2001. 48. hét - Külügyi Figyelő
A 48. héten elesett Kunduz városa, a tálibok utolsó észak-afganisztáni bázisa. Tovább szorult a gyűrű Osszama bin Láden és Omar mollah körül, az afganisztáni akciókba beavatkoztak orosz, francia és német egységek is. Magyarországon esély nyílt a NATO 5. cikkelyével kapcsolatos magyarországi kötelezettségvállaláshoz szükséges alkotmánymódosítás elfogadására. A kompromisszumos megoldást a Külügyminisztériumban tartott hatpárti egyeztetés után csak az FKgP utasítja el. Csütörtökön parlamenti vitanapot tartottak az uniós csatlakozásról, ahol az EU-országjelentés kapcsán élénk vita bontakozott ki a kormánypártok és az ellenzék között. Ezen a héten is tovább generálódott a magyar-szlovák, illetve magyar-román vita a státusztörvény végrehajtása ügyében.A 48. héten elesett Kunduz városa, a tálibok utolsó észak-afganisztáni bázisa. Tovább szorult a gyűrű Osszama bin Láden és Omar mollah körül, az afganisztáni akciókba beavatkoztak orosz, francia és német egységek is. Magyarországon esély nyílt a NATO 5. cikkelyével kapcsolatos magyarországi kötelezettségvállaláshoz szükséges alkotmánymódosítás elfogadására. A kompromisszumos megoldást a Külügyminisztériumban tartott hatpárti egyeztetés után csak az FKgP utasítja el. Csütörtökön parlamenti vitanapot tartottak az uniós csatlakozásról, ahol az EU-országjelentés kapcsán élénk vita bontakozott ki a kormánypártok és az ellenzék között. Ezen a héten is tovább generálódott a magyar-szlovák, illetve magyar-román vita a státusztörvény végrehajtása ügyében.
Magyar-román vita a státusztörvény végrehajtása ügyében
A héten szivárogtatta ki az erdélyi Krónika c. napilap Nastase román miniszterelnök Orbán Viktorhoz írt levelét, amelyben a státusztörvény radikális módosításait kérte magyar partnerétől. A levélben Nastase követeli, hogy a törvény kerüljön összhangba a velencei bizottság, az EBESZ és az Európai Bizottság észrevételeivel, az európai kisebbségi normákkal, ill. az amszterdami egyezmény diszkriminációellenes elveivel. Továbbá kerüljön ki az "egységes magyar nemzethez tartozás" kitétele, ill. minden munkavállalásra és egészségügyi ellátásra vonatkozó előírás. A számos egyéb követelés közül a legsúlyosabbak még, hogy román vélekedés szerint törölni kéne az ajánló szervezetekre vonatkozó valamennyi előírást, a kedvezményeknek kizárólag a kulturális identitás megőrzését kellene szolgálniuk. Új elem a román követelések sorában, hogy a Magyar Állam ezen túl csak Románia beleegyezésével támogathasson határon túli magyar szervezeteket. Gheorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottsága elnökének megállapítása szerint "a legutóbbi csúcstalálkozón a magyar kormányfő ismét arrogáns hangnemet használt, román kollégája azonban megértette vele, hogy Romániában nem az Orbán-, hanem a Nastase-kabinet kormányoz."
Természetesen a magyar elutasító válasz sem késlekedett sokáig. Orbán Viktor román partneréhez küldött válaszában határozottan leszögezte, hogy a kedvezménytörvényt nem kell módosítani, mert az kerettörvény; és így változatlan formában 2002. január 1-től hatályba lép. A végrehajtási utasításokról azonban kész további tárgyalásokat folytatni Nastaseval.
A múlt héten dolgozta ki a magyar kormány a magyarigazolványok kiadására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Biztosra vehető, hogy nem - az eredeti elképzelésekben még ekként is funkcionáló - a határon túli magyar szervezetek, hanem a magyar konzulátusok fogják megtenni azokat az ajánlásokat, melyek alapján a magyar Belügyminisztérium majd elkészíti az okmányokat. A magyarigazolványokat a határhoz legközelebb eső közigazgatási hivatalokban vehetik majd át a jogalanyok.
Szlovákia továbbra is kritizálja a státusztörvényt
A héten sem csitultak északi szomszédunknál a kedvezménytörvény tervezett bevezetése miatti indulatok. A szlovák parlament külügyi bizottsága döntést hozott arról, hogy amennyiben Magyarország nem módosítaná Szlovákia által elvárt módon a státusztörvényt, akkor a szlovák parlament nyilatkozatban foglal állást a magyar jogszabály ellen. Peter Weiss, a bizottság elnökének elmondása szerint ezáltal is erősíteni akarják pozíciójukat a nemzetközi fórumokon, ahol várhatóan ismét foglalkoznak majd a kedvezménytörvényt érintő, Magyarország szomszédai által támasztott kifogásokkal. Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár a bizottság ülésén határozottan leszögezte, hogy a státusztörvény túllép Magyarország határain, valamint a kétoldalú egyezmények keretein, és ez által beavatkozik Szlovákia állami szuverenitásába. Időközben megalakult a státusztörvény lebonyolítását elősegítő, Szövetség a Közös Célokért elnevezésű szervezet, amely Pozsonytól Királyhelmecig 11 ajánlóirodát tervez majd nyitni harminc főállású személy alkalmazásával.
George Bush ismét Magyarországon
Tizenkét évvel emlékezetes budapesti látogatása után ismét vendégül látta Magyarország George Bush amerikai ex-elnököt, a jelenlegi elnök, George W. Bush édesapját. A veterán politikus találkozott Mádl Ferenc államfővel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, és számos magas rangú politikus és közéleti személyiség -köztük Helmut Kohl német ex-kancellár- jelenlétében átvette a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje a lánccal kitüntetést. Továbbá a nagyköveti rezidencián 16 meghívott vendéggel a demokrácia megszilárdulásáról is beszélgetett. Az exkluzív találkozón jelen volt Göncz Árpád volt köztársasági elnök, Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Demszky Gábor főpolgármester. A kitüntetés átadása alkalmából tartott beszédében Bush kifejtette: "optimista vagyok Magyarország jövőjét illetően és a tekintetben is, hogy béke lesz Európában, sőt az egész világon."
EU-vitanap a Parlamentben
Konszenzus és konfrontatív viták egyaránt jellemezték a Parlament csütörtöki, uniós csatlakozásról szóló vitanapját. Abban a tekintetben nem volt vita a felszólalók között, hogy ragaszkodni kell az egyéni teljesítmény elbírálásának elvéhez. A két központi téma a csatlakozás időpontja és módja, ill. Az Európai Bizottság idei országjelentése volt. Martonyi János felszólalásában hangsúlyozta, hogy 2002 végéig Magyarország befejezi a csatlakozási tárgyalásokat, és 2004 januárjától az EU tagjai lehetünk. Magyarország biztosan benne lesz a bővítés első körében, bárhogyan is alakuljon a lista, de "megjelent egy bizonyos big bang rémkép"- tette hozzá. Martonyi kijelentette, hogy hazánk eddig 23 fejezetet zárt le a tárgyalások során, ezáltal Ciprussal együtt listavezető a tagjelölt országok között. Az ellenzék vezérszónokai - Kovács László és Szent-Iványi István - az EU-jelentés kapcsán élesen kritizálták a dokumentum által is nehezményezett területeket, így a közszolgálati csonka médiakuratóriumok ügyét, a kedvezménytörvényt, a korrupciót, az egészségügy, a mezőgazdaság helyzetét. Összesen mintegy 40 kritikai észrevételt tartalmaz az idei jelentés- hangoztatták az ellenzéki pártok képviselői.
Hatpárti egyeztetés az alkotmánymódosítás érdekében
Megnőtt az esélye annak, hogy - az FKgP kivételével - ötpárti kompromisszumos megegyezés szülessen a NATO 5. cikkelyéhez szükséges magyar kötelezettségvállalásnál elengedhetetlen alkotmánymódosításról. Az MSZP kompromisszumos javaslata szerint a jövőben a kormány beleegyezése kellene a szövetséges erők magyarországi átvonulásához, ill. állomásozásához, a magyar légtér és repülőterek igénybevételéhez; de parlamenti döntés lenne szükséges a magyar csapatok külföldi szerepvállalásához. A formálódó döntést egyedül a Független Kisgazdapárt utasítja el. A NATO-alkotmánymódosítás elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy Magyarország a továbbiakban hatékonyabban feleljen meg a Szövetség elvárásainak.
Egyéb fontos hírek
A horvátországi Eszéken tartotta harmadik ülését a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK). Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter bejelentette, hogy jövő évtől normatív támogatást kapnak a határon túli magyar ifjúsági szervezetek. Az összeg várhatóan 35-40 millió forint.
Budapesten folytatott tárgyalásokat Antonio Vitorino belügyi együttműködésért felelős EU-biztos. Martonyi János az EU-képviselőjével találkozva kijelentette, hogy a szeptember 11-i terrortámadás hatására az EU-joganyag tovább bővül. Az EU-tagállamok most dolgozzák ki például a közös letartóztatási parancsot. A főbiztost hivatalában fogadta Solt Pál, a Legfelsőbb Bizottság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
Magyarország elsőként zárta le a tagjelölt országok közül a bel-és igazságügyi fejezetet, ezzel 23 témakörrel végzett, és megőrizte listavezető pozícióját a uniós csatlakozásra váró jelöltek között. A fejezet értelmében a csatlakozásig megszűnik a kishatárforgalom és a schengeni szabályok átvételével szigorodik a határőrizet.
Erhard Busek volt osztrák alkancellár, Ausztria EU-bővítési megbízottja szerint reálisabbnak tűnik 2005-ös dátum az első belépéseknél. Ugyanis a ratifikálási procedúra a 15 tagállamban egy-másfél évig is elhúzódhat majd.
Újvidéknél hamarosan megkezdődik a Duna-meder tisztítása. Az 1999-ben lerombolt három újvidéki híd maradványainak a folyómederből történő eltávolítására kiírt tender nagy részét (85%-át) uniós pénzekből fedezik.
Joschka Fischer zöldpárti német külügyminiszter Magyarországra látogatott. A német politikus kifejtette, hogy bár az egyéni elbírálás elve nem sérült, egyre népszerűbb az -egyébként általa is szorgalmazott - "big bang" típusú bővítés ötlete, mely során 10-12 csatlakozni szándékozó ország válhatna egyszerre az EU tagjává. Fischer részt vett a 11. Német-Magyar Fórumon, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és felavatta a Várban a német nagykövetség új épületét és a Budai Német Iskolát.
