Olimpia Magyarországon?

Orbán Viktor 2001. május 28-án Lausanneban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén hivatalosan bejelentette: a Magyar Köztársaság kormánya támogatja a 2012-es (nyári) olimpiai játékok, egyúttal a para-olimpiai játékok megrendezését Budapesten. Ezt követően a kormány 1083/2001. (VII. 20.) határozatában rendelkezett a 2012-es nyári olimpiai játékok megrendezése érdekében benyújtandó pályázat előkészítése, elkészítése valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok végrehajtására az Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottság (OPEB) létrehozásáról. Orbán Viktor 2001. május 28-án Lausanneban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén hivatalosan bejelentette: a Magyar Köztársaság kormánya támogatja a 2012-es (nyári) olimpiai játékok, egyúttal a para-olimpiai játékok megrendezését Budapesten. Ezt követően a kormány 1083/2001. (VII. 20.) határozatában rendelkezett a 2012-es nyári olimpiai játékok megrendezése érdekében benyújtandó pályázat előkészítése, elkészítése valamint az ezekkel kapcsolatos feladatok végrehajtására az Olimpiai Pályázat Előkészítő Bizottság (OPEB) létrehozásáról.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894. évi megalakulását követően a testület a görögöknek ajánlotta fel az első olimpia megrendezését. Amikor a leendő házigazdák időhiány és pénzszűke miatt vonakodtak a feladat vállalásától, Coubertin azzal riposztozott, hogy a magyarok készen állnak a rendezésre. Azonban a magyar kormány elzárkózott a rendezéstől, jóllehet a millenniumi ünnepségek keretébe és költségvetésébe bőven belefért volna az olimpia megrendezése. Végül Averoff, gazdag görög kereskedő anyagi támogatása mentette meg a hazai mundér becsületét, ezzel elhárultak az akadályok az első olimpiai játékok megrendezése elől.

Az 1920-as olimpia rendezését egy 1914-es NOB döntés Magyarországnak szánta, azonban az ország I. világháborús szereplése miatt nemcsak a rendezéstől, hanem az 1920-as antwerpeni olimpiai részvételtől is el kellett állni. Az 1952-es, számunkra nagy sikert hozó Helsinki-i olimpia után, az eufórikus hangulatot felhasználva, Dr. Mező Ferenc NOB tagunk meggyőzte a kormányt arról, hogy az 1960-as olimpiára eséllyel pályázhatunk. Létre is hoztak egy olimpiai pályázatot előkészítő munkacsoportot. (Ma már szemlesütve lehet csak olvasni a pályázat néhány fejezetét. Az evezős, kajak-kenu versenyek színhelyét, pl. a pesti Duna ágba jelölték ki a szervezők. Annak ellenére, hogy már a harmincas évek végétől nem engedélyeztek nemzetközi evezős versenyt folyó vízben.) Az olimpiai helyszínről döntő NOB közgyűlésen, 1955-ben, az első körben 8, a másodikban 1 és a harmadikban egyetlen szavazatot sem kaptunk.

Felmérve az esélyeket, 1960 óta nem vállalkozott a magyar sportvezetés rendezésre. A világpolitikai, gazdasági megosztottsága mellett, szembe kellett ugyanis néznie az olimpiai program gigantizmusával. Ma már 28 sportág, illetve sportágcsoport 300 versenyszámában indulnak a versenyeken férfi és női sportolók, kb. 10000-en. Ehhez járul a sportvezetők, edzők, versenybírók, rádió és TV közvetítők, technikai munkatársak kb. 40 000-es hada. Méltó elhelyezésük az olimpiai faluban, szállodákban hatalmas gazdasági, szervezési erőfeszítéseket, sokrétű, gigantikus feladatot ró a rendezőkre.

A sportlétesítmények terén sportáganként eltérő, igen magas igényeket kell a házigazda város szervezőinek kielégíteniük. Sydneyben a tengeröböl partján évtizedekkel ezelőtt épült Exhibition Hall (Kiállítási Csarnok), Convention Center (Kongresszusi Központ) némi átalakítással kielégítette a súlyemelés, vívás, ökölvívás, judo, birkózás sportágak igényeit. Párizs, pl. nagyon jó létesítmény feltételekkel rendelkezik, ezért több sportágban már ma készen áll a város olimpiai színtű versenyek rendezésére. Olimpiára tervezett költségvetése így is 22 milliárd frank (880 milliárd Ft). Számos költségbecslés látott napvilágot már az utóbbi néhány hónapban, a Budapestre tervezett olimpiai játékok rendezésével összefüggésben. A főpolgármester 1500 milliárddal számol, a főváros infrastrukturális fejlesztéseit is figyelembe véve. A legalacsonyabb becsült összeg is 500 milliárd forint, mely összeg fedezné a sportlétesítmények és a rendezés költségeit. Ekkora összeget feltehetően csak a költségvetés hagyományosan kialakult arányainak, egyensúlyának jelentős módosításával lehet mozgósítani. Számításba kell venni azt, hogy a beruházási költségek valószínűleg kétharmadát az államnak, azaz a magyar lakosságnak kell állnia. Többek között ezért van szükség az olimpiai pályázat parlamenti, lakossági támogatásának elnyerésére. Nehezíti a költségbecslést a megépített létesítmények utóhasznosítása. Ez még Sydneynek is gondot jelentett. Tudomásunk van arról, hogy több sportlétesítmény lebontása van napirenden. Ezért szerepel a pályázatban az a pont, amelyikben a pályázó tájékoztatja a NOB-ot a lakosság, a parlament, vezető kormányzati és ellenzéki erők támogatásának mértékéről. Athén lakossága, pl. egy 1000-es mintában 94, 6%-os támogatást adott.

Tanulságos áttekinteni az athéni sportlétesítmény-készlet állapotát, közvetlenül az olimpiai játékok előtt. Athén pályázatának elfogadása mellett mindenekelőtt az szólt, hogy a sportesemények megrendezéséhez szükséges 39 létesítményből a jelentkezés időpontjában 29 már működött. Stadionjaiban, csarnokaiban jelentős világversenyek bonyolódtak le az elmúlt néhány év alatt. Atlétikai világbajnokságot rendeztek a leendő olimpiai stadionban, 1997-ben. Egy 15 000-es és egy 25 000-es kosárlabda csarnok rangos eseményeknek adott otthont. Európa egyik legkorszerűbb velodromjával Athén évek óta házigazdája lehetett számos kerékpáros világkupa találkozónak. Az 1991-es úszó, vízilabda, műugró, szinkronúszó Európa Bajnokság résztvevői elégedettek voltak a rendezéssel, a két uszodában tapasztalt feltételekkel. A művészi tornának helyet adó új 15 000-es sportcsarnok és a súlyemelő versenyek lebonyolítására épített 5000-es csarnok utóhasznosítása is megoldódott. Építik az evezős kajak-kenu pályákat és várják a környezetvédelmi hatásvizsgálatok eredményeit. Az olimpiai falu helyszínét - részben kisajátítás alkalmazásával - kijelölték. 83 hektáros területen építenek 4-5 emeletes lakóházakat, egy leendő városrész alkotóelemeként. A levegőszennyezettség mérséklésére korszerű technológiákat, közlekedési korlátozásokat vetnek be a hatóságok az olimpia idejére.

A rendezésre vállalkozó városnak talán legelső feladata az, hogy feltárja az elégséges pénzügyi forrásokat. Ebben oroszlánrész jut az állami költségvetésnek, a városi, fővárosi önkormányzati költségvetésnek és az üzleti élet szereplőinek. Tapasztalatok szerint a három forrás 60-15-25%-os aránnyal jellemezhető. Amíg a források 80-90%-os biztonsággal nem garantálhatók, nem tanácsos kötelezettségvállalásról nyilatkozni. Az angol parlamentben hangzott el nemrégen, hogy addig ne jelentkezzünk, amíg nincs kellő támogatottságunk, mert az előkészületek is jelentős összeget emésztenek fel. Torontóban mind a mai napig vitatják a városrendezési szándékát, elsősorban a várható kiadások miatt. "Bread not circuses!" - olvasható a tüntetők tábláján. Minimum minősített parlamenti többségi támogatottság jelent a pályázat számára elfogadható legitimációt. Pontatlanok a nyereséggel összefüggő előzetes becslések. Tény, hogy a Los Angeles-i olimpia (1984) 160 millió dollár nyereséget hozott, de a rendező gazdasági társaság nem vállalta, pl. a várhatóan veszteséges Sporttudományos Kongresszust, amit az Oregon Állami Egyetem (Eugeen) beugróként, házilagos megoldásokkal rendezett meg. A Los Angeles-i olimpiai játékok nyereséges megrendezésében kulcsszerepet játszott az a körülmény, hogy a sportlétesítmények jelentős része kitűnő állapotban maradt fenn az 1932-ben rendezett olimpiai játékok után. Emellett magas belépődíjakkal tudtak számolni, kitűnő hírveréssel szereztek támogatókat. Nincs megbízható információnk arról, hogy az említetten kívül lennének-e nyereséges olimpiai játékok. Montreal főpolgármesterének az olimpiai játékok után katasztrofális vereséget kellett a kanadai nyilvánosság elé tárnia. Vagy ki tudja, hogy mibe került a moszkvai olimpia? Nem számolt be Szöul, Barcelona és Atlanta sem egetverő nyereségről. Sydney után "pénz az ablakban" volt az általános vélemény.

Tanulságul szolgálhat számunkra az Athén pályázatában szereplő költségvetés is. A nagy kiadást a görög főváros infrastrukturális beruházásai jelentik. Ehhez segítséget adnak az Európai Uniós támogatási alapokban szereplő lehetőségek. Athén uniós támogatásának tervezett költsége 6 milliárd dollárt képviselt 1996-2000 évekre. A városi metrórendszer bővítése, korszerűsítése támogatására a kormány 1,5 milliárd dollárt hagyott jóvá. A görög kormány 200 millió dollárt ajánlott meg a meglevő szállodák komfortfokozatának emelésére, ill. a szolgáltatás színvonalának javítására. 285 millió dollár bevételt terveznek a házigazdák a támogatók és a külföldön élő görögök adományaiból. 235 millió dollárra van kormányígéret a szerencsejátékok nyereségéből. 200 millió dollárra becsülik a belépőjegyek eladásából származó bevételt. Összesen tehát közel egy milliárd dollár bevétellel, támogatással számolnak a rendezők. Ez az összeg tehát nem tartalmazza az infrastrukturális beruházások költségét.

Az olimpiai játékok színhelyének kijelölésében a kontinensek körforgásának meghatározó szerepe lehet 2012-ben. Kezdetben nagy jelentősége volt a döntésben a NOB elnökének, a NOB tagok elkötelezettségének. Coubertin pl. ígéretet tett a franciáknak az 1900-as olimpiát illetően. Ígéretet kapott egy amerikai NOB tag is 1904-re és határozott támogatást kapott jó előre az angol NOB tag is 1908-ra. Coubertin érdeme, hogy megvédte a botránytól az 1912. évi stockholmi játékokat. A magyarok önálló részvétele ellen ugyanis Bécs, a finnek önálló szereplése ellen Szentpétervár tiltakozott. A NOB taglétszámának növekedésével részben kiegyenlítődtek a testületen belüli erőviszonyok. Viszont új igényként jelentkezett a kontinensek körforgása. Peking annak idején 2 szavazattal maradt el Athéntől. A moszkvai 2001-es szavazáskor Peking ezért két vasat tartott a tűzbe, a majdnem sikeres előző pályázatát és a kontinens váltás hallgatólagosan tiszteletben tartott elvét. Meggyőző fölénnyel nyerte meg a szavazatokat, jóllehet az Európai Unió Bizottsága, a pályázat elutasítására kérte fel a NOB-ot.

A NOB új elnöke, a belga Jacques Rogge egyik nyilatkozatában jelezte már, hogy nem maradhat sokáig olimpia nélkül az afrikai és a dél-amerikai kontinens. Közel három évtized óta érvényesül, erősödik a kontinensváltás. 1976. Montreal (Észak-Amerika), 1980. Moszkva (Európa), 1984. Los Angeles (Észak-Amerika), 1988. Szöul (Ázsia), 1992. Barcelona (Európa), 1996. Atlanta (Észak-Amerika), 2000. Sydney (Ausztrália), 2004. Athén (Európa), 2008. Peking (Ázsia), 2012. ?

A kontinensváltás mellett szól az, hogy Fokváros és Kairó egyszer már voltak vesztesek. Ha nem lesz kontinensváltás, akkor Budapestnek feltehetően a rendezésre felkészült Párizs, a világkiállítással bizonyító Sevilla, a spanyol főváros Madrid, továbbá London és Szentpétervár lesznek a fő vetélytársai. Esetleg más városok, amelyek eddig még nem tették ki lapjaikat az asztalra.

Az utóbbi két évtizedben a rendezés jogának elnyeréséért a politikai és a gazdasági motívumok növekvő szerepet játszanak. A TV közvetítésből származó jogdíjak 1960-ban, Rómában még csak 100 000 dollárt tettek ki. Sydneyben már 2 milliárd dollár volt a jogdíjak összege.

Várható, hogy a 2008-as olimpia után 3,5-4 milliárd dollárt könyvelhetnek el a licence tulajdonosok. Látnunk kell, hogy a NOB licence monopóliuma nemcsak egy világméretű sport-kulturális eseményre, hanem egyúttal transznacionális vállalkozásra is kiterjed. Az ebben érdekelt szereplők, gazdasági befolyásukkal, meghatározó szerepet is játszhatnak a döntésben. A Salt Lake Cityben rendezendő olimpia kapcsán felmerült korrupciós botrány beszédes igazolása a fenti feltételezésnek.

Az érdekek sűrű szövésű hálóját kell annak kibogoznia, aki komoly esélyt szeretne kapni a jövőben a rendezés jogának elnyerésére. Szakértők szerint a közel másfélszáz NOB tag három, egymástól eltérő érdekmezőt fed le. Az elsőben a nemzetközi sportszövetségek képviselői, a másodikban a sportgazdaság nemzetközi elitje, a harmadikban az uralkodó családok, arisztokraták és a magas állami tisztséget betöltők foglalnak helyet. Ebben a heterogén közegben kell a pályázónak támogatottságot szereznie.

Hazánk sportja közel egy évszázada a világ élvonalába tartozik. Rendeztünk már sikeres Európa- és világbajnokságokat. Felkészültségünket azonban egy komplex, sok sportágra kiterjedő esemény megrendezésével kellene kipróbálnunk. 1965-ben adott Budapest utoljára otthont komplex sporteseménynek, az Universiádénak.