Januári pártpreferenciák (2002. január)
A januári adatok annyiban változtak a korábbiakhoz képest, hogy a két "végpont" még messzebb került egymástól. Míg decemberben az egyik "végpont" a markáns Fidesz-előny, a másik pedig a kiegyenlített támogatottság volt - tehát szignifikáns MSZP-előny lehetősége nem merült fel -, addig most már a szignifikáns - 6 pontos - MSZP előny adja az egyik végletet, a szignifikáns - 11 pontos - Fidesz előny pedig a másikat.A közvélemény-kutató cégek, bár adatfelvételük ideje eltért egymástól, ezúttal mindannyian e héten tették közzé adataikat. A teljes lakosságra és a biztos szavazó pártválasztókra vonatkozó januári pártpreferencia-adatok a következők:
Szonda Ipsos |
Századvég-Tárki |
Medián* |
Gallup |
||
Adatfelvéltel ideje |
január 5-14 |
január 8-14 |
január 11-14 |
január 17-21 |
|
Teljes lakosság |
|||||
Fidesz-MDF |
22 |
26 |
29 |
31 |
|
MSZP |
25 |
25 |
28 |
24 |
|
SZDSZ |
3 |
3 |
3 |
||
MIÉP |
3 |
2 |
2 |
||
FKGP |
2 |
1 |
1 |
||
Egyéb |
5 |
2 |
2 |
||
Nem tudja/nem válaszol |
40 |
40 |
37 |
||
Biztos szavazó pártválasztó |
|||||
Fidesz-MDF |
38 |
43 |
31 |
49 |
|
MSZP |
44 |
45 |
35 |
38 |
|
SZDSZ |
6 |
5 |
4 |
5 |
|
MIÉP |
5 |
3 |
3 |
3 |
|
FKGP |
2 |
2 |
2 |
2 |
|
Egyéb |
5 |
3 |
3 |
3 |
|
Nem tudja/nem válaszol |
22 |
||||
100 |
100 |
100 |
100 |
||
*: A Medián kizárólag a biztos szavazókra vonatkozóan közölt részletes adatokat, ezeket tüntettük fel a táblázat második felében. A teljes lakosságban a feltüntetett számokra a szövegben két párt esetén volt egyértelmű utalás.
Korábbi elemzéseinkben, amikor széttartó adatokat regisztráltunk, azt mondtuk, hogy ilyen adatokból következtetések levonása meglehetősen nehéz. Ezt az állításunkat most is fenntartjuk. A közvélemény-kutatási adatok ezúttal is olyan mértékben eltérnek egymástól, hogy a leglényegesebb kérdésekre nem kapunk választ belőlük. Azt látjuk ugyanis, hogy míg két intézetnél az MSZP szignifikáns módon vezet, addig egy intézet enyhe - nem szignifikáns - MSZP-vezetést mutat ki (tehát nagyjából kiegyenlített erőviszonyokat regisztrál), egy intézet viszont markáns Fidesz-MDF előnyt mért.
Ilyen adatokból megállapítani, hogy valójában milyen a közvélemény állapota, s hogy melyik párt vezet, lehetetlen. Korábban azt mondtuk, hogy amennyiben az adatokat valamilyen módon manipulálják, úgy a különbségek eltűnése valószínűtlen, amennyiben viszont nem, úgy a különbségek a statisztika szabályai szerint csökkenni fognak.
A januári adatok annyiban változtak a korábbiakhoz képest, hogy a két "végpont" még messzebb került egymástól. Míg decemberben az egyik "végpont" a markáns Fidesz-előny, a másik pedig a kiegyenlített támogatottság volt - tehát szignifikáns MSZP-előny lehetősége nem merült fel -, addig most már a szignifikáns - 6 pontos - MSZP előny adja az egyik végletet, a szignifikáns - 11 pontos - Fidesz előny pedig a másikat. A "közvélemény-kutatók versenye" annyiban változott, hogy míg korábban két jól elkülöníthető "mérési oldal" állt szemben egymással eltérő adataival, addig most a Századvég-Tárki a két végpont közötti adatot mért. Míg decemberben a Szonda és a Medián, valamint a Századvég-Tárki és a Gallup adatai egyeztek meg, addig most a Szonda és a Medián adatainak hasonlósága fennmaradt, ám a Századvég-Tárki már a Galluptól eltérő adatokat mért.
Bár több, ismételt mérésnél a módszertani hibák valószínűsége elvileg csökken, ez csak a szűken értelmezett módszertani hibákkal - mintavételi hiba, kérdezés során felmerülő hiba, stb. - van így. Lehetséges azonban, hogy most már a közvélemény-kutatási adatok publikálása maga is visszahat a kérdezésekre. Ha egy céget folyamatosan egyik oldalhoz húzónak titulálnak, elképzelhető, hogy a másik oldal szavazói nagyobb arányban tagadják meg a válaszadást. Így a cég korrekt méréssel is annak az oldalnak az előnyét mutatja, amellyel kapcsolatba hozták. A folyamat így ördögi kört indíthat be, amely során az adatok annak ellenére sem közelednek, hogy senki nem próbálja azokat manipulálni.
Politikai elemzőkként nem tudjuk megállapítani, elsődlegesen mi felel az adatok széttartó voltárért. Ameddig azonban ez az állapot tartós, addig tartalmi következtetések terén csak a korábbiakat ismételhetjük: ilyen adatokból semmilyen érdemi információ nem szűrhető le.