Medgyessy tíz pontja
Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, január 8-án immár sokadig alkalommal hirdetett programot. A szocialista politikus követeléseit és ígéreteit ezúttal tíz pontban összegezte. Medgyessy mostani beszédének újdonsága, hogy a miniszterelnök-jelölt "szavát adta" az ígéretek betartására, valamint, hogy tíz pontját kvázi a néppel kötendő szerződésként mutatta be. Az alábbiakban először a tíz pont egyes elemeiről, majd a tíz pont meghirdetésének következményeiről lesz szó.Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, január 8-án immár sokadig alkalommal hirdetett programot. A szocialista politikus követeléseit és ígéreteit ezúttal tíz pontban összegezte. Medgyessy mostani beszédének újdonsága, hogy a miniszterelnök-jelölt "szavát adta" az ígéretek betartására, valamint, hogy tíz pontját kvázi a néppel kötendő szerződésként mutatta be. Az alábbiakban először a tíz pont egyes elemeiről, majd a tíz pont meghirdetésének következményeiről lesz szó.
Medgyessy programjáról korábban azt írtuk, hogy az alapvetően szociáldemokrata ihletettségű program. Ezt látszik alátámasztani a most meghirdetett tíz pont is. A követelések között előkelő helyen szerepelnek a szociáldemokrata jellegű ígéretek. Külön pont szól a munkavállalók helyzetéről, az egészségügyről, a mezőgazdaságról és az oktatásról is. Medgyessy ezen felül a társadalom kettészakítottságának megakadályozását is elkülönült követelésként tárgyalja. Természetesen nem önmagukban a fenti pontok bizonyítják a program szociáldemokrata jellegét; a fenti problémákra éppen úgy létezik liberális, vagy éppen konzervatív megoldás is.
Az "Egyetértésben a nemzettel" programcsomag sajátossága, hogy a fenti problémákat - és minden egyéb problémát is - egyszeri állami szubvenciókkal kíván kezelni. Medgyessy egyszeri, nagyarányú állami támogatásban részesítené a mezőgazdaságot - 80 milliárd forint erejéig - éppen úgy, mint az egészségügyet. A program szerint emelkednének a nyugdíjak, a családi pótlékok, ingyenesek lennének a tankönyvek, az iskolai és óvodai reggelik és ebédek, stb.
Önmagában az, hogy egy programtervezet számos ígéretet, pénzügyi vállalást tartalmaz, még nem meglepő. Medgyessy tíz pontjában azonban - az alább részletezett kivételektől eltekintve - nincs is más. A szocialisták láthatóan arra törekedtek, hogy valamennyi társadalmi csoportnak ugyanazt ígérjék: a bérek/jövedelmek állami hozzájárulásból finanszírozott növekedését. A programtervezet nem tartalmaz javaslatokat az egyes szektorok reformjára vonatkozóan. Ez azt implikálja, hogy a program alkotói szerint az egyes szektorokban nincsenek strukturális problémák. Az egészségügy, az oktatás, a mezőgazdaság problémái - ezek szerint - kizárólag finanszírozási problémák, amelyek ezért fokozott állami intervencióval megoldhatók. Ezért nincs szükség reformokra, átalakításokra - elegendő, ha az adott szektor több pénzt kap. A program kapcsán több elemző megjegyezte, hogy a lefektetett ígéretek finanszírozására Medgyessy nem jelöl meg forrásokat, illetve, hogy a vállalt ígéretek felülmúlják a majdani költségvetési lehetőségeket (ld. pl. Magyar Hírlap, 2002. január 9; 5. o.). Megítélésünk szerint a fenti két tény a választási program, mint műfaj sajátosságaiból ered; egy választási programtól nem várható el, hogy teljes egészében megvalósítható legyen, hiszen funkciója a szavazatszerzés, nem pedig a költségvetési források tényleges elköltése. A tervezet ebből kifolyóan nem vázol fel semmiféle átfogó koncepciót, nincs központi magja, nincs benne "vízió". Ennyiben különbözik a Fidesz 1998-as programjától. 1998-ban a Fidesz is rendkívül sok, egymással nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen ígéretet tett. Ezt azonban felfűzte néhány központi gondolatra - ilyenek voltak a "polgár" vagy a "család" fideszes jelszavai. Medgyessy programjából az ilyen összetartó erő hiányzik.
Medgyessy programjának két, viszonylag új eleme van. Az első a demokrácia kérdésére való fokozott odafigyelés. A demokrácia kérdése az elmúlt hónapokban visszaszorult az MSZP retorikájában, miután a párt felismerte, hogy sérelmeinek nagy része az állampolgárok számára érdektelen. Ugyanakkor kétségkívül sokan vannak, akiket a Fidesz demokrácia-felfogása aggaszt, még ha emiatt önmagában nem is fordulnának el a vezető kormánypárttól. Nekik szólnak az MSZP alkotmányos-közjogi ígéretei.
Annak érdekében, hogy a közjogi kérdések "emészthetőbbek" legyenek, az MSZP ismét elővette a kétkamarás parlament koncepcióját. A Medgyessy-féle kétkamarás parlament - mint azt korábban leírtuk - nem a mai konszenzusos demokráciák második kamarája lenne, sokkal inkább a Horthy-kori magyar felsőházra emlékeztetne. A második kamara nem demokratikus választás eredményeképpen jönne létre, és nem is a demokratikusan választott önkormányzatok által delegált testület lenne. A "felsőházban" az érdekképviseleti- és civil szervezetek, az egyházak és a kisebbségek kapnának helyet. Ezek alapvetően partikuláris érdekeket képviselő társadalmi csoportok/intézmények, amelyeknek az országos politikai döntések meghozatalára kifejtett befolyása a döntések demokratikus legitimációját csökkentené. Ettől függetlenül a második kamara - részleteiben nem kifejtett - koncepciója retorikailag segítheti az MSZP-t, hogy a "demokratikus fordulat" elképzelését népszerűsítse.
A tervezet másik új eleme a környezetvédelem kérdése. A környezetvédelemmel korábban rendszerint parlamenten kívüli erők igyekeztek kampányolni. A parlamenti pártok eddig mintha nem ismerték volna fel, hogy a környezetvédelem a magyar választók számára is fontos kérdés. Az MSZP most beemelte e kérdést követelései közé, ám egyelőre nem megítélhető, hogy mekkora súllyal szerepelteti majd e problémát a kampány későbbi részében.
A program jellege tehát, mint a fentiekből látszott, csupán egy-két elemében tér el az MSZP által korábban mondottaktól. A program kommunikálásában azonban az MSZP igyekezett újítani. A program szerződés-jellege például kétségkívül új elem, amit a szocialisták a legutóbbi olasz választásokból kölcsönöztek. A program szófordulataiban visszatért a "nemzeti" kifejezés erőteljesebb használatához. A tíz pont valamennyi ígérete "kormányom megvalósítja..." jellegű formulával indít, amellyel Medgyessy magabiztosságát igyekszik a polgárok felé kommunikálni.
A fenti kommunikációs újítások összességükben azonban inkább mondhatók szerencsétlennek, mint szerencsésnek. Többször leírtuk, hogy egy párt programját akkor tudja a legjobban eljuttatni a választókhoz, ha azt pár központi gondolatra felfűzi, és e gondolatokat ismételgeti unos-untalan. A párt célja, hogy amikor a választó a pártra gondol, azonnal egy-két, a párt által konstruált és a pártnak kedvező szlogen jusson a polgár eszébe. Ahogyan például a Volvo márka hallatára a "biztonság" szlogen ötlik fel a vásárló fejébe, úgy az MSZP célja is az kellene hogy legyen, hogy nevének hallatára valamilyen számára kedvező mottó jusson a választó eszébe. Bár egy párt üzenete lehet szofisztikáltabb és differenciáltabb, a fő cél ugyanaz: a párt számára kedvező image kialakítása.
Ez akkor lehetséges, ha a párt konzisztensen ugyanazokat a toposzokat ugyanolyan formában használja. Márpedig az MSZP nem ezt teszi: állandóan újítani próbál. Ennek oka feltehetően az, hogy a párt biztosítani kívánja: megszólalásai feljutnak a politikai napirendre. Csakhogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nem kell olyan problémákkal szembenéznie, mint például Kuncze Gábornak vagy Csurka Istvánnak; Medgyessy nagyobb beszédei önmagukban hírértékűek. Ha Medgyessy nem rendez túl gyakran nagyszabású rendezvényeket, akkor e rendezvényekről a média mindképpen tudósít majd, ahogyan ez jelenleg is történik. Mivel a médiába való bekerülésért az MSZP-nek nem kell olyan erőteljesen megküzdenie, mint például az SZDSZ-nek, ezért ott már nyugodtan ismételgethetné ugyanazokat az üzeneteket. Az MSZP azonban mindig igyekszik új dolgot újfajta módon kommunikálni, ami azt eredményezi, hogy az üzenetekből semmi nem megy át a választókhoz.
Ez lett a sorsa a január 8-i beszédnek is. Medgyessy túl sok mindent ígért, és túl kevéssé ismételgette az MSZP által korábban használt szlogeneket. A beszéd a "nemzet" kifejezést igyekezett hangsúlyozni, ami azonban az elmúlt időkben háttérben volt a "jólét" kérdése mögött. Az is zavaróan hat, hogy az MSZP egyszer hét, egyszer három, egyszer tíz pontot hirdet meg. A Fidesz 1998-ban 40 pontot hirdetetett meg, és ez végig 40 pont maradt. A Fidesz ezen túl a 40 pontból kiragadott olyan elemeket, amelyek jól megjegyezhetőek voltak. Ilyen volt például a 7%-os gazdasági növekedés. Az MSZP mostani programja diffúz, és bár tele van konkrétumokkal, e konkrétumok minden alkalommal változnak. Így úgy tűnik, mintha a programban egyáltalán nem lennének konkrétumok.
A fentiek miatt úgy véljük, hogy Medgyessy január 8-i akciója nem minősíthető sikeresnek. Az MSZP addig nem lesz képes üzeneteit a választókhoz hatékonyan eljuttatni, amíg azokat nem képes hosszan, változatlan formában és/vagy változatlan módon kommunikálni.
