Medgyessy-Demszky találkozó
2001. november 27-én Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Demszky Gábor főpolgármester megbeszélést folytatott egymással. A megbeszélésen, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elhangzottak három tartalmi kérdés köré csoportosíthatók.2001. november 27-én Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje és Demszky Gábor főpolgármester megbeszélést folytatott egymással. A megbeszélésen, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elhangzottak három tartalmi kérdés köré csoportosíthatók. Egyrészt, a találkozón mindkét fél élesen kritizálta a kormány tevékenységét. Medgyessy és Demszky egyetértettek abban, hogy a kormány szándékosan bünteti az ellenzéki vezetésű városokat - Medgyessy ezt egyenesen a kormány egyik bűnének nevezte. Másrészt, mindkét fél felvázolta a jövőre vonatkozó koncepcióját; ígéreteket fogalmazott meg a budapesti választópolgárok számára. Medgyessy fő ígérete a 4-es metró megépítésére, valamint egyes kórházak modernizációjára vonatkozott. Demszky ezzel szemben nem a tartalmi, program-szintű ígéretekre, hanem a pozicionálásban végrehajtandó változásra hegyezte ki mondandóját. A főpolgármester ugyanis kijelentette: 2002 tavaszán változásra van szükség, amelynek keretében ő kész lesz valamennyi politikai erővel együttműködni a főváros helyzetének javítása érdekében. Végül, a találkozón szóba került a 2002-es önkormányzati választások ügye. Ennek kapcsán mindkét fél a főpolgármesteri posztért való külön indulás szükségességét hangsúlyozta. Medgyessy szerint az MSZP "túl nagy" párt ahhoz, hogy ne indítson önálló jelöltet, míg Demszky azt mondta: "bárki állapodik meg bárkivel, bármiről", ő újra megméretteti magát. Mind Medgyessy, mind Demszky cáfolta, hogy a majdani önkormányzati választásokra vonatkozó együttműködéssel kapcsolatos kérdések szóba kerültek volna a találkozón.
A fentiek voltak tehát a találkozó főbb tartalmi elemei. Az alábbiakban azt igyekszünk megvizsgálni, hogy a szocialista miniszterelnök-jelölt, illetve a főpolgármester számára miért volt lényeges e megbeszélés, hogy mit hozott e találkozó, és hogy elképzeléseikből milyen politikailag releváns következtetéseket lehet levonni.
Medgyessy Péter részéről e találkozó illeszkedik abba a sorozatba, amelynek keretében a szocialisták első embere társadalmi támogatottságának kiterjedtségét igyekszik demonstrálni. Medgyessy miniszterelnök-jelöltté választása óta "járja" az országot, és ennek kapcsán alapvetően két dologra koncentrál. Egyrészt, különböző lakossági rendezvényeken vesz részt - nagygyűléseken, kerekasztal-beszélgetéseken, egyetemi fórumokon. E rendezvények egy adott helyi közösség választópolgárainak szólnak. Bár e rendezvények ritkán érik el az országos média ingerküszöbét, a helyi sajtóban gyakran igen nagy terjedelemben foglalkoznak velük. Medgyessy e lakossági rendezvényekkel azt is eléri, hogy úgy tűnjön: az MSZP "jelen van" a vidéken, és bár az országos médiában igen gyakran háttérbe szorul, a "való életben" igen erős párt.
Az "országjáró" akciók másik területét Medgyessy különböző politics-típusú találkozói képezik. Ezek keretében a szocialista miniszterelnök-jelölt olyan politikusokkal, közéleti személyiségekkel találkozik, akik nem tekinthetők az MSZP híveinek, ám akikkel Medgyessy mégis találhat közös nevezőt. Az ilyen találkozókkal Medgyessy azt bizonyítja: társadalmi támogatottsága meghaladja az MSZP szavazók és szimpatizánsok szűknek egyébként sem mondható körét. Az ilyen találkozók másik haszna, hogy Medgyessy "nemzeti közép" elképzelését hitelesebbé teszik. Ilyen jellegű találkozóra a legjobb korábbi példa a Medgyessy Péternek Gyulay Endrével folytatott megbeszélése, ám e sorba illeszthető a szocialista politikusnak a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával nemrégiben kezdeményezett találkozója is.
Medgyessy Demszkyvel folytatott megbeszélése is a fenti találkozókkal rokonítható. Medgyessy számára azért volt lényeges e találkozó létrejötte, mert Demszky személyében olyan politikussal tárgyalhatott, aki ugyan nem MSZP-"szövetséges", ám az MSZP-vel partneri viszony kialakítására törekszik. Medgyessy számára az ilyen jellegű találkozók annál hasznosabbak, minél "távolabb" van a másik fél az MSZP-től. A Demszkyvel való megbeszélés ebből következően éppen azért volt fontos Medgyessy számára, mert a főpolgármester a múltban az MSZP-t gyakran igen élesen támadta. A találkozó üzenete a - fentiek alapján - úgy foglalható össze, hogy "bár vannak nézetkülönbségeink, a kormány leváltásának szükségességében egyetértünk". Márpedig éppen ez az az üzenet, amelyet Medgyessy az ilyen jellegű találkozókkal kommunikálni kíván a bizonytalan választóknak. Hiszen, a kormány leváltására a két fél közül csak Medgyessynek van esélye. Ezért az az üzenet, hogy a kormány leváltása a legfontosabb cél - az esetleges nézetkülönbségek pedig ehhez képest másodlagosak -, egyet jelent annak a megfogalmazásával, hogy a legcélszerűbb 2002 tavaszán az MSZP-re szavazni. Nyilvánvaló, hogy Medgyessy számára ezen üzenet kommunikálása elsődleges cél.
Demszky Gábor a fentebbiektől gyökeresen eltérő kontextusban tekintett a megbeszélésekre. Ennek oka, hogy míg Medgyessy számára a 2002 tavaszán esedékes országgyűlési választások megnyerése jelenti az elsődleges célt, addig Demszky a 2002 őszén tartandó főpolgármester-választáson kíván győzelmet aratni. Demszky politikai akcióit megítélésünk szerint már most, 2001 őszén az egy év múlva esedékes választásnak rendeli alá. Ezzel kapcsolatban a főpolgármester megnyilatkozásainak két olyan eleme van, amelyet lényegesnek ítélünk.
Az első ilyen elem a már említett pozicionálásbeli váltás. Demszky politizálásában - az SZDSZ elnöki tisztségéről való lemondása óta - vegyíti a kormányt támadó elemeket a kormány iránt "elnéző" vagy egyenesen barátságos megnyilatkozásokkal. E mögött Demszky azon szándéka húzódik meg, hogy magát a "pártpolitikától" minél inkább függetlenítse, és a pártokon felül álló "várospolitikus" képét jelenítse meg. A főpolgármester tudja, hogy a "pártpolitika" a választók szemében nem különösebben népszerű. Különösen így van ez - a korábbi tapasztalatok alapján - az önkormányzati választásokon. Ezért, ha Demszky magát sikerrel függetleníti a "pártpolitikától", méltán számíthat népszerűségének emelkedésére. Ezt a koncepciót látszik erősíteni az a tény is, hogy Demszky népszerűsége emelkedett, mióta elhagyta a "pártpolitikát" - vagyis, mióta megvált az SZDSZ elnöki posztjától.
A főpolgármester célja tehát, hogy a "pártpolitikától" minél távolabb kerüljön. Ennek eszköze pedig az SZDSZ elnökeként már meghirdetett "egyenlő távolság" koncepció újbóli elővétele. Az "egyenlő távolság" révén Demszky azt igyekszik demonstrálni, hogy ő bármilyen politikai erővel kész együttműködni céljai - a "főváros boldogulása" - érdekében. A Medgyessyvel való találkozója is ezen "egyenlő távolság" koncepció jegyében fogant. A főpolgármester láthatóan igen gondosan ügyel arra, hogy találkozói során egyik irányba se "húzzon". Az elmúlt hetekben ugyanis több kormányzati politikussal is találkozni kívánt, most pedig a szocialisták első emberével tárgyalt. Ám, mint említettük, még ezen a tárgyaláson is hangoztatta, hogy ő kész a "másik" oldallal is együttműködni.
Demszky megnyilatkozásainak másik lényeges eleme annak leszögezése volt, hogy mindenképpen indulni kíván a főpolgármesteri posztért. A "bárki állapodik meg bárkivel" formula egyértelműen egy eseteleges MSZP-SZDSZ megállapodásra utal. Demszky egy ilyen megállapodást ab ovo elutasít. A fent idézett kifejezésben két lényeges gondolat húzódik meg. Egyrészt, Demszky akkor is indulni kíván, ha az SZDSZ netán "kihátrálna" mögüle. Másrészt, Demszky saját indulását nem teszi függővé az MSZP döntésétől; akkor is indul, ha lesz szocialista vetélytársa, és akkor is, ha nem.
Megítélésünk szerint Demszky a fent említett mondatával az MSZP és az SZDSZ később esedékes döntését kívánja befolyásolni. Demszky tudja, hogy esélyei sokkal rosszabbak, ha az SZDSZ "kihátrál" mögüle, vagy ha az MSZP önálló jelöltet állít. A fent idézett mondattal éppen e két lehetőség bekövetkeztét kívánja megakadályozni.
