Az elmúlt évek környezetvédelmi problemái - az EU jelentés tükrében

A Political Capital a következő hetekben sorra veszi azokat a területeket, amelyeken az EU Országjelentése kritikákat fogalmazott meg Magyarországgal szemben. Sorozatunk első részében a környezetvédelem helyzetét elemezzük.A Fidesz-kormány környezetvédelmi politikája

A választások után nagy várakozásokkal tekintettek az új kormány környezetvédelmi tevékenysége elé. (A Fidesz választási győzelmét alapvetően segítette a választások előtt kialakult környezetvédelmi vita, Bős-Nagymarossal kapcsolatban.) A konkrét szakpolitikai ígéretek helyett az első években inkább csak belpolitikai botrányok jellemezték a Pepó-korszak igazgatását:

Pepó leváltása után a Ligetvári-korszak, majd később Turi-Kovács Béla minisztersége csökkentette a politikai feszültséget a minisztérium körül. Felgyorsultak a nemzetközi tárgyalások (például a Marrakesi klímavédelmi megállapodás sikere, amiben a magyar delegáció aktívan részt vett; szlovák-magyar Duna-tárgyalások folyamatossága) és elindultak a korábbi pénzügyi visszaéléseket feltáró vizsgálatok.

Az elmúlt években szinte napról napra fogyatkoztak az uniós környezetvédelmi csatlakozásunkat meghatározó témák. Ma már csak négy részkérdésben kell ideiglenes halasztással számolnunk.


Vontatott felkészülés

Mióta Magyarország megkezdte a felkészülést az uniós csatlakozásra, folyamatosan szembesülhettünk azzal, hogy milyen sok részterületen vagyunk lemaradásban. Nem csoda, hogy a kilencvenes évek végén még több mint húsz olyan környezeti problémát talált a tárca, amelyben legfeljebb a jogharmonizációs feladatoknak tudtunk volna eleget tenni, de a gyakorlati elvárásoknak nem.

A brüsszeli átvilágítási eljárásra tekintettel született meg 1997-ben a nemzeti környezetvédelmi program, amely minden területre átfogó fejlesztési terveket tartalmazott. Az Európai Bizottság azonban ezzel nem volt elégedett, hiszen a feladatoknak csak egy része a törvényi előkészítés - ebben az esetben a jogharmonizáció -, s csak a későbbi végrehajtási rendeletek megalkotása után indulhat meg a tényleges munka. Jól példázza a vontatott felkészülési folyamatot a hulladékgazdálkodási törvény, amelynek elmúlt évi elfogadása több mint hét-nyolc éves előkészítés és egyeztetés eredménye volt. A szemétkérdés az összköltségek második legnagyobb tételét jelenti, s noha van hazai kerettörvény, a veszélyes hulladékok megsemmisítésére és a csomagolóanyagok újrahasznosítására. 2005-ig haladékot kapott Magyarország.

A brüsszeli átvilágítás nem kötözködés. 1999 óta a tárgyalásokon többször is kiderült, az unió tisztában van azzal, hogy a környezetvédelmi acquis (joganyag) a tagoknál sem minden esetben végrehajtott rendelkezéseknek felel meg. A közösség legfontosabb célja, hogy a termelési feltételek és az életkörülmények között ne legyen környezetvédelmileg durvának és áthidalhatatlannak tekinthető különbség.

A derogációk ténylegesen ideiglenes felmentést jelentenek, hiszen hazánknak minden egyes részterületre időrendet kell kidolgoznia. A ma már elhagyott, átmeneti mentességnek számító témák között több hulladékgazdálkodási problémát találhatunk, mint amennyi a lezárt fejezetben szerepel. Olyan egyedi ügyekben is meg kellett küzdeniük a tárgyaló feleknek, mint a vizek arzéntartalma, amelyben végül nem kértünk derogációs halasztást.


Szennyvízkezelés

A legnagyobb központi és önkormányzati megterhelést jelentő derogációt a tízezernél kevesebb lakosú települések szennyvíztisztítási feladatai jelentik majd, ahol 2010-ig kaptunk haladékot. A probléma mindegyik volt szocialista országot érzékenyen érinti, hiszen - főleg a kistelepüléseknél - nehezen oldható meg az infrastrukturális fejlesztések koordinációja. A témán belül önálló részkérdés az ökológiailag különösen érzékeny élővizeink minősége, mint például a Balaton csökkenő vízszintje vagy a Fertő-tó növekvő környezeti terhelése. Mind a két térséget az idegenforgalom fokozódó intenzitása miatt érinti nagyon érzékenyen a szennyvizek kezelésének problémája.


Veszélyes hulladékok

Hasonló környezeti kérdésnek minősül a veszélyes hulladékok elégetéséből fakadó levegőszennyezés témaköre. Ez esetben a legsúlyosabb hazai konfliktust a garéi veszélyes hulladékok dorogi megsemmisítésének elhúzódásajelentette. Az emissziós témában Magyarország 2005-ig kapott haladékot a közösségi előírások betartatására. Ugyancsak 2005-ig kell elérnünk az EU-tagok többségéhez hasonlóan a csomagolóanyagokra előírt visszagyűjtési és újrahasznosítási arányt. Mivel a növekvő fogyasztás alapvetően meghatározza a hulladékgazdálkodás hazai helyzetét, jó példával járhat nagyvárosaink többsége előtt Győr, ahol ez év áprilisában bevezették a szelektív hulladékgyűjtés rendszerét.


Természetvédelem

A természetvédelem helyzete a környezetvédelmi kérdések között a közelmúlt politikai viharai és a szűkös anyagi lehetőségek ellenére kiváló minősítést kapott. Csehország esetében ma már láthatjuk, hogy ez a témakör is lehet mentességi kérdés. Szlovéniáról pedig az derült ki egy másfél évvel ezelőtti bizottsági jelentés alapján, hogy nincs megfelelő apparátus az elfogadott természetvédelmi rendelkezések betartatására.


Az "ökoklub"

A csatlakozni kívánó országok között még nem beszélhetünk kezdeményezőképességről, csak az előírások betartásáról. Mégis, ahogy az európai országok között kialakult egyfajta lemaradó-haladó dinamika, addig úgy tűnik, a leendő tagok között is fennáll ez a helyzet. Az ökoklubba hazánkon kívül Csehország és Szlovénia tartozhatna, mert Lengyelországot vagy a második körbe tartozó Romániát és Szlovákiát illetően alapvető rendelkezések hiányáról kell a bizottságnak beszámolnia. A visegrádi országok között elindult derogációs harc a környezetvédelmi kérelmek csökkentésére is hatással volt. Szlovénia emiatt vonta vissza a csomagolóanyagok nehézfémtartalmára vagy a természetes élőhelyek védelmére vonatkozó halasztó kérelmét. Az utóbbi témában hazánkon kívül szinte minden jelöltnek adódtak problémái. A brüsszeli elemzők a rivalizáció felerősödésének okát abban látják, hogy az egyéni felkészültség dönthet majd az első körben csatlakozó országok végleges számáról. A bizottság azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy a derogációk számának csökkenése nem jelentheti a problémák jelentős részének elrejtését. Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága már bebizonyította, hogy fel tudja deríteni a környezetvédelmi visszaéléseket és elmaradásokat (lásd a Franciaországgal és Görögországgal, a bizottság által kezdeményezett bírósági eljárást).

A csatlakozó országokban a környezeti minőség javításának ára különösen megterheli a gazdasági szerkezetátalakítást finanszírozó költségvetést. Még akkor is így van ez, ha a 2500-3000 milliárd forintos ökológiai büdzsé tíz-tizenöt évre elosztva a GDP kétszázalékos megterhelését jelentené. Ennek a tervezett összegnek több mint felét kitevő, 1526 milliárd forintos környezetvédelmi fejlesztést valósít meg a következő években a Környezetvédelmi Minisztérium, amelyhez az unió is jelentős forrásokat ad. A financiális problémák az elmúlt tíz évben állandóan megbontották azt a hallgatólagos politikai kompromisszumot, amelyet a környezetvédelemnek élveznie kellett volna. Brüsszel egyre erősödő környezetvédelmi kontrollja is folyamatosan változik. Minden egyes részterületen a jelenlegi tagoknál is burkolt derogációk vannak érvényben, legyen szó a francia vagy a görög illegális hulladéklerakókról, az olasz vízminőség-védelmi gyakorlatról vagy akár Brüsszel városának szennyvíztisztítási gondjairól.

Magyarország vezető tagjelöltnek megfelelő, a legtöbb területen igen kedvező értékelést kapott az Európai Bizottság idei országjelentésében. Az értékelés szerint a környezetvédelemben jelentős előrelépés történt a hatásvizsgálatokra, a víztisztításra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok elfogadásával. Az ágazat adminisztratív kapacitása is nőtt, de javítani kell a minisztériumok közötti munkamegosztást.


Megjegyzések

1. Az ISPA-projectek

Ötre nőtt az idén elfogadott ISPA-projektek száma, egyúttal kimerítettük az ez évi, 44 millió eurós keretet is. A magyar központi költségvetés biztosítja az idén zöld jelzést kapott, összesen 84,2 millió euró környezetvédelmi beruházást fölvállaló programok forrásainak 40 százalékát, az önkormányzatokat pedig 10 százalék terheli. Hosszú ideig intézményesen gerjesztettek olyan hangulatot a környezetvédelmi beruházások körül, hogy azokat többségében uniós projektekből lehet finanszírozni. Az EU által támogatott öt magyar környezetvédelmi projekt elsősorban a százezernél több lakos életminőségét javító javaslatokat részesíti előnyben. A kelet-közép-európai térség azonban kevesebb lakost érintő beruházások támogatására is igényt tartana. Ma már látható, hogy a környezetvédelmi beruházások többségét a hazai költségvetésnek kell finanszírozni. Az elmúlt években csak korlátozottan indult be a környezetvédelmi ipar piacának lendülete. Jó példa erre a közelmúltban megrendezett Öko-Tech kiállítás, ahol a nemzetközi és a hazai környezetvédelmi ipar tekintélyes képviselői regisztrálták a kereslet hiányát. A hazai önkormányzatok többsége, még regionális összefogás esetén is csak elvétve képes környezetvédelmi beruházásokat finanszírozni. Mindez visszafogja a piac fellendülését.


2. Környezetvédelmi derogációk az élen álló csatlakozó államokban

Csehország:
- csomagolási hulladékok,
- települési szennyvíztisztítás,
- ivóvíztisztaság,
- integrált szennyezés megelőzés.

Észtország:
- benzin tárolása során levegőbe kerülő szennyezés,
- települési szennyvíztisztítás,
- mezőgazdasági nitrát szennyezés,
- ivóvízminőség,
- a talajvíz és a felszíni vizek védelme,
- madarak élőhelyeinek védelme, természetes élőhelyek védelme.

Szlovénia:
- csomagolási hulladékok újrahasznosítása,
- települési szennyvíztisztítás,
- integrált szennyezés megelőzés.

Összegzés: Magyarország a környezetvédelem szempontjából csak az említett országokhoz képest van minimális lemaradásban. A derogációs témák típusai a tagjelöltek hasonló környezetvédelmi problémáira utalnak.


3. A választásokat követő lehetséges szakpolitikai lépések

A) Változtatás a pályázati rendszer költségtérítési módszerein. A civil szervezeteket nagyobb állandó támogatásban részesíti a kormány ahhoz, hogy ne "tanulmány írással" tartsák fenn magukat, hanem a társadalmi aktivitásuk növekedjen.

B) EU alapok által finanszírozott programok átstrukturálása, mert a vissza nem térítendő támogatások esetében (főleg a szennyvíztisztítás esetén) több visszaélésekre utaló korrupciós ügy került a napvilágra.

C) A következő négy év a környezetvédelmi beruházások időszaka lehet, hiszen a derogációk jelentős része arra kötelezi a mindenkori kormányt, hogy teljesítse a tárgyalásokon vállalt feladatokat.

D) Befejeződött a törvény- és programalkotás időszaka. Radikálisan meg kell emelni az intézményekben dolgozó szakapparátus számát, mert enélkül nem alkothatóak meg a gyakorlati megvalósítást garantáló miniszteri és kormányrendeletek.


4. Évek óta megoldásra váró környezetvédelmi problémák Magyarországon:

- Rákospalotai hulladékégető füstgáztisztítójának megépítése
- illegális hulladéklerakók felszámolása
- veszélyes hulladékok megfelelő megsemmisítése
- szelektív hulladékgyűjtés
- még csak beindulás alatt lévő környezetvédelmi programok a mezőgazdaságban
- a kiégett atomhulladékok elhelyezésére a végleges helyszín kiválasztása


5. Legfontosabb környezetvédelmi területek:

Szennyvíztisztítás: A csatornázottsági szint az elkövetkező években növekedni fog. A regionális fejlesztéseknek finanszírozási problémái vannak. A 14 milliárd forintnyi szennyvíz-beruházási céltámogatás egyrészt drága, kihasználatlan és inkább környezetszennyező regionális rendszerekre költik, másrészt a ráfordítás eltörpül az EU által elvárt 800 milliárdos összefejlesztési költség mellett

Hulladékgazdálkodás: Magyarország 3100 településének mintegy 2700 szemétlerakója közül csak kevesebb, mint 20 felel meg az európai normáknak. Problémát jelent, hogy a lerakott szerves anyagok arányát öt éven belül 25, húsz év múlva 65 százalékkal kell csökkenteni, ami komposztáló létesítményeket igényel. Szelektív hulladékgyűjtés bevezetését pedig hátráltatja a termékdíjak rendszerének fenntartása.

Zajszennyezés és levegő tisztaság: Zajszennyezés esetében az EU is lemaradásban van, a közeljövőben fogadják el a legújabb direktívát ebben a témában. Magyarország a körülményes jogalkalmazásban van elmaradásban. A levegőtisztaság a megújult zöldkártya rendszer bevezetése mellett is jelentős lemaradásban van. Forgalomszervezési és az ipari kibocsátásra vonatkozó előírások következetesebb betartása és a bírságolási rendszer szigorítása nélkülözhetetlen (más ösztönzők beépítésével).


6. Legfontosabb szakpolitikai mutatók a választásokhoz:

- Minimális az esélye annak, hogy kis zöld párt kerül a parlamentbe (Zöld Demokraták, Zöld Szalag mozgalom).

- A pártok, így az MSZP és a Fidesz sem indul a választásokon hangsúlyos környezetvédelmi programmal. Valószínűleg a környezetvédelmi kérdések nem határozzák meg a kampányok tematikáját.

- A Fidesz a kisgazda botrányok miatt nem vesztette el az ökológiailag érzékeny szavazók bizalmát, annak ellenére, hogy hagyta a szakpolitikai irányítás minőségének leromlását. Ennek többek között két fontos oka lehet: egyrészt az egyik legismertebb környezetvédő, Illés Zoltán a Fidesz egyik vezető politikusa, a másik maga a téma iránti - már említett - politikai érzéketlenség.