Bayer Zsolt a Sajtóklubban

Bayer Zsolt, ismert jobboldali véleményformáló, durva hangon nyilatkozott az ATV televízió Sajtóklub című műsorában azokról az ellenzéki politikusokról, akiket az '56-os megemlékezéseken kifütyültek. Bayer véleménye éles visszhangot váltott ki a politikai körökben és az ATV televíziónál egyaránt. Bayer a véleményét később sem vonta vissza, ezért nem szerepelhet többet a Sajtóklubban. A Sajtóklub vezetője, Lovas István, az események hatására, megszüntette műsorát.
Bayer Zsolt, a Duna televízió kulturális igazgató-helyettese, a Magyar Mozgókép Alapítvány kormány által delegált kurátora, a Magyar Nemzet publicistája, az ATV televízió Sajtóklub című műsorának november 9-i adásában "mocsadék utolsó állatoknak" és "gyilkos, hazaáruló, senkiházi rohadékoknak" nevezte azokat az ellenzéki politikusokat, akiket kifütyültek az 1956-os megemlékezéseken. A kifütyülések elleni ellenzéki tiltakozással kapcsolatban Bayer Zsolt ugyanebben az adásban a következőket mondta: "Nem megsértődni kell, hanem elmenni a büdös francba örökre, és nagyon örülni, hogy nem lógnak lámpavason".

Az elhangzottak miatt az MSZP az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottságához fordult.

"A szabad véleménynyilvánításnak van határa, ez a hang megengedhetetlen az ATV-n" -mondta a Czikó Gábor az ATV elnök-vezérigazgatója. Czikó Gábor első nyilatkozatában még arról beszélt, hogy Bayer nyilván kába volt attól a műtéttől, amin nemrég esett át, de Bayer Zsolt kijelentette, továbbra is vállalja, amit mondott, bár szerinte a szocialisták félreértették. "Az '56-os forradalom eltiprói, a megtorlásban részt vevők mocskos, aljas gyilkosok. Ilyen volt például Kádár János vagy a még ma is élő, busás nyugdíjú Biszku Béla. A jelenlegi MSZP-vezérkar valamilyen oknál fogva magára vette ezt a véleményt, holott ez nem rájuk vonatkozik, bár ők sem kerültek ki hófehér, ártatlan szűzlányként az előző 40-50 évből".

Az ATV elnök-vezérigazgatója úgy döntött, az ORTT vizsgálatának végéig felfüggeszti Bayer szereplését a Sajtóklubban. Nem jelentkezik többé az ATV Sajtóklub című műsora, miután Lovas István a Sajtó Klub vezetője úgy döntött, Bayer Zsolt nélkül nem csinálja tovább.

Az ügy kapcsán a Duna Televízió elnöke, Pekár István egy körlevélet adott ki, amelyben megállapítja, hogy az utóbbi időben egyes nyilvános közszereplések okot adtak arra, hogy a kiegyensúlyozottságáról és mértékletességéről ismert Duna Televíziót kedvezőtlen kontextusban tüntesse fel. A Duna Televízió elnökének véleménye szerint csak a kulturált hangnem méltó a Duna Televízió közszolgálati hagyományaihoz. A körlevélben a Duna Televízó elnöke arra kérte a Duna Televízió munkatársait, hogy a munkán kívüli közszerepléseik során is visszafogott és mértékletes stílusban nyilatkozzanak.
Pekár, a továbbra is kulturális igazgatóhelyettesként dolgozó Bayer kijelentéseit körlevelében "erős kifejezésekként" említette.

Veér András szerint (Sajtóklub pénteken, Népszava, 2001. november 13) "számtalan jobboldali, többnyire kormánypénzen fenntartott újságocskákban vagy az elektromos közmédiában a jelenlegi politikai kurzus dédelgetett kedvenceinek számítanak. Épp ezért nekik mindent szabad mondani, semminek nincs következménye. Rágalmazhatnak, sértegethetnek, használhatnak bármilyen alpári kifejezést, nekik, a jobboldal (szélsőjobboldal) sajtóüdvöskéinek mindent szabad." Veér szerint a jobboldali Sajtóklub nem csak alpári és intellektuálisan gyenge, de állandó része az "elmaradhatatlan zsidózás" is. Veér szerint "az argumentumok hiányának ellensúlyozása, a durvaság, a másik lehülyézése, testi valójának kigúnyolása a rossz színvonalú, szellemtelen, sőt szellemileg teljesen alkalmatlan emberek egyetlen lehetősége."

Bayer Zsolt véleménye szerint (Új moralisták, farizeusok (6. rész) Magyar Nemzet, 2001. november 14.) "ha 1956-nak csak baloldali értékei lettek volna, az MSZP akkor sem rendezhetne róla konferenciát, mert az MSZP tokkal-vonóval MSZMP volt még egy tucat évvel ezelőtt, az a párt, amelyik az eredendő bűnben, 1956. november 4-én fogant ". Bayer Zsolt véleménye szerint az MSZP, mint az MSZMP utódpártja és MSZP vezetői, akik magas pártfunkciókat töltöttek be a szocialista rendszerben ugyanúgy felelősek a szocialista rendszer bűneiért és így az '56-os forradalomat követő megtorlásokért.

Bayer azt nehezményezi, hogy ha nem vesztette volna el a Szovjetunió a hidegháborút, akkor az MSZP vezetői még ma is a szocialista rendszer vezető tisztségviselői lennének. Bayer Zsoltnak saját elmondása alapján meghatározó élménye volt, amit a sokat szenvedett nagyapja mondott gyerekkorában és ezzel magyarázza saját kijelentéseit is: "A kommunistákat fel kell akasztani. Drága Nagyapám mondogatta ezt gyakran, drága Nagyapám, akit előbb ki akartak telepíteni, mert 'minden sváb náci', aztán kuláklistára tették, mindenét elvették, és nekizavarták a kilátástalanságnak mind a négy gyerekével. Ez a mondat, hogy fel kéne őket akasztani, ez maradt őnéki az elégtétel egész életére. Amúgy egy macskát sem tudott volna felakasztani, tudom, mert ismertem, én ismertem, én voltam a kedvenc unokája, és aki ezért a mondatáért, ezért a reménytelenségbe vesző életért és sóhajtásért és haragért most erkölcsi prédikációt akar nekem tartani, hogy micsoda szörnyűség ilyet mondani, annak bizony elefes, hölgyeim és uraim, már csak hogy Ottlik Gézát idézzem..."

Bayer szerint a rendszerváltás pillanatában "a megalázottak és megnyomorítottak azt hitték, hogy végre lesz igazságtétel, lesz végre elszámoltatás", de ez az elszámoltatás máig sem történt meg és ezért véleménye szerint "ha a megalázottak és megnyomorítottak kifütyülnek benneteket ( MSZP-s politikusok), akkor nem megsértődni kell, nem hisztériázni kell, nem balhézni kell - hanem elgondolkodni mélyen" és önkritikát gyakorolni".

Tihanyi Örs szerint (Szegény Bayer Zsolt, Magyar Nemzet 2001.november 15.) Bayer Zsolt "semmi rosszat nem csinált, csak tett pár megjegyzést, nem éppen kedveskedő kifejezésekkel illetve az ellenzék némely politikusát. (...) és mivel Magyarországon 1998 óta korlátlan mértékben érvényesülhet a sajtó- és szólásszabadság, a demokrácia elveinek megfelelően az ő felelőssége minden egyes szó, amely elhangzott a kamerák előtt. Az, hogy ki vette magára a 'rohadt gyilkosok' ingét, vagy éppen ki sértődött meg rajta, szintén mindenkinek a maga felelőssége, és mivel Magyarország alkotmányos jogállam, mindenki kedve szerint perelhet, polémiázhat, sértegethet és megalázhat bármikor bárkit". Tihanyi Örs véleménye szerint az RTL Klub Heti Hetes című műsorában is elhangzanak hasonló durva kifejezések a kormánnyal, kormánytisztviselőkkel kapcsolatban mégis azon nem botránkoznak azok, akik most felháborodtak Bayer Zsolt kijelentésén. Tihanyi felteszi a kérdést "miért van az, hogy egy balliberális úgy trágárkodhat, káromkodhat, ahogy akar, de ha egy jobboldali majdnem megközelítve a Heti Hetes szókincsét, elszólja magát, már országos botrány kerekedik a dologból?" Tihanyi másik példának a Magyar Narancs című hetilapot hozza fel, amely a "szabadszájú balliberalizmus egyik előretolt hadállása" és amelyben "minden határon túlmenő, elképzelhetetlenül undorító és obszcén" minősítések is előfordulnak, mégsem kap olyan támadást, mint Bayer Zsolt.

Megyesi Gusztáv ( Spinális kérdések, Élet és Irodalom, 2001. november 16.) szerint nagyon furcsa az ATV igazgatójának a magyarázata, mely szerint "Bayer Zsolt, a miniszterelnök barátja és tanácsadója, a Duna televízió kulturális igazgató-helyettese műtéti beavatkozáson esett át, és ennek tudható be, hogy aznap este az ATV Sajtóklub című műsorában feldobott állapotba került, ami annyit tesz, hogy lámpavasak jutottak az eszébe, a koszorúzni induló ellenzéki politikusok mocsodék, utolsó állatok, gyilkos, hazaáruló, senkiházi rohadékok, gazemberek lettek, akiknek nem megsértődniük kell temetői kifütyülések után, 'hanem elmenni a jó büdös francba örökre, és nagyon örülni, hogy nem lógnak a lámpavason'." Megyesi véleménye szerint az is nagyon furcsa, hogy Bayer Zsolt kijelentései után a Duna Televízió enöke körlevelet tett közzé munkatársainak, hogy más irányú munkájuk során is viszszafogottan és mérsékletesen nyilatkozzanak és "mert milyen tévé és milyen elnök az, kérdem, aki olyan embert nevez ki kulturális igazgatónak, akit aztán körlevélben kell felszólítania a kulturált viselkedésre." Továbbá, most, hogy Bayer igazgatóhelyettes szó szerint megismételte és megerősítette állításait a Magyar Nemzetben, ez kulturált vagy nem kulturált megnyilvánulás a Duna tévé szempontjából? Továbbá mit szól ahhoz egy önmagára valamit is adó elnök, hogy beosztottja bejelenti, hogy az ő pozíciója stabil a Duna tévénél, 'és az is marad'. Arról nem is szólva, hogy hol vannak ilyenkor a Duna tévé munkatársai: a miniszterelnök barátja és tanácsadója a földre köp, mire minden beosztott levelet kap, hogy a jövőben tartózkodjék a köpködéstől."

Csontos János szerint (Tizenhét éves ártatlanság, Magyar Nemzet, 2001. november 17.) "lehet, hogy Bayer Zsolt 1956 kapcsán nem volt 'politikailag korrekt', de történelmileg igen: a forradalom vérbefojtását levezénylő, pályafutását tömeggyilkossággal indító MSZMP jogutód pártja, az MSZP soha nem kért bocsánatot a magyar néptől azért, amit a baloldal külső megszállók készséges cinkosaként elkövetett ellene." Csontos véleménye szerint "a stílus kérdése lényeges, de a tartalom sem lényegtelen (...). A történelmi bocsánatkérés ugyanis nem puszta verbális bűvészmutatvány: a becsületkódex szerint azzal járna, hogy a bűnös párttól örökölt minden anyagi előnyről is mondjon le az MSZP - hadd lássuk, hogy komolyan gondolja 1956 felmagasztalását. Mivel a spontán privatizáció immár nem csinálható vissza, a szocialista összeköttetések pedig értelemszerűen kapitalista összeköttetéssé alakultak, értékelhető gesztus volna, ha például minden pártingatlanukat felajánlanák az Országgyűlésnek újraosztás céljára, önként megszüntetve az örökölt aránytalanságot. Egy ilyen tett után akár már koszorúzni is kimehetnének a 301-es parcellába, s legfeljebb csak arról kellene állásfoglalást kérni az ombudsmanoktól, hogy a kifütyülés elítélése nem sérti-e a kifütyülőknek a szólásszabadsághoz fűződő alkotmányos alapjogát - s hogyha nem, akkor a jövőben minden vastapsot is be kell-e tiltani, beleértve a szabadtéri színházakat is. A bocsánatkérés nem úszható meg azzal, mint amit Kovács László pártelnök izzadt ki magából: "Kérem, én még csak ártatlan, hátulgombolós tizenhét éves voltam akkor...""

Bolgár György szerint (Szó, szó, szó, Magyar Hírlap, 2001. november 17.) "elképzeltem, hogy micsoda égbekiáltó botrány lenne - teljes joggal -, ha balliberálisok hasonló szavakkal mernének illetni köztiszteletben álló, bár az övékétől eltérő politikai nézeteket valló magas állású személyiségeket".

Murawski Magdolna szerint ( Akiknek derogál az azonos mérce..., Magyar Nemzet, 2001. november 19) "égbekiáltó igazságtalanság, amely Bayer Zsolttal, a mai zsurnalisztika egyik legbátrabb és legtehetségesebb újságírójával történt, nemcsak hogy felháborítja a sajtóetikát még ismerő kollégákat, hanem közös fellépésre és cselekvésre szólít. Azok, akik "le akarnak szólni odafentről", hogy ezt vagy azt az embert le kell állítani, el kell hallgattatni, azok számára egyszerűen megállt az idő. De nem csak úgy '89 táján, hanem jóval hamarabb."