2001. 51. hét - Külügyi Figyelő
Az 51. héten az amerikai védelmi minisztérium is beismerni kényszerült, hogy teljesen nyoma veszett Osszama bin Ládennek. Argentínában a tragikus gazdasági válság nyomán fellángolt zavargások következtében rendkívüli állapotot vezetett be a kormányzat. A halálos áldozatokkal járó fosztogatások és rendzavarások tovább mélyítik a recessziót. A folyamat az egész világgazdaságra is kihatással lehet a közeljövőben. Magyarországon Szabó János védelmi miniszter aláírta a 14 Gripen vadászgép bérléséről szóló szerződést. Továbbra sem lehet áttörésről beszélni a kedvezménytörvény miatti román-magyar vita kapcsán. Megalakult Medgyessy Péter árnyékkormánya, amelyben a külügyminiszteri tisztséget Kovács László MSZP elnök tölti be. Megérkezett Budapestre az új uniós fizetőeszköz, az euró első szállítmánya.Az 51. héten az amerikai védelmi minisztérium is beismerni kényszerült, hogy teljesen nyoma veszett Osszama bin Ládennek. Argentínában a tragikus gazdasági válság nyomán fellángolt zavargások következtében rendkívüli állapotot vezetett be a kormányzat. A halálos áldozatokkal járó fosztogatások és rendzavarások tovább mélyítik a recessziót. A folyamat az egész világgazdaságra is kihatással lehet a közeljövőben. Magyarországon Szabó János védelmi miniszter aláírta a 14 Gripen vadászgép bérléséről szóló szerződést. Továbbra sem lehet áttörésről beszélni a kedvezménytörvény miatti román-magyar vita kapcsán. Megalakult Medgyessy Péter árnyékkormánya, amelyben a külügyminiszteri tisztséget Kovács László MSZP elnök tölti be. Megérkezett Budapestre az új uniós fizetőeszköz, az euró első szállítmánya.
Státusztörvény: újabb tárgyalások és problémák
Nem történt áttörés Németh Zsolt külügyi államtitkár és román kollégája, Cristian Diaconescu bukaresti tárgyalásain 2001. december 17-én hétfőn. A két államtitkár viszont megállapodott abban, hogy Orbán Viktor és Adrian Nastase még az idén aláírja azt az együttműködési nyilatkozatot, amely lehetővé teheti a státusztörvény romániai alkalmazását. A tervezett nyilatkozat három részből állna. (Az első részben a két fél kinyilvánítja, hogy támogatják egymás EU- és NATO-csatlakozását, a másodikban a kedvezménytörvény közös értelmezését foglalják írásba, míg a harmadikban a magyar-román gazdasági együttműködést részletezik.) A dokumentum tartalmazni fogja azt a kitételt is, hogy a két ország között nem léteznek feszültségek, csupán eltérő nézetek egy kérdés körül. A vitás kérdések közül a magyarigazolványok tekintetében kompromisszumos megoldás formálódik: az iratokat a magyar konzulátusok fogják kézbesíteni, és az ajánlás során előreláthatólag figyelembe veszik majd az RMDSZ-tagságot is. A három hónapos magyarországi munkavállalás lehetőségét pedig kiterjesztenék majd az összes román állampolgárra, nemzetiségtől függetlenül.
Szintén hétfőn tartotta a szlovák parlament külügyi bizottsága viharos ülését a magyar státusztörvényről. A bizottság egyetlen magyar tagja, Duka-Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselője - miután eredménytelenül indítványozta, hogy a bizottság ne tárgyalja a magyar kedvezménytörvényt - elhagyta az üléstermet. Ezt követően a bizottság határozatképtelenné vált. Másnap azonban az összes szlovák képviselő igen szavazatával a státusztörvényt élesen bíráló határozat tervezetet fogadtak el. Ebben a Bizottság leszögezte, hogy Budapest beavatkozik Szlovákia jogrendjébe, és megsérti a nemzetközi jogot azzal, hogy "egyoldalú kedvezményeket nyújt a határain kívül élő magyar kisebbségeknek." A tervezet, amely a Parlament elé kerül majd elfogadásra, felszólítja hazánkat, hogy a törvényt hangolja össze a nemzetközi jog elveivel, és csak belföldön alkalmazza. Eduard Kukan külügyminiszter kijelentette, hogy a státusztörvény addig nem alkalmazható Szlovákiában, amíg a két ország nem jut egyezségre a jogszabály végleges tartalmáról. Továbbá leszögezte a gyermeküket magyar iskolába járató szülő anyagi támogatásával kapcsolatban, hogy "megengedhetetlennek tartunk ilyen beavatkozást az oktatási rendszerbe." Elemzők szerint a szlovák ellenvetések kiéleződése és sűrűbbé válása a lehető legrosszabbkor jött a magyar kormány számára, ugyanis a fő vitapartnernek számító Romániával szemben már formálódik a kompromisszumos megoldás. Az idő azonban okvetlenül Budapest ellen dolgozik, ugyanis a 2002. január 1-jével bevezetendő státusztörvény Pozsony aggályai miatt nem lesz életképes Szlovákiában.
Új elem a státusztörvény-vitában egy jugoszláv részről elhangzott kritikai észrevétel. A Pozsonyban tárgyaló Nebojsa Csovics szerb miniszterelnök-helyettes határozottan kijelentette, hogy a kedvezménytörvény nem olyan jogszabály, hogy azt Jugoszlávia támogatni tudná, ugyanis az nem segítené a Magyarországgal szomszédos országokban követett multietnikus elvek érvényesülését. Az eddigi hivatalos belgrádi állásponttól élesen eltérő ez az új kritikai megközelítésmód, ugyanis déli szomszédaink vezetői, köztük Gyingyics szerb miniszterelnök, többször kifejtették, hogy nem akadályozzák majd meg a státusztörvény jugoszláviai alkalmazását.
A laekeni EU-csúcs budapesti visszhangjai
2001. december 18-án "Az Európai Unió fejlődése és a bővítési folyamat" címmel konferenciát rendezett az Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány a Magyar Tudományos Akadémián. A rendezvényen, számos uniós nagykövet mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter és Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje is. Martonyi előadásában kifejtette, hogy a laekeni csúcstalálkozón jelentős előrelépés történt. "Míg Nizzában még csak reményről. Göteborgban feltételes célkitűzésről beszéltek, most már a bővítést, a csatlakozási tárgyalások lezárását illető elhatározásról van szó" - tette hozzá a külügyminiszter. Medgyessy Péter felszólalásában kifejtette: Laeken fő üzenete, hogy nincs mód halogatni a bővítést. Szerinte az elmúlt négy év elvesztegetett időszak volt azon reformok szempontjából, amelyek elősegíthették volna a zavartalan EU-integrációt. Megfigyelők szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás esélyei, hazánk integrációs felkészültsége - az eddigi konszenzusos hangvételtől eltérően - a választási kampány egyik ütközési pontja lesz a kormánypártok és az ellenzék között. Erre jó előjelek a korábban nem tapasztalt élességű publicisztikai pengeváltások, illetve a Parlament Külügyi Bizottságának kritikus hangvételű évzáró ülése.
2001. december 19-én tartotta idei utolsó ülését a Parlament Integrációs Bizottsága. Az ülésre meghívták az EU-tagországok Budapestre akkreditált nagyköveteit. Az ülés után Szájer József, a Bizottság fideszes elnöke kifejtette: van még esély arra, hogy az idén megtárgyalják és elfogadják a közlekedési fejezetet. Jürgen Köppen nagykövet, az EU delegációvezetője szerint lehetséges a felvételi tárgyalások 2002 végi lezárása, ám a "menetrend így nagyon szoros" - tette hozzá.
Aláírták a végleges Gripen-szerződést
Hosszas előkészületek után végül még idén révbe ért a Gripenek bérlésének ügye. 2001. december 20-án csütörtökön Magyarország és a Svédország, illetve a svéd gyártó cég képviselői Budapesten aláírták a végleges szerződést. A ceremónián részt vett Szabó János magyar honvédelmi és Björn von Sydow svéd védelmi miniszter, illetve Matolcsy György gazdasági miniszter. A 14 darab Gripen vadászgép tízéves bérletéről szóló bérleti és ellentételezési megállapodások szerint a repülőgépeket 2004 végétől szállítják majd Magyarországra és 2005 közepén állnak majd hadrendbe. Az üzlet 108 milliárd forintnyi értékű. Ennek a bérleti díjnak 110 százalékára vállaltak ellentételezést a svédek tőkebefektetéssel, beszállítással, és árúvásárlással. A bérleti díj első, jövőre esedékes tízmilliárdnyi részletét még az idén át fogja utalni a magyar fél. A gépek fegyverzetének beszerzéséről külön tárgyalások folynak az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Svédországgal.
Egyéb fontos hírek
Budapesten járt és tárgyalt az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője. Efrajim Halevit a Parlamentben fogadta Orbán Viktor is. A bizalmasan kezelt látogatásról csak annyi szivárgott ki, hogy a Moszad első embere tárgyalt a katonai és polgári titkosszolgálatok főigazgatóival feltehetően az amerikai terrortámadásokhoz és a közel-keleti feszültséghez kapcsolódó információcseréről. Vélhetőleg más közép-és kelet-európai országokat is felkeresett a magas rangú vendég.
Budapestre érkezett az új uniós fizetőeszköz, az euró. A 2002. január 1-jével 12 uniós tagországban bevezetett új pénznem olyan eddigi kurrens valutákat fog felváltani, mint a német márka, az osztrák schilling, a francia frank, az olasz líra, a spanyol peseta és a görög drachma. A nyolcmillió euró értékű első bankszállítmány átvételénél Varga Mihály pénzügyminiszter is jelen volt.
Négy és fél év szolgálat után távozik budapesti állomáshelyéről Paul Poudade francia nagykövet. A diplomata a Francia Köztársaság első számú protokollfőnökeként folytatja tovább pályafutását.
2001. december végével Magyarország és Makaó között megszűnik a vízumkötelezettség, ugyanakkor életbe lép 2002. január elsejével a dél-afrikai állampolgárok számára.
