romák helyzete továbbra is nehéz maradt. Az ország 6%-át kitevő cigányság általában rossz agyagi- és életkörülmények között él, magas a munkanélküliek aránya, a halálozás mértéke több mint kétszerese az országos átlagnak. A várható élettartam a többségi társadalom hasonló mutatójához képest 10-15 évvel alacsonyabb, ami a nem kielégítő egészségügyi standardok következménye. Különösen súlyosnak tartja a jelentés a romák diszkriminációját az iskolában, mivel a gyerekeket gyakran kiveszik az oktatás főáramából, és 'speciális' osztályokba rakják őket. Ugyan a roma gyerekek többsége már befejezi az általános iskolát, azonban egyetemi diplomát csupán kevesebb, mint egy százalékuk szerez. A romák diszkriminációja nem csak az oktatásban, de a munkahelyeken, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is jelentős. Ezen faktorok kumulációjaként a cigányság izolálódik a társadalmon belül.

Annak ellenére, hogy a korrupció elleni küzdelem a mindennapi politika részévé vált, továbbra is súlyos probléma - csakúgy mint azt a tavalyi jelentés is mutatta. Magyarországon nincs antikorrupciós törvény, azonban a kormány elfogadta a hosszú távú antikorrupciós stratégiáját, melyben meg fogja változtatni a jelenlegi törvényeket, és létrehoz újakat, többek között a lobbizást szabályozót is. Az összeférhetetlenségi törvény szigorítása is kívánatos volt, szintúgy, mint parlamenti képviselők vagyonelszámoltatásáról szóló törvény is. Azonban az értékelés szigorú, megállapítja, hogy a korrupció kérdései még oly szinten megoldatlanok, hogy alááshatják az állampolgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmát.

Értelemszerűen új elem a bírálatok között - és keményebb hangnemű - a státusztörvényre vonatkozó rész. A jelentés megemíti, hogy a környező országokban élő magyarokról szóló törvény néhány szomszéddal vitákat váltott ki. A törvény célja szerint, támogatná a szomszédos országokban élő magyarokat kulturális örökségük megtartásában, azonban néhány passzusa ellentétben áll a kisebbségvédelem jelenlegi európai szabványaival, ahogyan ezt a velencei bizottság is megállapította. E szerint a más államokban élő nemzetrészeket egyoldalúan támogató intézkedések csak akkor elfogadhatóak, ha érvényesülnek az államok területi szuverenitásának, a területen kívüliségnek, a szerződések betartásának, az államok közötti baráti viszonynak, az alapvető emberi szabadságjogoknak az elvei, különös tekintettel a diszkrimináció tilalmára.

A jelentés nagy terjedelemben foglalkozik a közbeszerzések gyakorlatával, és kiemeli, hogy minden szinten komoly erőfeszítésre van szükség a közbeszerzések átláthatóságának megteremtéséhez, nem csak a kormányzás alacsonyabb - helyi - szintjén, hanem a nagy volumenű infrastruktúra-beruházások, az útépítések terén is. Az EU-ban nem megengedett a közbeszerzési alapelvek megkerülése, kötelező a tenderkiírás, a valamint tilos az állami beruházások elosztása. Különösen nem megengedett az, hogy a munkát olyan magáncég végezze, amit valójában állami irányítású 'ügynökségek' vezetnek. További munkára van még szükség, hogy Magyarország felépítse a közbeszerzéseket felügyelő testületeket, ellássa őket modern információs rendszerrel, valamint kiképezze a megfelelő munkaerőt.

Státustörvény

"Legkésőbb a csatlakozásig hozzá kell igazítani a státustörvényt az uniós joganyaghoz, mivel egyes rendelkezései láthatóan nem felelnek meg a kisebbségvédelem területén Európában uralkodó normáknak"

Roma kérdés

"A romák kirekesztettek, kiterjedt diszkrimináció sújtja őket az oktatásban, a munkáltatásban, valamint az igazságszolgáltatáshoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Az ezzel szembeni fellépéshez, valamint a hatályos jogszabályok teljes körű betartatásához további erőfeszítésre van szükség."

Közbeszerzés

"A közbeszerzések tekintetében nem történt előrelépés. Az autópálya építési program továbbra is közbeszerzési eljárások megkerülésével folyik, a jogi harmonizálásnak nem szabadna megvárnia az új aquis elfogadását."

Költségvetés

"Az első ízben két éves költségvetés növelheti a tervezhetőséget. Ámde azon jogi kötelezettség hiánya, miszerint nem szükséges a többletbevételek elköltéséhez parlamenti hozzájárulás a kormánynak lehetővé teszi, hogy saját belátása szerint költekezzen. Mindazonáltal a korábbi évek konszolidációja után Magyarország költségvetési politikája expanzív lett."

Kormányzati árbeavatkozások

"A kormányzat a szabályozott szektorokban túl erősen megkötötte az árakat, amit az infláció fékentartásának legfontosabb eszközeként használ. Sokkal függetlenebb szabályozók szükségesek, hogy az árakat a idővel piaci viszonyokhoz alakíthassák."

Rendőrség

"Nemzetközi emberi jogi szervezetek jelentései megemlítenek több igazolatlan és kemény rendőri fellépést a romák ellen, valamint kritizálják több külföldi bántalmazását."

Nyugdíjreform

"A nyugdíjreform nem lett teljesen megvalósítva. A rendszer reformja körüli bizonytalanságok alááshatják a megvalósíthatóságát, valamint a jövőben komoly terhet jelenthetnek a költségvetésre."

Egészségügy

"A jelenlegi rendszer súlyos hiányosságokat mutat. A szolgáltatás színvonala romlik, a felszerelések túlkorosak, a doktorok és nővérek alulfizetettek. Az egészségügy reformját sürgősen meg kell valósítani."

Korrupció

"A korrupció kérdései még oly szinten megoldatlanok, hogy alááshatják az állampolgárok demokratikus intézményekbe vetett bizalmát. Új intézkedéseket, rendszabályokat kell gyorsan bevezetni, hogy a harc sokkal effektívebb legyen."

Bíróságok

"A bíróságok hatékonysága növekedett, azonban a Legfelsőbb Bíróság folyamatos túlterheltsége miatt csökken az alacsonyabb szintű bíróságokat irányító képessége. A gyér költségvetési források megnehezítik az igazságügyi reformok véghezvitelét."

Médiaügy

"A közszolgálati médiumokat illetően megoldást kell találni a kuratóriumok összetételének a problémájára. A körülmények ismeretében megkérdőjelezhető, hogy a közszolgálati televízió képes betölteni közszolgálati funkcióját. "

Szociális párbeszéd

"Bizalomhiány jellemzi a kormány és a szociális partnerek viszonyát. Nehézkes a háromoldalú érdekegyeztetés, ágazati és vállalati szinten foghíjas a munkavállalói érdekvédelem."

Regionális politika

"Konkrét lépések történtek a regionális struktúra kialakítása felé, de jelentékeny igyekezetre van még szükség, hogy kialakuljon az Strukturális és Kohéziós Alapok fogadására képes adminisztratív kapacitás."

Mezőgazdaság

"A termőföldpiac és a termőföld-konszolidáció kérdéseivel még meg kell küzdeni. A mezőgazdaság versenyképtelen, és hiányzik a modernizáció véghezviteléhez szükséges tőkevonzó képessége."




Az Unió megrója még országunkat a SAPARD agrártámogatási program hazai intézményeinek lassú kiépítéséért, az adatvédelmi biztos hiányáért, valamint a rossz börtönviszonyokért.

Az Unió által tartott tükör, az országjelentés, megfontolandó érveket jelent a döntéshozóknak, különösen a választási évben, amikor minden brüsszeli vélemény felértékelődik. Abban az esetben, ha az Unióban meginogna a politikai akarat annak tekintetében, hogy 2002 végére valóban lezárja a tárgyalásokat, a bírálatok többségét felhasználhatja arra, hogy lelassítsa a bővítési folyamatot. Ezért kevésbé szerencsés az a kormányzati politika, hogy nagyon sok kérdés végleges megoldását a választás utánra hagyja, mert így esetleg az európai széljárás változásával könnyen kicsúszhat az időből.

Magyarország gazdaság- és külpolitikájának szinte egészével az EU felé orientálódik, a 'klubba' szeretne bejutni. Az ország működő piacgazdaság, mely ha folytatja a megkezdett reformokat, akkor rövid távon képes lesz megfelelni az EU piaci nyomásának. A makrogazdasági mutatók bíztatóak, a GDP növekedése megfelelő, a munkanélküliség alacsony, az infláció csökkenése bíztató. A többi csatlakozni vágyó ország jelentését megvizsgálva kitűnik, hogy a komoly kritikák ellenére az Unió Magyarországról adta az egyik legjobb bizonyítványt.

Sajtókapcsolat:
+36 20 665-0384
Telefon:
+36 20 665-0384