Decemberi pártpreferenciák (2001. december)

A két nagy politikai párt támogatottsága decemberben kiegyenlített a Szonda Ipsos és a Medián adatai szerint. Ezzel szemben a Gallup és a Századvég-Tárki jelentős Fidesz előnyt mért mind a teljes lakosság, mind a biztos szavazó pártválasztók körében. Statisztikailag igen csekély annak a valószínűsége, hogy a különbségek a mintavétel, illetve a lekérdezés során adódó problémákból erednének. Mint ismeretes, a 2001 novemberi közvélemény-kutatási adatok nyomán élénk vita alakult ki, amelyben politikai szereplők és közvélemény-kutatási szakemberek egyaránt részt vettek. A vita kiváltó oka az volt, hogy míg a Gallup, majd a Századvég-Tárki a Fidesz népszerűségének jelentős emelkedését, valamint a Magyar Szocialista Párt támogatottságának csökkenését mérte, addig a Medián és a Szonda Ipsos adatai szerint a két nagy politikai erő fej-fej mellett haladt. Külön érdekesség volt, hogy a Századvég-Tárki három független mérést végzett, s ebből egyben a két párt kiegyenlített támogatottságát, kettőben viszont a Fidesz előretörését konstatálta. A múlt havi közvélemény-kutatási eredmények láttán a Gallupot és a Századvég-Tárkit többen - kimondva-kimondatlanul - az adatok manipulálásával vádolták meg. Mi a novemberi adatok láttán úgy véltük, hogy csak a következő havi adatok ismeretében lesz lehetséges eldönteni, hogy vajon a Gallup és a Századvég-Tárki adatai valós tendenciát tükröznek-e.

Az adatok közötti jelentős elétérések azonban decemberben is fennmaradtak. Az egyes pártok támogatottságát a teljes népességen, valamint a biztos szavazó pártválasztókon - a Medián esetén: biztos szavazókon - belül az alábbi táblában összegeztük:

Látható, hogy a két nagy politikai párt támogatottsága kiegyenlített a Szonda Ipsos és a Medián adatai szerint. Ezzel szemben a Gallup és a Századvég-Tárki jelentős Fidesz előnyt mért mind a teljes lakosság, mind a biztos szavazó pártválasztók körében.

Statisztikailag igen csekély annak a valószínűsége, hogy a fentebb is látható különbségek a mintavétel, illetve a lekérdezés során adódó problémákból erednének. A politikai elemzés nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy azok a cégek mérték a kormánypárt előnyét, amelyek korábban több kormánymegrendelést kaptak. Ezzel szemben az informálisan általában MSZP-közelinek tartott Szonda Ipsos, és a szintén nem kormánypárti Medián az, amely a két nagy politikai erő támogatottságának kiegyenlítettségét mutatja.

Valamennyi cég azt állítja, hogy adataik a tényleges minta tényleges lekérdezése során kapott adatokat tükrözik, és mentesek mindenfajta politikai befolyástól. Ezen állítás valódiságát a politikai elemzés nem tudja ellenőrizni. Mivel annak a valószínűsége, hogy a fentebbi különbségek kizárólag a mintavételi és nem-mintavételi hibákból erednek, meglehetősen csekély, valamint a különböző közvélemény-kutató cégek politikai elkötelezettsége közismert - vagy legalábbis a politikai szereplők az elkötelezettséget tényként kezelik -, megítélésünk szerint nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy az adatokat valamilyen módon manipulálták. Az alábbiakban ezért a pártok támogatottságára vonatkozó következtetéseket két különböző feltételezés mellett ismertetjük.

Amennyiben az adatokat valamilyen módon manipulálták, logikus, hogy azokból érdemi következtetés levonására nem nyílik mód. A közvélemény-kutatások, különösen a korábbihoz képest jelentős változást mutató eredmények jelentős média-figyelemben részesülnek. Így volt ez 2001 novemberében, illetve decemberében is. Éppen e média-figyelem miatt azonban a közvélemény-kutatások maguk is visszahatnak arra a közegre, amelyben működnek. Ha egy cég azt méri, hogy az egyik politikai erő jelentős előnyre tett szert, és ez az emberek nagy részéhez eljut, akkor az emberek első lépésben ezt a politikai erőt esélyesebbnek fogják tartani. Márpedig, különösen a bizonytalan szavazók körében, az esélyesebb politikai erő jobb pozícióban van: számíthat a "győzteshez húzás" jelenségére. Vagyis: egy adott erő támogatottságának növekedése - illetve ennek kimutatása - tovább erősítheti az adott erő pozícióit. Ha feltételezzük, hogy az adatokat valamilyen módon manipulálták, nincs okunk feltételezni azt, hogy ez csupán az egyik oldalon következett be. Vagyis, nem zárható ki, hogy az egyik oldalhoz kötődő cég manipulációja a másik oldalhoz kötődő cég ellentétes irányú manipulációját indukálja. Ez adekvátan magyarázná az adatokban tapasztalt eltéréseket.

Az adatok manipulációjának következtében a közvélemény-kutatás megszűnik politikamentes, objektív módszernek lenni, és maga is politikai eszközzé válik. Vagyis: nem a valóság megismerését, hanem alakítását tűzi ki célul. Ebben az esetben azonban a politikai racionalitás szabályai lesznek érvényesek rá. Ez viszont ahhoz vezet, hogy valóságtükröző funkciója megszűnik. Ha tehát az adatokat manipulálták, hiba lenne azokból a közvélemény valós preferenciáira következtetni; azokat csupán mint politikai erők törekvéseit megjelenítő eszközöket lehetne elemezni.

Amennyiben az adatokat semmilyen módon nem manipulálták, akkor azt láthatjuk, hogy független mérések azonos időben meglehetősen eltérő eredményeket adnak. Ennek valószínűsége, mint említettük, csekély, de nem nulla. Ebben az esetben alighanem valamilyen mintavételi és nem-mintavételi hiba magyarázza az eltéréseket. Ilyen nem-mintavételi hiba lehet a lekérdezés módja, a lekérdező személye, stb. Ezen hibák jellemzője, hogy utólagos felderítésükre és korrekciójukra nincs mód - csupán a mérés megismétlése iktathatja ki őket. Ez azonban azt is jelenti, hogy amennyiben az adatokat nem manipulálták, akkor utólag nem igazán lehet megállapítani, hogy a különböző hibák melyik mérésnél milyen mértékben fordultak elő. Vagyis: ebben az esetben nem tudjuk megmondani, vajon a közvélemény "valós" preferenciáit melyik mérés tükrözi legjobban. Ez viszont azt is jelenti, hogy következtetéseket ebben az esetben sem tudunk levonni.

Az adatok eltérését tehát magyarázni lehet ugyan az egyes hipotézisek alapján - főként az első esetben -, ám ebből nem tudunk releváns információhoz jutni a közvélemény valós preferenciáira vonatkozóan. Amíg az adatok ennyire széttartóak, addig a közvélemény-kutatási adatokból érdemi következtetést nem lehet levonni. Továbbra is abban bízhatunk csupán, hogy az újabb mérések közelítik majd az adatokat egymáshoz. Amennyiben az első hipotézis az igaz, akkor ez nem fog bekövetkezni. Amennyiben viszont a második, úgy statisztikailag valószínű, hogy az újabb mérések során az adatok közelednek majd egymáshoz. Minél tovább lesznek széttartóak az adatok, annál kisebb bizonyossággal lesz állítható, hogy semmiféle manipuláció nem történt.