Novemberi pártpreferenciák (2001. november)

A korábbi hónapok pártpreferencia adatainak ismertetésekor rendre leszögeztük, hogy a különböző cégek adatai nagyban eltérnek egymástól. E hónapban azonban minden korábbinál nagyobb eltérés tapasztalható a Gallup adatai és a többi cég által közölt eredmények között. Míg a Századvég-Tárki, a Szonda Ipsos és a Medián tulajdonképpen fej-fej melletti küzdelmet regisztrált az MSZP és a Fidesz-MDF között, addig a Gallup mérései szerint a jobboldali pártszövetség igen nagy mértékben elhúzott riválisától. A Gallup adatai szerint a Fidesz-MDF a teljes lakosság körében 9, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 16 százalékkal előzi meg a Magyar Szocialista Pártot.Az elmúlt napokban valamennyi közvélemény-kutató cég publikálta a novemberi pártpreferenciákra vonatkozó felvételének eredményeit. Ezeket az eredményeket az alábbi táblázat foglalja össze (zárójelben az előző havi adatok):

* A Medián a *-al jelölt adatokat a hivatkozott helyen nem tette közzé, így az adatfelvétel idejét nem tüntettük fel, az FKGP és az egyéb pártok támogatottságára pedig az összes megkérdezett adatai alapján következtettünk.


Az adatokból levonható legfontosabb következtetések:

(1) A korábbi hónapok pártpreferencia adatainak ismertetésekor rendre leszögeztük, hogy a különböző cégek adatai nagyban eltérnek egymástól. E hónapban azonban minden korábbinál nagyobb eltérés tapasztalható a Gallup adatai és a többi cég által közölt eredmények között. Míg a Századvég-Tárki, a Szonda Ipsos és a Medián tulajdonképpen fej-fej melletti küzdelmet regisztrált az MSZP és a Fidesz-MDF között, addig a Gallup mérései szerint a jobboldali pártszövetség igen nagy mértékben elhúzott riválisától. A Gallup adatai szerint a Fidesz-MDF a teljes lakosság körében 9, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 16 százalékkal előzi meg a Magyar Szocialista Pártot.

A Gallup adatainak a többi cég eredményeitől való eltérésére igen nehéz racionális magyarázatot találni. Az adatfelvétel ideje mind a Gallup, mind a Szonda és a Századvég-Tárki esetén november eleje volt, így e körülmény nem okozhatja az említett eltéréseket. Megítélésünk szerint a különböző cégek által alkalmazott különböző módszertani - adatfelvételi - eljárások sem magyarázzák adekvátan a tapasztalt eltéréseket. Végül, megítélésünk szerint sem októberben, sem novemberben nem történt olyan horderejű esemény, amely a kormánypártok népszerűségét ilyen mértékben megugraszthatta volna.

Mindezek alapján úgy látjuk, hogy a kormánypártok népszerűségének megugrását a Gallup novemberi eredményeiben a mintavétel okozta torzításnak kell tekintenünk. A közvélemény-kutatások, mint ismeretes, reprezentatív mintavételen alapulnak. A reprezentatív mintavétel teszi lehetővé, hogy elegendő mintegy 1000 főt megkérdezni ahhoz, hogy megismerjük a 8 millió magyar választópolgár pártpreferenciáit. A reprezentatív mintavétel alapján kapott eredmények valamilyen mértékben mindig eltérnek a valóságtól. A statisztika szabályai szerint a Gallup novemberi felvétele esetén 95%-os valószínűséggel állítható, hogy az eredmények legfeljebb 3,2%-al térnek attól az eredménytől, amit a cég akkor kapott volna, ha minden magyar állampolgárt megkérdezett volna. (Ez 3,2% a táblázat felső részére, a teljes lakosságra vonatkozik. A biztos szavazó pártválasztók esetén ez a hibaszázalék 4,5%.)

A cégek minden esetben megadják a mérésükhöz tartozó hibahatárt. Amikor azt mondjuk, hogy a pártpreferenciák valamilyen elmozdulása "szignifikáns", az azt jelenti, hogy meghaladja a fent említett 3,2%-ot. Vagyis: ha egy párt az egyik hónapban 3%-ot javít, az még lehet, hogy egyszerűen a mintavétel okozta torzítás, ám ha 4%-ot erősödik, az már feltehetően nem csak a mintavétel miatt látszik javulásnak; a párt ebben az esetben ténylegesen is erősödött.

A fent mondottak azonban "mindössze" 95%-os valószínűséggel igazak. Van tehát 5%-os valószínűsége annak, hogy a kapott adatok a megadott hibahatárnál jobban eltérnek a tényleges adatoktól. Ez az 5%-os valószínűség azt jelenti, hogy ez a hibahatárt meghaladó eltérés átlagosan minden huszadik mérés esetén következik be. Megítélésünk szerint a Gallup novemberi felvétele esetén is ez a helyzet: a mintavétel a megadott hibahatárnál jobban torzított az adatokon.

Ebből kifolyóan a Gallup adataiból nem érdemes következtetéseket levonni. Abból, hogy a mérés hibahatára meghaladja a "szokásos" szintet, még nem következik, hogy a Gallup azon megállapítása, miszerint a kormánypártok erősödtek, téves lenne. A probléma éppen az, hogy mivel feltételezésünk szerint a mérés során a mintavétel a szokásosnál nagyobb mértékben torzított az adatokon, nem tudjuk megmondani, hogy a kapott adatok valójában mennyire különböznek a tényleges helyzettől. Elképzelhető, hogy a Gallup által jelzett tendencia valós folyamat - mint ahogyan elképzelhető ennek ellenkezője is.
Éppen ezért a Gallup adatait a mostani összehasonlításból célszerű kihagyni. Amennyiben a jelzett tendencia valós, azt a következő havi mérések is ki fogják mutatni. Amennyiben pedig nem, abban az esetben értelmetlen lenne vele hosszasan foglalkozni.

(2) Amennyiben a Gallup adatait módszertani okokból nem vesszük figyelembe, azt konstatálhatjuk, hogy a két nagy párt továbbra is fej-fej mellett halad. Míg a Szonda-Ipsos és a Századvég-Tárki a biztos szavazó pártválasztók között 1%-os MSZP-előnyt mutat ki, addig a Mediánnál a Fidesz-MDF szövetség vezet 1%-al. Ezek azonban igen kis eltérések, és jócskán a statisztikai hibahatáron belül mozognak. Mindebből az következik, hogy jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy egy "most vasárnap" tartott választásokon melyik oldal győzne.

(3) Nem csupán a két nagy párt, de a két oldal támogatottsága is meglehetősen kiegyenlített. Mivel a magyar választási rendszerben a mandátumok sorsa az egyéni kerületekben dől el, nem lényegtelen, hogy a jobboldali és a baloldali szavazók hogyan aránylanak egymáshoz. Márpedig e téren is teljes a kiegyenlítettség. A balközépnek a Századvég-Tárki és a Szonda-Ipsos adatai szerint 49, a Medián adatai szerint 48%-nyi támogatója akad a biztos szavazó pártválasztók között. A jobboldali tábor nagysága 48 és 50 százalék között mozog. A két oldal küzdelme tehát teljesen nyitott.

(4) Ilyen mértékű patthelyzetben különösen felértékelődnek a kisebb pártok. Nem csupán azért, mert ezek egy esetleges parlamentben a mérleg nyelve szerepét tölthetik be, erre viszonylag kicsi - bár nem elhanyagolható - az esély. Ám az, hogy a kisebb pártok közül ki lesz a 2002-es parlamentben, illetve, hogy melyik kisebb párt lesz a "harmadik" erő, akinek jelöltjei a választások második fordulójába bejuthatnak, igen fontos kérdés.

A fenti adatok tanúsága szerint egy most vasárnap tartott választáson az SZDSZ mindenképpen bejutna a parlamentbe. Az SZDSZ novemberi adatai a korábbiaknál kedvezőbbek: a párt valamennyi cég mérése szerint eléri az 5%-os küszöböt. Megítélésünk szerint azonban csak akkor borítékolható a párt majdani parlamentbe jutása, ha ezt az 5%-ot több hónapon keresztül stabilan tartani tudja, továbbá, ha a teljes lakosság körében is elér egy legalább 4%-os támogatottságot. Ez utóbbi tényező biztosíthatja ugyanis, hogy a párt alacsony részvételi arány mellett is ott legyen a 2002-es országgyűlésben.

A MIÉP helyzete ellentmondásosabb. A párt csupán a Szonda Ipsos adatai szerint éri el az 5%-ot. Mióta a MIÉP parlamenti párt, azóta egyáltalán nem vehető biztosnak, hogy még mindig vannak ún. "rejtőzködő szavazói", akik a kérdezőbiztosoknak nem vallják meg pártszimpátiájukat. Ugyanakkor kizárni sem lehet e lehetőséget. Megítélésünk szerint a MIÉP 4-5%-os regisztrált támogatottsága - a potenciális rejtőzködő szavazókkal együtt - jelent a párt számára akkor bázist, hogy bízhasson a 2002-es parlamentbe jutásban. A parlamentbe jutás azonban a MIÉP esetén is csupán lehetőség, és az adatok alapján egyáltalán nem vehető biztosnak.