A 168 Óra címlapján megjelent fotó

A 168 Óra című közéleti hetilap három hete indította el a Pártegyház című cikksorozatát, amely témája a református egyház és a MIÉP közötti összefonódás volt. Nagy felháborodást váltott ki hetilap egyik számának (2001. november 29., XIII. évf. 48. szám) címlapján - a cikksorozat harmadik részéhez kapcsolódóan - megjelent Áldás és Békesség feliratú címlapfotó. A címlapon megjelent fénykép azt a pillanatot örökítette meg, amikor egy liturgikus esemény során az átszellemült tekintetű id. Hegedűs Lóránt püspök - mindkét kezét a fejére helyezve - megáldja az előtte térdepelő lelkésznőt. A hetilap megjelenése után Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a református Zsinat lelkészi elnöke az MTI útján nyílt levelet intézett Mester Ákoshoz, az 168 Óra főszerkesztőjéhez, amelyben kifejezte mélységes felháborodását a kép bemutatásával kapcsolatban, amely "egy liturgikus esemény egyik legszakrálisabb pillanatának félreérthető módon történő bemutatása, amely nemcsak a fényképen szereplő személyekre, hanem egész egyházunkra nézve is minősíthetetlenül sértő".

A 168 Óra című közéleti hetilap három hete indította el a Pártegyház című cikksorozatát, amely témája a református egyház és a MIÉP közötti összefonódás volt. Nagy felháborodást váltott ki hetilap egyik számának (2001. november 29., XIII. évf. 48. szám) címlapján - a cikksorozat harmadik részéhez kapcsolódóan - megjelent Áldás és Békesség feliratú címlapfotó. A címlapon megjelent fénykép azt a pillanatot örökítette meg, amikor egy liturgikus esemény során az átszellemült tekintetű id. Hegedűs Lóránt püspök - mindkét kezét a fejére helyezve - megáldja az előtte térdepelő lelkésznőt. A hetilap megjelenése után Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a református Zsinat lelkészi elnöke az MTI útján nyílt levelet intézett a Mester Ákoshoz, az 168 Óra főszerkesztőjéhez, amelyben kifejezte mélységes felháborodását a kép bemutatásával kapcsolatban, amely "egy liturgikus esemény egyik legszakrálisabb pillanatának félreérthető módon történő bemutatása, amely nemcsak a fényképen szereplő személyekre, hanem egész egyházunkra nézve is minősíthetetlenül sértő".

Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke (MTI, 2001. november 29.) a 168 Óra főszerkesztőjének, Mester Ákosnak címzett, az Országos Sajtószolgálat útján közzétett levele szerint "a hetilap legutóbbi számának címlapján közölt kép minden eddigi határt túllép. Ez a kép egy liturgikus esemény egyik legszakrálisabb pillanatának félreérthető módon történő bemutatása, amely nemcsak a fényképen szereplő személyekre, hanem egész egyházunkra nézve is minősíthetetlenül sértő. Ezt a rosszindulatú bemutatást provokációnak tartjuk és mélységes felháborodással utasítjuk vissza."

Mester Ákos válaszlevelében (Mester Ákos válaszlevele, Magyar Nemzet, 2001. november 29. ), amelyet dr. Bölcskei Gusztáv püspöknek, Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökének címzett azt válaszolta a 168 Órát ért kritikákra, hogy "A 168 Óra cikksorozatában éppen azért foglalkozik a református egyházban tapasztalható fájdalmas és elszomorító eseményekkel, hogy a maga eszközeivel segítse a tisztulás és béketeremtés folyamatát. Ezt célozták írásaink. (...) Ami a legutóbbi számunk címlapjával kapcsolatos kritikai észrevételeit illeti: a fotó egy nyilvánosság előtt zajló esemény helyszínén készült riportkép. Az föl sem merülhetett bennünk, hogy egy liturgikus esemény szakrális pillanata bármilyen értelemben félreérthető lenne. S hogy ez a felvétel nem szolgál provokációs célokat, megerősíti a címsor is (Áldás, békesség), amely nem idegen az ábrázolt pillanattól." Mester Ákos dr. Bölcskei Gusztáv püspöknek válaszlevelében bocsánatot kért: "mélyen fájlaljuk a szándékainkkal ellentétes esetleges reakciókat. Biztosítjuk Püspök Urat, hogy az egyházat vagy Önt megsérteni a legkevésbé sem állt szándékunkban. Kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésem kifejezését, kívánok a Zsinat munkájának beteljesítéséhez sok sikert."

Molnár Tamás (Morális képzavar, Magyar Nemzet, 2001. december 7.) szerint a "totális hatalommal szemben lehetett, sőt kellett is humorizálni, csak így tudtuk elviselni a nyomasztó diktatúrát. Bár akkoriban sokszor szélsőségesen "vad" antikommunista fenegyerekek voltunk, egyfajta képet, rajzot azonban csoportunk - az Inconnu művészcsoport - sohasem készített: egyházi palástra spriccelt, ordenáré szexualitás nem szerepelt munkáinkon. Ez ugyanis nem vicc, több annál. Megkomponált, jól hangszerelt, tudatos vallásgyalázás. Ezt akkoriban egyetlen demokrata sem engedhette meg magának. Ma a kampányláztól felhevült 168 Óra főszerkesztője megengedheti. Polgári erkölcsű, modorú és jó ízlésű ember nem tesz ilyet, sőt felháborodik, ha hasonlót lát. Különösen címlapfotón."

Molnár szerint egyházellenes gyűlöletkampány folyik, de a baloldal némán hallgat: "csak keresztények támadhatók büntetlenül. A közterek óriásplakátjain ránk virítanak az utcalányokká retusált apácák, a kövér pojácákká satírozott szerzetesek. A felturbósított, dühöngő csőcselék egyházi jelképeket borogat, sírokat gyaláz meg, templomot graffitizik. Teheti, mert az altalaj szellemileg elő van készítve. Horn Gyula vidéki korteskörútjain, Majsai, Eörsi írásaiban, Mester virtuóz fotóin keresztül folyik át a kitátott szájú, bamba fejekbe az egyházellenes gyűlöletkampány."

Molnár szerint "aki tehetne valamit, az néma. Wisinger István, a MÚOSZ teljhatalmú elnöke sértődötten legyint, magára rántja irodája párnázott ajtaját, és hallgatagon belesüpped foteljába. Majd közli: nincsen semmi baj - mármint a hírhedt címlapképpel? Igen, őnekik tényleg mindent szabad. Nekik szabad a sajtó. Másnak nem. Ennyi. Sokan a lap elleni bojkottra szólítanak fel. Szerintem ez nem helyes megoldás. Kerüljön ki közintézmények, irodák hirdetőtábláira, a templomok bejárataihoz. Lássa mindenki, milyen elvek, erkölcsök mellett szerveződik ez a tántogó lidércfény, ez a "mindent szabad" liberális mennyország. Ne mi szégyenkezzünk!"

Bencsik András szerint (Ismét a kettős mércéről, Demokrata, 2001. december 7.) "olyan címlappal jelent meg a múlt héten a 168 Óra című hetilap, amilyennel magára valamit adó sajtótermék soha nem jelenhetett volna meg. Egy képtelenül alattomos obszcenitás mosódott össze a legszentebb pillanattal, amikor egy pap egy templomban éppen áldást oszt. Ha van szélsőséges, elfogadhatatlan és felháborító megnyilvánulás, ez az." Bencsik szerint "ifjabb Hegedűs Lórántnak azt vetették a szemére, hogy zsidóellenes kijelentéseket tett, és kirekesztésre szólított fel. Ha valaki gondosan, és főleg elfogulatlanul végigolvassa a szóban forgó cikket, akkor a tagadhatatlanul kirekesztő gondolat mögött egyfajta - indokolt vagy indokolatlan, (...) félelmet ismert föl: 'rekeszd ki őket, mert különben ők rekesztenek ki téged'. (...) efféle kijelentés elindíthat - ha olyan a társadalom létállapota - egy veszedelmesen pusztító folyamatot, de jelen esetben tudható, hogy sem belső, sem külső állapot nem ad alkalmat semmiféle olyan romboló tömegmozgalomra, amely bármiféle ellenség ellen tömegeket mozgósítani tudna.(...) Ifjabb Hegedűs Lóránt kijelentése (...) kritizálható, de egyrészt nem képes kiváltani, semmiféle tömeghatást, tehát retorika csupán, másrészt nem az agresszió, hanem a félelem generálta. (...) Azt kell mondjuk, az események utólag igazolták ifjabb Hegedűs Lóránt félelmét. Ugyan nem azért, mert bármiféle galíciaiak jöttek vagy mentek volna, hanem azért, mert e kijelentést követően olyan lejáratókampány indult el személye és - ami elfogadhatatlan - családja ellen, ami éppen abból fakadóan, hogy a kijelentésben ártatlan édesapa elleni lejáratókampányban csúcsosodott ki, félreérthetetlenül gyűlöletreakciónak kell tekintenünk."

Bencsik véleménye szerint "nem az jelent veszélyt, ha itt-ott néhány közszereplő meggondolatlanul elutasító, horribile dictu: kirekesztő kijelentést tesz olyan embertársaira, akiket nem szeret, mert az máshol is előfordul, hanem az, ha valakiket szervezetten, a hideg gyűlölet által vezérelve, s minden eszközt megragadva (...) igyekeznek emberségükben megsemmisíteni. Ez a szervezett fellépés már veszélyes kirekesztés. Ezt a bűnt követte el Mester Ákos hetilapja is." Bencsik szerint nem a véletlen, hanem "egy jól érzékelhető összefüggés rendszer szerint gágogja bele, sietve a gyűlöletkampányba a nagyhatalom képviselőnője - aki ez esetben egyáltalán nem mellékesen zsidó, tehát elfogult - hogy bár csak néhány napja tartózkodik Magyarországon, de megdöbbentő, hogy milyen antiszemitizmussal van. (...) Számumként söpör végig a nyilvánosságon a szervezett gyűlölet, s koncentrálódik egy hetilap címlapján."

Megyesi Gusztáv szerint (Nagy Szopás, Élet és Irodalom, 2001. december 7.) "az egyházkerület szóvivője (...) azt a következtetést vonja le, hogy a balliberális lapok azért támadják ily módon a történelmi egyházakat, mert azok a belső elkötelezettségén révén a nemzeti és konzervatív értékeket képviselik. (...) Holott arról van szó csupán, hogy Mester Ákos egy fasz. Ezt direkt írom így, s megmondom, miért. Amikor háromhéttel ezelőtt Bayer Zsolt lámpavasától volt hangos a közélet, azt találtam írni ezen az oldalon a Lovas-féle garnitúráról, hogy nekik kanül van beültetve (...) , akkor most nem kertelhetek, s vállalva az olvasó trágár szavak iránti megvetését és felháborodását, nem adhatom alább, és a kettős mérce elkerülése végett le kell írnom, amit egyébiránt ebben a témában így gondolok, hogy Mester Ákos egy fasz". Mester Ákos válaszlevelet írt az egyház tiltakozására, mely cáfolja, hogy a címlapfotó bármilyen értelemben félreérthető lenne, és hogy provokatív célokat szolgálna.

Megyesi szerint "Mester Ákosnak abban feltétlen igaza van, hogy a címlap egyáltalán nem félreérthető, üzenete ti. egyenes és félreérthetetlen, a nő kéremszépen kétségkívül szopik, és ez nincs kifejezetten a püspök ellenére. Akinek erről a címlapról nem ez ugrik be, az hazudik vagy valami más baja van, és akkor tessék neki ennie sok ginzenggyökeret. Egy ilyen fotót nem azért nem közöl magára valamit is adó újság, mert teszem azt, közéleti hetilap, és mert a fotó mégiscsak templomban készült, sérti a hívők és presbiterek , hanem mert a kép olcsó és gagyi, olyan, mint egy 'odaát' írt vezércikk, nemtelen és igénytelen; ilyen képet bárkiről bármilyen helyzetben lehet készíteni, ehhez nem kell lelemény és bátorság, mindannyian meztelenek vagyunk és szaros a seggünk; ilyen kép egyszerűen kultúremberi és ízlésbeli okból nem adható le".

Megyesi szerint nagy hiba volt a 168 Órának lehozni szóbanforgó fotót, mert "ki beszél itt már lámpavasról, hétköznapi és ünnepnapi aljasságokról, a lényegről? Veres püspök immáron Répássy buzgalmával rendszabályozná az egész balliberális sajtót, az érintett Hegedűs Lóránt pedig mint vértanú lép a bíróságon, hogy teljes erkölcsi és anyagi elégtételt kapjon a Magyar Narancstól, mert az 'hajlott hátú fő nácinak, felekezeti górénak, a magyar politikai antiszemitizmus nagypapa figurájának' aposztrofálta őt véleményileg, amiről mellesleg nem volnék meglepve, ha a bíróság kiderítené, nemcsak vélemény, de tény is."