2002. 3. hét - Külügyi Figyelő
Szlovákia már többször hangoztatta ellenvetését a státusztörvénnyel kapcsolatban. Mikulas Dzurinda szerint a törvény jelenlegi formájában nemcsak a szlovákok és magyarok viszonyán hagyna nyomot, hanem a szlovákiai magyarok tagjai közé is éket verne. A héten Ukrajna is hallatta hangját a státusztörvény ürügyén. Kijev előreláthatólag kérni fogja Magyarországot, hogy a három hónapos munkavállalási kedvezményt, ne csak a kárpátaljai magyarok, hanem az összes kárpátaljai lakos számára terjesszék ki. Argentínában Duhalde elnök egyelőre reménytelenül próbálja konszolidálni országa gazdaságát; tovább tart a káosz. Egy újabb, 6 izraeli áldozatot követelő, véres merényletet követően Izraelben kiújult a háború az izraeli hadsereg és a palesztinok között. Amerikai csapatok szálltak partra a Fülöp-szigeteken, hogy segítsék a kormányerők harcát az iszlám szélsőséges szakadárok ellen.Szlovákia már többször hangoztatta ellenvetését a státusztörvénnyel kapcsolatban. Mikulas Dzurinda szerint a törvény jelenlegi formájában nemcsak a szlovákok és magyarok viszonyán hagyna nyomot, hanem a szlovákiai magyarok tagjai közé is éket verne. A héten Ukrajna is hallatta hangját a státusztörvény ürügyén. Kijev előreláthatólag kérni fogja Magyarországot, hogy a három hónapos munkavállalási kedvezményt, ne csak a kárpátaljai magyarok, hanem az összes kárpátaljai lakos számára terjesszék ki. Argentínában Duhalde elnök egyelőre reménytelenül próbálja konszolidálni országa gazdaságát; tovább tart a káosz. Egy újabb, 6 izraeli áldozatot követelő, véres merényletet követően Izraelben kiújult a háború az izraeli hadsereg és a palesztinok között. Amerikai csapatok szálltak partra a Fülöp-szigeteken, hogy segítsék a kormányerők harcát az iszlám szélsőséges szakadárok ellen.
Szlovákiai reakciók a kedvezménytörvényre
A héten a szlovákiai vezetők közül jóformán mindenki megnyilvánult a kedvezménytörvény ürügyén. Először Rudolf Schuster köztársasági elnök hangoztatta véleményét, miszerint a Dzurinda miniszterelnök és Kukan külügyminiszter nem tett meg mindent annak érdekében, hogy kellő időben jöjjön létre egyezség Szlovákia és Magyarország között, illetve nem kapcsolódtak be időben a magyar féllel folytatott tárgyalásokba. Dzurinda visszautasította az elnök vádjait, és kijelentette, hogy, ha kedvezménytörvényt maradéktalanul érvényesítenék, az nemcsak a szlovákok és magyarok viszonyán hagyna nyomot, hanem a szlovákiai magyarok tagjai közé is éket verne. Ezt követően találkozott a két legmagasabb közjogi méltóság egymással. A megbeszélést követően Schuster elnök hangsúlyozta, hogy az országukban nem lehet hatályos más ország jogszabálya, amely ráadásul beavatkozik a jogrendjükbe, és Szlovákia polgárait két csoportra osztja. Megfigyelők szerint Szlovákia fő aggálya a gyermekeiket magyar iskolába járató szülőket illető anyagi támogatás megléte.
Az álláspontok egyelőre nem közeledtek, várható, hogy a két államtitkár 2002. január 23-i találkozója után sor kerül majd a két külügyminiszter, sőt Orbán-Dzurinda közti találkozókra is. A magyar és a küszöbön álló szlovák választási kampány negatívan befolyásolja az egyeztetést. A mértéktartó Eduard Kukan külügyminiszter is keményebben reagált a kormányát ért vádakra: "Visszautasítom azokat a vélekedéseket, melyek szerint Szlovákia okolható a kialakult helyzetért, és ezt a véleményemet egész Európa osztja."
Figyelemre méltó még az SZDSZ és a szlovák Liberális Demokraták Szövetségének 2002. január 17-i közös nyilatkozata, amely elítélte mindkét ország nacionalista erőit, akik a nemzeti kisebbségek ügyét alárendelik a hatalmi ambícióiknak. A nyilatkozat - többek között - leszögezi, hogy "a magyar státusztörvény növekvő konfliktushoz vezetett szlovákok és magyarok között", illetve "a törvény diszkriminatív elemeket tartalmaz, amelyek magyarellenes érzelmekre szolgáltatnak alapot Szlovákiában." Továbbá "az SZDSZ és az LDU visszautasítják és elítélik az egyoldalú törvényhozást, ha az a nemzeti kisebbségeket érinti, legyen szó a szlovák Területi Beosztásról szóló törvényről, vagy a magyar státusztörvényről."
Orbán Viktor Londonban
A magyar kormányfő - az előre beharangozott, EU-tagországokat érintő látogatássorozat kezdeteként - 2002. január 14-én Londonban tárgyalt. A magyar kormányfő brit kollégájával, Tony Blair-rel folytatott megbeszélést, majd megtekintette Márai Sándor regényének, az Angliában rendkívül sikeres "A gyertyák csonkig égnek" c. műnek bemutatóját a Magyar Kulturális Központban. A miniszterelnöki találkozó középpontjában a terrorizmus elleni harc, a NATO és Oroszország közti viszony, illetve az Európai Unió bővítése álltak. Orbán kijelentette, hogy hazánk a gazdasági versenyképesség terén már elérte az EU tagállamainak szintjét, továbbá egyetértettek abban is, hogy a bővítés előre elhatározott menetrendjét tartani kell, azaz Magyarország 2004-ben az EU tagjává válhat.
Keretszám kommentárok
Hosszas huzavona után 2002. január 15-én döntött a kormány arról, hogy idén a Magyarországon munkát vállaló külföldiek száma nem haladhatja meg a 81 320 főt. A pontos szám a tavaly betöltetlen állások számának felel meg. Borókai Gábor kormányszóvivő szerint a kormányhatározat összhangban van az Orbán-Nastase egyetértési nyilatkozattal. A Fidesz és az MDF frakcióvezetői közös sajtótájékoztatón jelentették be ezután, hogy lezártnak tekintik a státusztörvény vitát. Orbán Viktor tévéinterjújában pedig egyenesen történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvényt. Az ellenzéki kritika nem csendesedett a kormányhatározat kapcsán. Az MSZP elnöke szerint a kormány nem csupán a magyarországi munkavállalókkal, hanem a határon túli magyarokkal is megfizetteti az Orbán-Nastase paktum árát.
Martonyi János külügyminiszter évnyitó sajtótájékoztatója
2002. január 16-án tartotta Martonyi János külügyminiszter szokásos évnyitó sajtótájékoztatóját "Magyar külpolitika 2002 - célok és kihívások" címmel, amelyben összegezte a magyar diplomáciára váró idei feladatokat, elvárásokat. A külügyminiszter kijelentette, hogy a "2001 a nagy áttörések, előrelépések éve volt, és így a 2002-es évet kedvező feltételek mellett indítjuk" . Az EU-csatlakozási tárgyalásokról szólva megerősítette, hogy 2002-ben le akarják ezeket zárni. A legfontosabb alapelv az egyenlő elbánás elve. Az új tagok számával kapcsolatban megjegyezte, hogy az időpontnak kell elsőbbséget adni. "Magyarország mind a felkészülés, mind pedig a tárgyalások tekintetében az év második felében azon országok közé tartozzék, amelyek képesek és készek a belépésre Hogy mennyi ezeknek a száma, az más dolog. Én nagyon remélem, hogy ez tíz lesz." - tette hozzá. A felkészülésről szólva bejelentette, hogy a Kormány a cselekvési tervet februárban el fogja fogadni. Ez a cselekvési terv részletezi a 2002-es feladatokat a közösségi vívmányok átvételének nemzeti programja alapján, de - első ízben - túllép ezen és a 2003-as tennivalókat is rendszerbe állítja, abból kiindulva, hogy 2004. január elsején az ország teljes jogú taggá válik az Európai Unióban. Martonyi örömmel konstatálta az euró sikeres bevezetését, és kijelentette, hogy nagyon aktívan rész kívánunk venni a Konvent munkájában. A nemzetpolitika terén nagyon nagy sikernek tartotta, hogy a kedvezménytörvény zökkenőmentesen, feszültségmentesen, konfliktusmentesen hatályba lépett. Leszögezte, hogy az Egyetértési Nyilatkozatot a legszigorúbban be fogják tartani, a három hónapos idénymunkára vonatkozó munkavállalási engedélyeket a maradéktalanul kiterjesztik valamennyi román állampolgárra. Továbbá folytatják az erőfeszítéseiket, hogy Szlovákiával is megállapodjanak.
Egyéb fontos hírek
Martonyi János Szlovéniába látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott Janez Drnovsek szlovén kormányfővel. A tárgyalások fő témái az EU-integráció, a NATO bővítés és a régió helyzete voltak. A magyar külügyminiszter előadást tartott a szlovén nagykövetek éves konferenciáján.
Pat Coxot, az európai liberális párt (ELDR) parlamenti frakciójának vezetőjét választotta meg az Európai Parlament (EP) elnökéül a következő két és féléves ciklusra.
Szergej Sztyepasin, az orosz Állami Számvevőszék elnöke, volt miniszterelnök 2002. január 15-én Budapestre látogatott. A magas rangú hivatalvezető megbeszéléseket folytatott Kovács Árpáddal, a magyar ÁSZ elnökével és Pintér Sándor belügyminiszterrel is. Kijelentette, hogy a magyar-orosz kapcsolatokban 1999-ben bekövetkezett lehűlésnek véget kell vetni, és elég volt 1956 felhánytorgatásából is. "Már mi is más ország vagyunk, egyébként pedig a sztálinizmustól éppen Oroszország, az orosz nép szenvedett a legtöbbet." - tette hozzá.
Szent-Iványi István, a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke vezetésével parlamenti delegáció utazott 2002. január 15-én Kínába. A delegációt magas rangú pekingi külügyi illetékesek fogadták. A magyar-kínai kapcsolatok folyamatosan bővülnek, főleg a kereskedelem terén. Feltűnő viszont, hogy a rendszerváltás óta a magyar kormányfők elkerülik az ázsiai országot.
A korábbi hírekkel ellentétben mégsem költözik Budapestre a Szabad Európa Rádió. A prágai székhelyű rádió egyelőre cseh fővárosban keres új irodát.
A magyar gazdasági diplomácia továbbra is erősíti pozícióit a szomszédos országokban. Folynak a tárgyalások Jugoszláviával a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásáról, valamint a Külügyminisztérium külgazdasági attaséi hálózatot épít ki öt szomszédos országban lévő magyar főkonzulátuson.
