2002. 4. hét - Külügyi Figyelő
A negyedik héten sem csökkent a státusztörvény körüli viták hevessége. Fontos egyeztető tárgyalást tartott Budapesten 2002. január 23-án a magyar és szlovák külügyi államtitkár. Jaroslav Chlebo és Németh Zsolt tárgyalásán közeledtek egymáshoz az álláspontok. Várhatóan a romániaihoz hasonlóan szlovák-magyar kormányközi nyilatkozatot írnak majd alá. A kedvezménytörvényhez kapcsolódóan Orbán Viktor kijelentette a Gazdasági Tanács 2002. január 25-i, pénteki ülésén, hogy "az a szervezet, amely nem tud a nagy nemzeti célokban osztozni, vagyis nem fogadja el stratégiai célként a Kárpát-medencei magyarok élethelyzetének javítását, nem lehet a kormány partnere." Továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt a Kontroll Csoport által január 9-én közzétett felmérés, amely a hazánkban dolgozó külföldi tudósítók írásait vizsgálta. Izraelben több halálos áldozattal járó merénylet is történt; míg Assisiben II. János Pál pápa meghívására a világ vallási vezetői a békéért imádkoztak. Magyar főkonzulátus nyílt Eszéken, és az Európa Tanács (ET) strasbourgi ülésén több magyar politikust is vezető pozíciókba választottak.A negyedik héten sem csökkent a státusztörvény körüli viták hevessége. Fontos egyeztető tárgyalást tartott Budapesten 2002. január 23-án a magyar és szlovák külügyi államtitkár. Jaroslav Chlebo és Németh Zsolt tárgyalásán közeledtek egymáshoz az álláspontok. Várhatóan a romániaihoz hasonlóan szlovák-magyar kormányközi nyilatkozatot írnak majd alá. A kedvezménytörvényhez kapcsolódóan Orbán Viktor kijelentette a Gazdasági Tanács 2002. január 25-i, pénteki ülésén, hogy "az a szervezet, amely nem tud a nagy nemzeti célokban osztozni, vagyis nem fogadja el stratégiai célként a Kárpát-medencei magyarok élethelyzetének javítását, nem lehet a kormány partnere." Továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt a Kontroll Csoport által január 9-én közzétett felmérés, amely a hazánkban dolgozó külföldi tudósítók írásait vizsgálta. Izraelben több halálos áldozattal járó merénylet is történt; míg Assisiben II. János Pál pápa meghívására a világ vallási vezetői a békéért imádkoztak. Magyar főkonzulátus nyílt Eszéken, és az Európa Tanács (ET) strasbourgi ülésén több magyar politikust is vezető pozíciókba választottak.
Szlovák-magyar egyeztetés a kedvezménytörvényről
2002. január 23-án, szerdán újabb megbeszélést tartott Jaroslav Chlebo szlovák és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. A találkozó előtt - az eddig mélyen hallgató - Vladimir Meciar, az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS) elnöke bírálta Mikulas Dzurinda miniszterelnököt, mert szerinte a szlovák kormány "elaludt és csődöt mondott" a törvény megakadályozása tekintetében. A pártelnök, aki a szeptemberi szlovák parlamenti választásokon győzelmi esélyekkel indul, úgy vélekedett, hogy a kedvezménytörvény sérti a szlovák-magyar alapszerződés elveit és a kisebbségvédelem európai normáit. Szintén az államtitkári megbeszélés előtt került nyilvánosságra Eduard Kukan szlovák külügyminiszter Günter Verheugenhez írott levele, melyben szlovák részről üdvözölte az EU azon álláspontját, hogy a vitás kérdéseket a nemzetközi jog elveinek és normáinak megfelelően kell rendezni.
A két külügyi államtitkár találkozóján kirajzolódtak a későbbi kompromisszumos megoldás körvonalai. Várhatóan a román-magyar megállapodáshoz hasonlóan a két ország kormányfője fogja aláírni a szlovák-magyar politikai nyilatkozatot. Németh Zsolt nyilatkozata szerint a közös nyilatkozat szövegében nagyrészt egyetértettek, az elkövetkező napokban meg tudnak majd birkózni a pontosításokkal. A konkrét kérdések megvitatására pedig a kisebbségi vegyes bizottság mechanizmusa kínál keretet. Hangsúlyozta továbbá, hogy a munkavállalás kérdése semmilyen formában nem került szóba, és ezért olyan megállapodás, mint amit a magyar-román egyetértési nyilatkozat e téren tartalmaz, nem merül fel a két ország között. Németh Zsolt rámutatott arra is, hogy a szlovák félnek a kedvezménytörvény területenkívüliségre vonatkozó elvi felvetéseit a közös politikai nyilatkozatnak a már eddig kialakított szövegrészei érdemben megválaszolják. A dokumentum egyébként hivatkozik majd a kisebbségvédelemre vonatkozó irányadó nemzetközi normákra. Meghatározó jelentőségű a Velencei Bizottságnak a jelentésére történő utalás is, hiszen a jelentés az anyanemzetek részéről a határaikon túl élő kisebbségeik támogatása terén Európában létező szabályozásról és gyakorlatról rögzít előremutató megállapításokat. Végezetül mindkét államtitkár megjegyezte, segítséget jelent, hogy létezik egy hasonló szlovák törvény is. Chlebo úgy nyilatkozott, hogy már a következő héten elvi egyezséget vár.
Kontroll Csoport versus külföldi tudósítók
A héten tovább gyűrűzött az a tiltakozáshullám, amelyet a rejtélyes Kontroll Csoport 2002. január 9-i, a Magyar Nemzetben megjelent felmérése indított el. A jobboldali egyetemistákból álló csoport értékelte a Magyarországon dolgozó külföldi tudósítók munkáját. A felmérés 385 megjelent cikk alapján kategorizálta az újságírókat, a cikkekben a legtöbb negatív említés Orbán Viktorral kapcsolatban íródott. A tudósítókat váratlanul érte, hogy feketelistát állítottak fel munkásságuk alapján. Meglepő módon konzervatív lapok budapesti tudósítói, például a Frankfurter Allgemeine Zeitung-é, vagy Die Presse-é, is előkelő helyen szerepelnek a listán.
A tudósítók felháborodtak a felmérés kapcsán, és szervezetük, a Magyarországi Nemzetközi Sajtóegyesület (HIPA) nyílt levélben Martonyi János külügyminiszterhez fordult. A levélben az újságírók kinyilvánítják, hogy "a szerzőknek demokratikus joguk van szabadon kinyilvánítani véleményüket. Mi elfogadjuk a kritikát, és tiszteletben tartjuk az eltérő nézőpontot. De elhatároljuk magunkat a gyűlöletbeszédtől. Riasztónak tartjuk azokat a folyamatosan megjelenő, kellemetlen, bosszúszomjas anyagokat, amelyek nagyon távol esnek a civilizált közbeszéd általunk elvárt mércéitől. Amint Ön is majd látni fogja, ezek az írások, műsorok azokban az orgánumokban kaptak helyet, amelyeket rendszerint a magyar kormány iránt elkötelezettként tartanak számon. Bízunk benne, hogy ezek a megnyilvánulások nem a kormány álláspontját tükrözik." Horváth Gábor külügyi szóvivő a levélre reagálva kijelentette, hogy a tárcának nincs hatásköre arra, hogy a szabad véleménynyilvánításba beavatkozzon. Az ügy kapcsán a Budapestre akkreditált nagykövetségek sajtóattaséi is folyamatosan egyeztetnek. Várható, hogy a Kontroll Csoport elemzése kapcsán további cikkek fognak megjelenni vezető nyugati lapokban.
Orbán Viktor Horvátországban
Orbán Viktor 2002. január 25-26. között Horvátországba látogatott. A hivatalos látogatás keretében találkozott Ivica Racan horvát miniszterelnökkel, akivel aláírták a rijekai kikötő magyar befektetéséről szóló szerződést, illetve a kormányközi együttműködési vegyes bizottság létrehozására vonatkozó jegyzőkönyvet. "Magyarország érdeke, hogy Horvátország nemzetközileg sikeres legyen, és minél hamarabb belépjen a NATO-ba és az Európai Unióba." - jelentette ki Orbán Viktor, mire viszonzásképpen horvát kollégája megjegyezte, hogy "a magyar kedvezménytörvény hozzájárul a horvátországi magyar közösség identitásának erősítéséhez, és hidat képez a két ország között." Orbán ígéretet tett arra nézve, hogy hamarosan elkezdik építeni az M7-es autópálya folytatását a határig, azaz megvalósulhat a Budapest-Rijeka autópálya. Másnap a magyar kormányfő Eszéken megnyitotta Magyarország főkonzulátusát és kiosztotta az első horvátországi magyarigazolványokat. Majd részt vett a délszláv háborúban lebombázott, és anyaországi segítséggel újjáépített kórógyi református templom átadásán. A magyar kormányfő korábban számos alkalommal demonstrálta a horvát-magyar stratégiai partnerség szükségességét is, valamint az elmúlt három és fél évben főkonzulátusokat nyitott Kassán és Szabadkán is.
Egyéb fontos hírek
2002. január 21-én, hétfőn Erdélyben is megnyíltak az információs irodák, ahol az igénylők a magyarigazolvány-kérelmüket benyújthatják. A várt roham egyelőre elmaradt.
Eddig két és fél milliárd forintba kerültek a magyarigazolványok. A kormány további 2,9 milliárd forintot utalt ki státusinfrastruktúra fejlesztésre. A pénzt a Bel- és Külügyminisztérium, a közigazgatási hivatalok és a HTMH kapta.
Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetiségi főbiztosa Pozsonyban a kedvezménytörvény kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a törvénynek jelenlegi formájában területen kívüli hatálya van, diszkriminatív elemeket is tartalmaz, s ezért káros precedenst teremthet.
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a liberális pártok frakciója (LDR Group) Eörsi Mátyás szabad demokrata politikust választotta meg vezetőjéül. Bársony András, az MSZP képviselője az ET Monitoring Bizottság elnöke lett.
