2001. 40. hét

A 40. hét (2001. október 1-7.) adatai újabb érdekes változást mutatnak a napirenden. Miközben továbbra is vezető hír maradt az alapvetően input témaként definiált nemzetközi válsághelyzet, a napirenden még nem mért nagyságrendű a Fidesz-MPP-re nézve hátrányos téma jelent meg.A 40. hét (2001. október 1-7.) adatai újabb érdekes változást mutatnak a napirenden. Miközben továbbra is vezető hír maradt az alapvetően input témaként definiált nemzetközi válsághelyzet, a napirenden még nem mért nagyságrendű a Fidesz-MPP-re nézve hátrányos téma jelent meg. Az MSZP adatai a héten - a terrortámadás óta először - jobbak voltak a továbbra is domináns szereplő legnagyobb kormányzó párténál. Mindez azt mutatja, hogy a médiában - ha fokozatosan is, de - kezdett a 40. héten háttérbe szorulni a magyar politikai napirendet átrendező külpolitikai orientáció. Feltehetően az október 7-én este elindult amerikai válaszcsapás a 37-39. héten tapasztalt jelenségeket erősíti fel újra.

A napirenden 14 vitatéma volt azonosítható. 2 output és 1 input téma mellett elsöprő többségük politics típusú volt. Az ügyek fele botrány jellegűként azonosítató, mindössze 3 materiális téma (gazdaság és adók, nyugdíjemelés, árvízi helyreállítás) akadt.

A Fidesz-MPP (összes: 9, pozitív: 3, negatív: 6) egy kiemelkedő hét után (ld. 1. ábra) továbbra is sok témában maradt megszólaló, a napirendre került témák közül 4-ben is kezdeményezőként azonosítottuk a pártot (Széchenyi-plusz, nyugdíjemelés, Pokorni-levél, október 6.). Az átlagnak megfelelő (elmúlt 21 hét átlaga: 2,8) számú pozitív kezdeményezése is akadt, ám a 39. héten tapasztalt válságmenedzselő hír-termelést nem tudta folytatni. Ellenben meglepően sok, az elmúlt 21 hétben még soha nem regisztrált a pártra nézve negatív hír került napirendre. Ezek egy része "szekrények a csontvázban" jellegű (Schlecht-, Happy End-ügy, árvízi helyreállítási munkák, Torgyán vádjai), más részük a héten felbukkant új botrány jellegű téma (Mikola- és Rigler-ügy). A pénzügyminiszter bejelentése a 2003-tól tervezett adócsökkentésekről nem lépte át az ingerküszöböt.

Az FKGP (2, 0, 2) a Szabadi- és a kazetta-ügy kapcsán volt megszólaló, mindkettő alapvetően a pártra nézve hátrányos téma. Utóbbi kapcsán a pártelnök a Fideszt támadó újabb akciót indított.

Az MDF (1, 1, 0) a héten kizárólag az október 6-i megemlékezések kapcsán került napirendre.

Az MSZP (9, 3, 0) hat hete szerepelt utoljára ennyi pozitív kezdeményezéssel az adatbázisunkban. A párt a gazdasági helyzetről szóló vita kapcsán az oppozíció mellett képes volt pozitív mondandót megjeleníteni (adócsökkentés). A napirenden 4 hete nem szerepel az MSZP-re nézve hátrányos ügy.

Az SZDSZ (4, 2, 0) 18 hete, 2001 május végén jelent meg utoljára egy héten két pozitív témával. A párt a héten ismét aktivizálódott, 3,4-es megszólalási átlagánál jobb eredményt ért el, s ezzel ismét harmadik helyezett lett a pártok - kvantitatív értelemben vett - kommunikációs versenyében. A párt különösen a hétvégi "kommunikációs apályt" használta ki hatékonyan, szombaton a Rigler-, vasárnap pedig a Mikola-ügyben is átlépte az ingerküszöböt a párt reakciója. Utóbbiban ráadásul pozitív üzenetet is meg tudtak fogalmazni. A párt költségvetési kritikája viszont az ingerküszöb alatt maradt.

A MIÉP (1, 0, 0) a 37-38. héten kialakított opponensi pozícióját tartotta meg a héten, amikor a légtérátengedés kapcsán első számú ellenzőként szerepelt a napirenden. A "keresztény magyarság védelmében" indított aláírásgyűjtő akciójuk bejelentése a módszertanunk alapján a médiában nem lépte át az ingerküszöböt.

A Munkáspárt csütörtöki (Csurka-ellenes szövetség javaslata) és szombati (légtérátengedés kritikája) megszólalásai nem kerültek a média napirendjére.

1. sz. táblázat: Kezdeményezők és reagálók

2. sz. táblázat: Aréna, Tipus, Szakpolitika

Jelmagyarázat
Aréna
P=Parlament
B=bíróság
M=média

Tipus
M=materiális
SZ=szimbolikus
B=botrány

3. sz. táblázat: Dimenzió és hatás

Jelmagyarázat
Dimenzió
P=politikán belüli
O=output
I=input


4. sz. táblázat: Kommunikációs hatás