Grespik László távozása
Grespik László, a budapesti közigazgatási hivatal vezetője megszegte a köztisztviselői törvény és a kormány tagjai, valamint az államtitkárok felelősségéről szóló törvény rendelkezéseit, ezért Pintér Sándor belügyminiszter fegyelmi vizsgálatot rendelt el, és egyben felfüggesztette állásából - jelentette be a tárca szóvivője január 22-én. A döntést a miniszter azzal indokolta, hogy a hivatalvezető közszereplése során egy politikai párt érdekében nyilatkozott, s így olyan magatartást tanúsított, amely hivatali feladatai pártatlan ellátását veszélyezteti.Grespik László, a budapesti közigazgatási hivatal vezetője megszegte a köztisztviselői törvény és a kormány tagjai, valamint az államtitkárok felelősségéről szóló törvény rendelkezéseit, ezért Pintér Sándor belügyminiszter fegyelmi vizsgálatot rendelt el, és egyben felfüggesztette állásából - jelentette be a tárca szóvivője január 22-én. A döntést a miniszter azzal indokolta, hogy a hivatalvezető közszereplése során egy politikai párt érdekében nyilatkozott, s így olyan magatartást tanúsított, amely hivatali feladatai pártatlan ellátását veszélyezteti.
A fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjét Orbán Viktor 2000. április elején nevezte ki. Grespik László nevéhez az elmúlt időszakban számos olyan ügy kötődött, amelyet a sajtó botrányos témaként tálalt. Ezek közé tartozott a 2000 nyarának elejétől napirendre került lakásvásárlási vita, amelynek során a közigazgatási hivatal vezetője a külföldiek fővárosi ingatlanvásárlásának korlátozását célzó rendelkezést hozott. 2000 szeptemberében Grespik az egyik televíziós adásban kenyérrel dobta meg az őt kérdező újságírókat, majd novemberben meglepetésszerű "rutinellenőrzést" tartott a XV. kerületi Meixner-iskolában. A belügyminisztérium Grespik több intézkedését is törvénysértőnek minősítette: ezek közé tartozott a külföldiek ingatlanszerzési kvótája, az ingatlanvásárlók felekezeti hovatartozásának firtatása és a Meixner Alapítvány iskolájában végrehajtott vizsgálat. Nagy feltűnést keltettek a hivatalvezető különböző nyilatkozatai is, amelyekben a magyar őstörténettől kezdődően számos témában egyéni véleményt fogalmazott meg. 2001-ben Grespik elsősorban a Heti Hetes című televíziós műsor sztárjai ellen indított perrel kapcsolatban került a bulvárlapok címoldalaira.
A sokat támadott hivatalvezetőt Orbán Viktor a nyilvánosság előtt is megvédte, mondván, Grespik kiváló jogász. A felmentésre 2002. január 22-én azt követően került sor, hogy kiderült: Grespik a MIÉP országos listájának 20. helyén indul a választásokon. A hivatalvezető aznap reggel a közszolgálati televízióban arra szólította fel az "ingadozó" választókat, hogy szavazzanak a MIÉP-re, valamint kijelentette, személyében leendő koalíció testesül meg: "mivel az én kinevezőm Orbán Viktor miniszterelnök úr, és a MIÉP országos listáján szerepelek, így az én személyemben már most megvalósul egyfajta Fidesz-MIÉP együttműködés." A belügyminiszter még aznap délután felfüggesztette állásából a hivatalvezetőt, aki ellen fegyelmi eljárás is indult.
Grespik a felmentését egyértelműen politikai és nem jogi ügynek tartotta. "Köztisztviselő valóban nem fejthet ki politikai tevékenységet, kivéve, ha a parlamenti vagy helyhatósági választáson jelöltként vesz részt" - mondta a fegyelmi vizsgálat bejelentését követően a sajtó képviselőinek. Grespik szerint attól kezdve, hogy egy párt jelöltté nyilvánította, már joga van a politizáláshoz. A fegyelmi eljárást a hivatalvezető jogtalannak tartja, és a fegyelmi megindításáról szóló határozatot sem vette át. Grespik az eljárás alatt is be kíván járni a munkahelyére, mert, mint mondta, azt szerinte semmi nem tiltja.
A MIÉP elnöke, Csurka István is kiállt jelöltjük mellett. "Politikai jelentősége van annak a támadássorozatnak, amely lavinaszerűen folyik a MIÉP ellen" - jelentette ki Csurka. A MIÉP elnöke szerint most Grespik van soron, előtte Hegedűs Lóránt volt, míg maga állandó céltábla. Csurka megjegyezte: Grespik Lászlóval eggyel bővült a Népszabadság által "hosszú börtönbüntetésre ítélt" emberek száma, utalva arra, hogy a lap közreadta a párt 10. országos gyűlése előtt azt az írást, amely szerint a MIÉP elnökét és vezetőit hosszú börtönbüntetésre kell ítélni.
Az ügy kapcsán a legfontosabb elemzésre érdemes kérdés, hogy vajon milyen megfontolásból döntött a Fidesz-MPP a sokat támadott hivatalvezető elbocsátása mellett. Grespik kinevezése óta a legnagyobb kormányzó pártot is sok kritika érte amiatt, hogy nem válik meg a köztisztviselőtől. A felmentés már korábban is logikus lépés lett volna, kivéve, ha a Fidesz fontosabbnak tartotta Grespik ténykedését, mint azt a hátrányt, amelyet hivatalban tartása miatt elszenvedett. Miután azonban világossá vált, hogy Grespik a MIÉP színeiben indul a választásokon, a Fidesz számára semmilyen racionális érv nem maradt Grespik megtartása mellett.
Korábbi elemzéseinkben többször utaltunk arra, hogy a választásokig a Fidesz-MPP nem a MIÉP-re, hanem kizárólag annak szavazóira számít. A jobboldali választókért vívott versenyben a legnagyobb kormányzó párt számára Csurka pártja az egyetlen komoly rivális. Minden szavazat, amely a Fidesz helyett a MIÉP-et erősíti 2002-ben, a Fidesz választási győzelmi esélyeit csökkenti. Orbán Viktor pártjának éppen ezért a választásokig minden olyan lépést racionális lenne megtennie, amely a MIÉP szavazóinak átcsábítására alkalmas, illetve amely képes megakadályozni azt, hogy a MIÉP szavazókat gyűjtsön a Fidesz rovására.
Ezen megfontolásokat figyelembe véve Grespik felfüggesztése valóban inkább politikai, semmint jogi kérdés. A Fidesz világos üzenetéről van szó, amelyet - legalábbis Csurka István nyilatkozatából úgy tűnik - a MIÉP minden bizonnyal megértett. Ha az elmúlt négy évben a legnagyobb kormányzó pártnak - elsősorban a parlamentben - taktikai szövetségese is volt alkalmanként a MIÉP, a választási kampányban a két párt között egyáltalán nem számíthatunk szívélyes viszonyra. A jobboldali szavazók kegyeiért folytatott harcban mindkét pártnak alapvető érdeke, hogy világosan megkülönböződjön, megmutassa mindazt, amely elválasztja őket egymástól. Grespik László ügye ennek a politikai vetélkedésnek a része. A két párt közötti kapcsolat legkorábban értelemszerűen a politikai helyzet változásával, az első választási fordulót követően módosulhat.
