2001. 49. hét - Külügyi Figyelő
A 49. héten az izraeli-palesztin viszály kiújulása a véres öngyilkos merényletek nyomán, a palesztin területeken bevezetett rendkívüli állapot és a megtorló akciók voltak a világpolitika homlokterében. A szélsőséges Hamasz megerősödése, és Ariel Saron izraeli kormányfő keményvonalas politizálása következtében háborús helyzet is előállhat a Közel-Keleten. A békefolyamatot egyelőre a terror váltotta fel. Afganisztánban elesett Kandahár, a tálibok utolsó erőssége, és Hamid Karzai pastu politikus vezetésével megalakult az új ideiglenes kormány. Itthon a legnagyobb visszhangot az az intézkedés váltotta ki, hogy Kanada hét év után újból bevezette a vízumkényszert Magyarországgal szemben. A döntés hátterében a magyarországi romák kanadai migrációja áll. Budapestre látogatott a Nobel-békedíjas Kim De Dzsung dél-koreai elnök, és Luxemburgban hét ország kormányfőinek a részvételével megtartották az első "benelux-visegrádi négyek" csúcstalálkozót. A 49. héten az izraeli-palesztin viszály kiújulása a véres öngyilkos merényletek nyomán, a palesztin területeken bevezetett rendkívüli állapot és a megtorló akciók voltak a világpolitika homlokterében. A szélsőséges Hamasz megerősödése, és Ariel Saron izraeli kormányfő keményvonalas politizálása következtében háborús helyzet is előállhat a Közel-Keleten. A békefolyamatot egyelőre a terror váltotta fel. Afganisztánban elesett Kandahár, a tálibok utolsó erőssége, és Hamid Karzai pastu politikus vezetésével megalakult az új ideiglenes kormány. Itthon a legnagyobb visszhangot az az intézkedés váltotta ki, hogy Kanada hét év után újból bevezette a vízumkényszert Magyarországgal szemben. A döntés hátterében a magyarországi romák kanadai migrációja áll. Budapestre látogatott a Nobel-békedíjas Kim De Dzsung dél-koreai elnök, és Luxemburgban hét ország kormányfőinek a részvételével megtartották az első "benelux-visegrádi négyek" csúcstalálkozót.
Vízumkényszer Kanadával
Kanada 2001. december 5-én éjféltől ismét életbe léptette Magyarországgal szemben a vízumkényszert. A magyar politikai pártok egyaránt kinyilvánították, hogy hangsúlyozottan nem örülnek ennek a döntésnek, amely mindenképpen korlátozza majd a kétoldalú kapcsolatokat. A kanadai kormány döntésének hátterében a menekült státuszért folyamodó magyarországi romák mintegy 6800 fős tömege áll. Marta Moszczenska kanadai nagykövet asszony kijelentette, hogy "a Magyarországról érkező menekültek száma már a kanadai menekült-elbírálási rendszert veszélyeztette, és egyetlen lehetőségünk volt a vízumkényszer visszaállítása."
Orbán Viktor szerdai rádióinterjújában bejelentette, hogy a kormány a következő ülésén dönt arról, hogy bevezeti-e a vízumkényszert Kanadával szemben. Ellenzéki vélekedések szerint a két ország érdekei azt kívánják, hogy a vízumkiadás folyamata legyen rugalmas és a lehető leggyorsabb. A megfelelő elvárás az lenne, ha a magyar kormány semmiféle válaszlépést nem helyezne kilátásba a kanadai állampolgárokkal szemben, akikről nehezen feltételezhető, hogy Magyarországon kérnének menekült státuszt. A magyar kormánytól inkább azt lehetne követelni, hogy, ahelyett, hogy a kedvezőtlen fejleményekre válaszul vádaskodásba kezd ("iparszerű, szervezett csoportok álnak a romák kivándorlása mögött"), inkább kísérletet tenne a magyarországi romák problémáinak hatékony kezelésére. Az ellenzék szerint az elmúlt három és fél év alatt nem javult érezhető módon a romák helyzete Magyarországon, ezért választották sokan a kivándorlás helytelen útját. Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke válaszul úgy nyilatkozott, hogy felgyorsították a középtávú cigányügyi program végrehajtását, és jelenleg nem lát más lehetőséget a kivándorlások megakadályozására.
Megyei önkormányzati választás Szlovákiában
Érdektelenség kísérte Szlovákiában az első megyei önkormányzati választásokat. A 26 százalékos részvételi arány kedvezett a Magyar Koalíció Pártjának (MKP), mely kiváló eredményeket ért el az ország különböző kerületeiben. A legkiemelkedőbb sikert a nyitrai kerületben aratta a magyar párt, ahol az 52 tagú megyei önkormányzati testületben 31 képviselője lesz (59,61%). A pozsonyi kerületben (6 képviselő/46 fős testület), a besztercebányaiban (15/49), a kassaiban (18/57), a nagyszombatiban (15/40) is jól szerepelt az MKP. A fegyelmezett választók a magyarság számára kedvezőtlen tagolású nyolcas megyerendszer ellenére is fontosnak tartották az önkormányzati jelenlét további erősítését. Aggasztó tény azonban a jövő évi országos választások szempontjából, hogy a választás során a Vladimir Meciar ex-miniszterelnök vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) szerepelt a legjobban. A trencséni kerületben az összes helyet megszerezték, míg a zsolnai és eperjesi kerületben meghatározó többséget értek el. A hagyományos szlovák sokpártrendszer, és az újraformálódó pártstruktúra következtében nehéz megjósolni, hogy jövőre milyen összetételű koalíció irányítja majd az országot.
Benelux-Visegrádi Négyek csúcstalálkozó
Szokatlan találkozó színhelye volt a múlt héten Luxemburg. A miniállam elsőként adott otthont a Benelux államok és a Visegrádi Négyek vezetői csúcstalálkozójának. Jean-Claude Juncker házigazda miniszterelnök vendége volt Leszek Miller lengyel, Milos Zeman cseh, Mikulás Dzurinda szlovák, Orbán Viktor magyar, Guy Verhofstadt belga és Wim Kok holland kormányfő. A találkozó fő témája az Európai Unió jövője volt. A hét miniszterelnök megbeszéléseket folytatott az Unió közös kül- és biztonságpolitikájáról, az uniós alkotmányozásról és alapjogi chartáról. A találkozón a felek hangot adtak azon szándékaiknak, hogy kitartanak a bővítés menetrendje mellett, valamint a visegrádi országok részt vehessenek az EU intézményi reformját meghatározó bizottságban, később a 2004-es kormányközi konferencián. A bővítés kapcsán valamennyien támogatták az egyéni elbírálás elvét és hangoztatták a 2004-es céldátumot. A csatlakozni szándékozó visegrádi országok, a hozzájuk sok dologban hasonlatos Benelux államoktól az integrációs tapasztalatok átadását, és a bővítés határozott támogatását várják. Orbán Viktor a következő csúcsértekezlet alkalmából Budapestre hívta tárgyalópartnereit.
Az EBESZ miniszteri tanács ülése Bukarestben
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) határozottan elítélte a terrorizmust, függetlenül annak indítékától, vagy forrásától." A Bukarestben tartott tanácskozáson 55 tagország írta alá a zárónyilatkozatot és a terrorizmus elleni bukaresti akciótervet. A megbeszélésre Romániába érkezett Colin Powell amerikai és Simon Peresz izraeli külügyminiszter is. Magyarországot Martonyi János képviselte, aki felszólalásában kitért a nemzeti kisebbségek jogai biztosításának szükségességére is. Beszédében utalt a státusztörvényre is, mely szerinte összhangban áll a nemzetközi jogi elvekkel és normákkal, és stabilizáló hatású. Az EBESZ-találkozó alkalmából sor került Mircea Geoana román külügyminiszter és magyar partnere közötti újabb tárgyalásra is. Martonyi kézhez kapta Nastase román miniszterelnök Orbán Viktorhoz írott válaszlevelét. A két külügyminiszter a héten még Brüsszelben is találkozott egymással, ahol ismét válaszlevélváltás is történt. A találkozón megállapították, hogy egyik fél sem érdekelt a feszültség szításában, és nem akarják, hogy a vitás kérdések befolyásolják a bilaterális kapcsolatok egészét. "Jó úton haladunk." - hangoztatta Martonyi. Mindkét fél jól tudja, hogy az idő ellenük dolgozik, ugyanis egyik ország sem szeretné, ha az integrációs folyamatukat gátolnák a kedvezménytörvény miatti állandósult viták.
Kim De Dzsung dél-koreai elnök Budapesten
A Nobel-békedíjas dél-koreai elnök négynapos hivatalos látogatásra érkezett hazánkba. A politikust fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint üzletemberek népes csoportjával. Látogatása idején nagyszabású kiállítás nyílt vezető dél-koreai cégek részvételével a BNV területén. Magyarország kiemelt helyét a dél-koreai külpolitikában mi sem mutatja jobban, minthogy ez az idei egyetlen elnöki vizit Európában, amely a volt szocialista országok közül csak hazánkat érinti. Dél-Korea nagyra értékeli, hogy Magyarország volt az első a régióból, amely diplomáciai kapcsolatot létesített vele 1989-ben, szakítva a szocialista blokk észak-koreai elkötelezettségével. Továbbá a kétoldalú gazdasági kapcsolatok is nagyon imponálóak. A találkozókon szóba került a két Korea közti párbeszéd aktuális helyzete, különös tekintettek a szeptember 11-i eseményekre. A Kim De Dzsung által életre hívott "napsugár politika" korábban elképzelhetetlen eredményeket produkált a kettévágott félsziget életében. Örökké emlékezetes marad a két Kim találkozója Phenjanban.
Egyéb fontos hírek
Az Európai Unió 2002. január 1-jétől eltörölte a vízumkényszert Románia állampolgáraival szemben. Várhatóan Brüsszel szigorúan ellenőrizni fogja az úti okmányok hitelességét és érvényességét.
Gerhard Schröder német kancellár Berlinben fogadta Medgyessy Pétert, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét. A kancellár kijelentette, hogy az SPD teljes erővel és energiával támogatja a magyar szocialistákat.
Jövő év januárjában dönt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség arról, hogy meghosszabbítják-e az egy évre kötött együttműködési megállapodásukat a kormányzó Szociáldemokrata Párttal.
Áder János, az Országgyűlés elnöke Zágrábban találkozott horvát kollégájával, Zlatko Tomciccsal, valamint Ivica Racan kormányfővel. A horvát miniszterelnök a megbeszélés után hangoztatta azon reményét, hogy 2002-ben autópálya köti majd össze Rijekát és Budapestet.
A magyar kormány visszavonta azt a rendeletét, amely lehetővé tette volna a határőrségnek, hogy ellenőrizze a határon belépőket, rendelkezésükre áll-e a magyarországi tartózkodás idejére naponként 5000 forint. Ellenzéki vélekedés szerint ez a rendelet többet ártott volna a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás szempontjából, mint amennyit a státusztörvény jelent számukra. Ugyanis ez az összeg, amit háromnapos tartózkodásra kértek volna tőlük az anyaországban, egyhavi átlagkeresetnek felel meg például a kárpátaljai magyarok körében.
