Ígéretek és értékelések
Közhelyszámba megy, hogy a modern demokráciákban a választási kampány nem a választást megelőző hónapokban, hanem annál jóval előbb kezdődik. Egyes vélemények szerint már a választások másnapján útjára indul a következő választásokat előkészítő kampány. Nincs ez másképp Magyarországon sem: a választási kampány itt sem 2001 őszén kezdődött. Az elmúlt héten azonban - megítélésünk szerint - a választási kampány egy új szakasza köszöntött be.Közhelyszámba megy, hogy a modern demokráciákban a választási kampány nem a választást megelőző hónapokban, hanem annál jóval előbb kezdődik. Egyes vélemények szerint már a választások másnapján útjára indul a következő választásokat előkészítő kampány. Nincs ez másképp Magyarországon sem: a választási kampány itt sem 2001 őszén kezdődött. Az elmúlt héten azonban - megítélésünk szerint - a választási kampány egy új szakasza köszöntött be. Míg ugyanis korábban a kormányoldal és az ellenzék általánosságban, főképp a jelen politikai problémáira reflektálva fejtette ki politikai elképzeléseit, addig az elmúlt héten megjelentek egyrészt a következő választásokra vonatkozó konkrétabb - bár még nem konkrét - ígéretek, másrészt pedig az Orbán-kormány tevékenységének egészét értékelő beszámolók.
Különösen ez utóbbi elem jelzi, hogy a politikai erők számára a kormányzati ciklus "érdemi" része befejeződött; a hangsúly mostantól a kormányzati eredmények egészének kommunikálása, illetve kritizálására kerül. Ez eltérő kommunikációs stílust igényel ahhoz képest, amit korábban megszokhattunk. Míg korábban az egyes konkrét javaslatok, illetve szakkérdések körül koncentrálódott a politikai diskurzus, az elmúlt héten mindkét nagy politikai erő igyekezett az Orbán-kormány tevékenységének egészét egy vezérfonalra felfűzni, és ezt mintegy keretként használni a konkrét elképzelések kommunikálására.
A kormány részéről ez a "vezérfonal" a "családbarát kormány" koncepciója, amelyet december 7-én és 8-án - több mint húsz napilapban megjelenő - politikai hirdetésekben kommunikált. A szocialisták "vezérfonala" a "tényekre és hazugságokra" épül, vagyis a "kormány hazudik" koncepciót igyekszik megjeleníteni. Az MSZP e koncepciót hagyományos - sajtótájékoztató - és kevésbé hagyományos - videokonferencia - módokon egyaránt igyekezett megjeleníteni. Az MSZP a kormány kritikáján túl e héten saját alternatív javaslatait is konkrétabbá tette, és egységes keretbe foglalta. Ez a konkretizálás Medgyessy Péternek a magyar családokhoz írt levelében jelent meg. Mivel a "tények és hazugságok" koncepciójával az MSZP november 30-i videokonferenciájának kapcsán már foglalkoztunk, az alábbiakban a kormány önértékeléséről, illetve Medgyessy leveléről lesz szó.
A politikai erők számára a modern tömegkommunikációs eszközök korában hasznos, ha politikai programjukat képesek egy-két jól megfogható és jól kommunikálható frázisba sűríteni. Az MSZP e feladatot már ez év nyarán elvégezte, amikor legfontosabb céljait három fő gondolat köré csoportosította. E három gondolat a jóléti, a demokratikus és a modernizációs fordulat ígérete volt. Medgyessy miniszterelnök-jelöltté választásakor a három gondolat közül egyértelműen a jóléti fordulat igénye került előtérbe, amelyet a szocialista politikus már mint "jóléti rendszerváltás" fogalmazott meg. Az MSZP azonban e jóléti rendszerváltás tartalmi elemeit nem részletezte, bár az éppen aktuális politikai vitákban rendre síkra szállt az aktuális politikai probléma - egészségügy, oktatás, stb. - "jóléti" megoldása mellett. Azaz: az MSZP a legtöbb felmerülő problémát általában állami szubvenciókkal kívánta megoldani; kormányra kerülése esetére jelentős összegeket ígért az egészségügynek éppen úgy, mint az oktatásnak, vagy a közalkalmazottaknak.
Medgyessy Péter a polgároknak írt levele felfogható úgy, mint az MSZP programjának konkrétabbá tétele. Medgyessy levele tételesen sorolja fel azokat a prioritásokat, amelyek a majdani MSZP-kormány tevékenységét jellemeznék. A szocialista miniszterelnök-jelölt e levélben tehát meghatározza azokat a témákat amelyeket az MSZP a leglényegesebbnek tart. Ezért e témák áttekintése megítélésünk szerint jól illusztrálhatja, hogy az MSZP programjának milyen általános jellemzői vannak, illetve, hogy várhatóan milyen kérdésekre próbál majd a kampány során az MSZP koncentrálni.
A levél témáinak áttekintése azt mutatja, hogy az MSZP elsősorban és döntően jóléti kérdésekre koncentrál. A levélben felsorolt témák a következők: szegénység/egészségügy; közszféra bérhelyzete; munkahelyteremtés; lakásépítés; szegénység/vidék; közbiztonság, környezetvédelem; vidékfejlesztés. A fenti témák után következik - "vállaljuk továbbá" megjegyzés után - az adócsökkentés, demokratikus részvétel és a privátszféra védelmének kérdése.
E felsorolás jól mutatja, hogy a jóléti, a demokratikus és a modernizációs fordulat ígérete közül a hangsúly a jóléti fordulatra tevődött. A modernizációs fordulat ígérete teljesen eltűnt, a demokratikus fordulat pedig csupán az utolsó két pontban kerül említésre. Amennyiben e levél valóban hűen tükrözi az MSZP választási programjának prioritásait, akkor azt mondhatjuk, hogy az MSZP programja hagyományos szociáldemokrata program. E jelző mindkét eleme lényeges. A program szociáldemokrata, mert elsősorban a jóléti kiadások növelését, a jóléti rendszerek hatékonyabb működését irányozza elő. Az egyetlen ennek ellentmondó kitétel az adócsökkentés ígérete, amely azonban a választók fejében feltehetően nem áll ellentmondásban a nagyarányú jóléti kiadásokkal. A program szociáldemokrata jellegét erősíti a levél nyelvezete, pontosabban az abban fellelhető erőteljes szociális érzékenység is. A levélben gyakori a szegénységre való utalás, illetve az ez elleni küzdelem igénye. A munkahelyteremtés, az otthonteremtés és a vidékfejlesztés ígérete mind olyan kontextusban kerül megfogalmazásra, hogy e területeken a cél, hogy senki se nélkülözzön. Vagyis: a levél nem elsősorban azok helyzetének javítását irányozza elő, akik az említett területeken már rendelkeznek valamivel, hanem azokét, akiknek "semmijük sincs". Ez a gondolat összecseng azzal az MSZP-s toposszal, hogy a mostani kormány csak a tehetőseket segíti, de megfeledkezik a szegényekről.
Éppen az erőteljes szociális érzékenység, illetve a szegénység jóléti alapon történő kezelésének ígérete miatt állíthatjuk, hogy a program hagyományos szociáldemokrata program. Nem a Blair- vagy a Clinton-féle "harmadik út" koncepciójával rokon, hanem sokkal inkább a Jospin-i tradicionálisabb szociáldemokráciával. A kettő közötti különbség, hogy míg a "harmadik út" lényege a szociáldemokrata és a - gazdaságilag - liberális és konzervatív gondolatok konvergenciája, a szociális problémák vegyes módon történő megoldása, addig az utóbbi elképzelés a szociális problémákat szinte kizárólag jóléti beavatkozással kívánja megoldani. Egy, az ígéreteket sematikusan tartalmazó levél alapján természetesen nehéz a szocialisták programjára következtetni, de amennyiben igaz az a feltételezésünk, hogy a levél a program magjának kivonataként értelmezhető, akkor megállapítható, hogy az MSZP - programját tekintve - meglehetősen hasonlatossá vált a nyugat-európai hagyományos szociáldemokrata nézeteket valló pártokhoz.
Egységes koncepciót tükröz az "Országgyűlési Beszámoló" nevű kormányzati hirdetés is. A koncepció központi eleme itt a "családbarát kormány" . Az Orbán- és a Horn-kormány összevetésének alapja, hogy míg az előbbi a családokat emeli középpontba, addig az utóbbi a családok számára kedvezőtlen intézkedéseket hozott. A család központi szerepe, illetve a beszámolóban olvasható további gondolatok alapján az Orbán-kormány öndefiníciója egy kereszténydemokrata/keresztényszociális jobboldali képet vázol.
A család központi kategóriává tétele, a házasság, mint együttélési forma egyértelmű preferálása, a nemzet demográfiai gyarapodásának hangsúlyozása, valamint az abortusz morális elítélése egyértelműen a jobboldal fogalomkörébe tartozó elképzelések. Az említett anyagból kiolvasható jobboldaliság ugyanakkor nem az angol vagy skandináv konzervatívok, esetleg az amerikai republikánusok jobboldalisága. Ezeknél az erőknél a már említett koncepciókkal karöltve megjelenik az egyéni szabadságba és vállalkozásba, valamint a piac mindenhatósága vetett hit. A szociális juttatások alanyi jogúvá tétele - amely a beszámoló szerint igen nagy érdem - homlokegyenest ellenkezik a modern konzervatív nézetekkel.
Megfér viszont az olyan kereszténydemokrata/keresztényszociális pártok elképzeléseivel, amelyek például a Benelux-államokban működnek. A Fidesz jobboldaliságának meghatározó eleme a neoliberális elvek elutasítása, a különböző juttatások racionalitásának morális - nem pedig gazdasági - alapon való megítélése. A Fideszt tehát - nyugat-európai párokkal való analógia alapján - programja alapján nem annyira konzervatív, mint inkább kereszténydemokrata, esetleg keresztényszociális pártnak célszerű minősíteni.
A fentiekben mi elsősorban a két nagy politikai erő által közzétett dokumentumokból próbáltunk ezen erők programjára következtetni. A programok azonban csupán egy politikai erő jellegének egyik aspektusát alkotják. Ezen aspektus szerint, mint láthattuk, az MSZP hagyományos szociáldemokrata, a Fidesz pedig kereszténydemokrata/keresztényszociális erőnek minősíthető. Természetesen e pártok politikai gyakorlatában, retorikájában, szövetségi politikájában, illetve a magyar pártrendszer jellegében számos olyan elem van, amely a fenti besorolásnak ellentmondhat, vagy legalábbis annak árnyalását teheti szükségessé.
