Grespik László felfüggesztése

Fegyelmi eljárás indítása mellett felfüggesztette állásából Pintér Sándor belügyminiszter Grespik Lászlót, a fővárosi közigazgatási hivatal helyettes államtitkári besorolású vezetőjét, a MIÉP országos listájának huszadik helyén álló jelöltjét. A döntést a miniszter azzal indokolta, hogy a hivatalvezető közszereplése során egy politikai párt érdekében nyilatkozott, s így olyan magatartást tanúsított, ami hivatali feladatai pártatlan ellátását veszélyezteti. A fegyelmi eljárást a hivatalvezető jogtalannak tartja, és a fegyelmi megindításáról szóló határozatot sem vette át.
Fegyelmi eljárás indítása mellett felfüggesztette állásából Pintér Sándor belügyminiszter Grespik Lászlót, a fővárosi közigazgatási hivatal helyettes államtitkári besorolású vezetőjét, a MIÉP országos listájának huszadik helyén álló jelöltjét. A döntést a miniszter azzal indokolta, hogy a hivatalvezető közszereplése során egy politikai párt érdekében nyilatkozott, s így olyan magatartást tanúsított, ami hivatali feladatai pártatlan ellátását veszélyezteti. A fegyelmi eljárást a hivatalvezető jogtalannak tartja, és a fegyelmi megindításáról szóló határozatot sem vette át. A fegyelmi alapja Grespik kedd reggeli televíziós nyilatkozata volt, amelyben - a közszolgálati m1 magazinműsorában - a hivatalvezető arra szólította fel az 'ingadozó' választókat, hogy szavazzanak a MIÉP-re.

Szarka Klára szerint (MIÉP-programot hirdet a hivatalnok, Magyar Hírlap, 2002. január 22.) "a MIÉP-színekben induló hivatalvezető úgy gondolja, a média veri a legnagyobb szöget a társadalom koporsójába. (...) A BM szerint nem tilos a 'pártoskodás'. A törvény nem tiltja, hogy köztisztviselő pártok listáján szerepeljen, a választásokon képviselőjelöltként induljon. A magyar közvélemény figyelmét többször felborzoló Grespik László, a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője, a Magyar Igazság és Élet Pártja országos listájának befutó helyén szerepel. A közigazgatási hivatalvezetők kinevezéséről szóló kormányrendelet szerint 'a hivatalvezetőt - pályázat alapján - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. A hivatalvezető megbízását - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter együttes javaslatára - a miniszterelnök vonja vissza.' A Grespikkel kapcsolatos korábbi konfliktusok alkalmával a belügyminiszter rendre erre a passzusra hivatkozott, mondván, ő nem menesztheti a hivatalvezetőt. Erre csak a kinevező, vagyis Orbán Viktor jogosult. A mostani ügyben is azt a választ kaptuk, hogy nem a tárca első embere nevezte ki Grespik Lászlót. A Miniszterelnöki Hivatal szerint viszont mégis a BM az illetékes az ügyében. Újabb megkeresésünkre a Belügyminisztérium illetékesétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy Magyarországon demokrácia van, és semmi nem tiltja, hogy köztisztviselők pártok listáin szerepeljenek. Arról, hogy Grespiknek a kampány időszakában esetleg mégis fel kellene függesztenie hivatalvezetői tevékenységét, a minisztérium illetékesei szerint még korai volna nyilatkozni".

Bércesi Ferenc (u.o.), "a Baranya megyei közigazgatási hivatal első embere ezt a pozíciót úgy képzeli el, mint ahová nem fér be semmiféle pártoskodás".

Petrik János, a Pest megyei közigazgatási hivatal vezetője nem furcsállja (u.o.) "Grespik László döntését, aki még fiatal ember, joga van eldönteni, hogy köztisztviselő vagy politikus szeretne lenni".

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szerint (u.o.) a törvény ugyan nem tiltja, hogy egy köztisztviselő egy párt országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltjeként induljon, értelmezésem szerint azonban ekkor hivatali tevékenységét fel kell függesztenie.(...) Az, hogy valaki egy párt nevében vagy érdekében közszereplést vállal, veszélyeztetheti a közigazgatási funkciók és feladatok ellátásának pártpolitika-semlegességébe vetett közbizalmat". Ha valaki hivatalosan is felkerül egy párt országos listájára, akkor Fehér József szerint felvethető, hogy továbbra is eleget tesz-e a pártsemlegesség elvének. Ilyen esetekben akkor indulhat fegyelmi vagy etikai eljárás a köztisztviselő ellen, ha valaki jelzi, hogy a politikai tevékenységet összeférhetetlennek tartja a hivatal betöltésével. Amennyiben a vád bebizonyosodik, az eljárás a közhivatali tevékenység felfüggesztésével végződhet.

Demszky Gábor (u.o.)"nem tudja a kérdést komolyan venni, és nem is kíván vele foglalkozni", de reméli, "Grespik úr lépését előre egyeztette a Heti hetessel, így Verebes úr megfelelő reklámot biztosít majd neki ebben az ügyben is".

Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese szerint (u.o.) "a MIÉP ezzel a legelegánsabb megoldást választotta arra, hogy megóvja a fővárosi közigazgatási hivatal jelenlegi vezetőjét a végső ellehetetlenüléstől, növelve ezzel a megélhetési politikusok számát". Szili kijelentette: "a lépés nagy megkönnyebbülést jelent a köztisztviselői kar számára, mivel a jelöltté előlépett Grespik eddig is nyilvánvaló politizálást folytatott a kar tagjaként".

Grespik László (u.o.) az érvényes jogszabályra hivatkozva kijelentette, "hogy össze tudja és kívánja egyeztetni köztisztviselői és politikai szerepeit". Grespik nyilatkozata szerint "a jelenlegi pártstruktúrában az ő 'népszeretetéhez' a MIÉP áll a legközelebb, és a párt néhány tagját személyesen is ismeri". Grespik szerint "ha a média mint önálló hatalmi ág ennyire a régi rendszer híveiből áll, a szerkesztők és újságírók többsége volt MSZMP-tag és volt munkásőr, akkor ennek az egyenlőtlenségnek a társadalom látja". (...) Szerinte ha a Fidesz, az MDF és a MIÉP koalíciója megszerzi a kétharmados többséget a parlamentben, akkor módosítani lehet majd a médiatörvényt, s át lehet alakítani a média tulajdonosi szerkezetét. A média ugyanis többségi külföldi tulajdonban van, és nem a magyar érdekeket tartja szem előtt. Ma a tévében mindig pejoratív, sértő módon hangzik el az a szó, hogy paraszt".


A Magyar Hírlap szerkesztősége szerint (Kell-e Grespik? , Magyar Hírlap, 2002. január 22.) "nincs több sanda gyanúsítgatás, vajon politikai szimpátiája szerint hova tartozik a főállásban a Fővárosi Közigazgatási Hivatalt vezető sumer-japán ispánságkutató. Grespik László a Magyar Igazság és Élet Pártjának listás képviselőjelöltje, talán nem is esélytelenül. Ha eddig volt is szemernyi kétség, eloszlott. Grespik bizony ízig-vérig miépes. Nem is akármilyen: ő egy miépes közhivatalnok. Egy Orbán Viktor által kinevezett csurkista közszolga. A felkérés vállalásával ezt most nyilvánvalóvá tette. A MIÉP tanait nem csupán hazaérve, munkaidő után, lakásának magánszférájában vallja, hanem a politikai harcban is nevét adja a párt sikeréhez. Grespik hivatalnokot hol mókás, hol tragikus pályafutása során kinevezői ritkán zavarták, kérték számon. Voltak vizsgálatok, persze, de tehetett szinte bármit, a helyén maradhatott. Meddig? Ez most a kérdés. Papírforma szerint, amíg képviselő nem lesz. Addig jogilag nincs szó összeférhetetlenségről. Szerintünk azonban etikai összeférhetetlenség is létezik. Továbbá kellene lennie önmérsékletnek, józan észnek, belátásnak. Grespik esetében - előélete és legfrissebb nyilatkozata alapján - azonban ilyesmikre kár apellálni. - tekintetben sokat tanult a jelenlegi hatalmi gyakorlatból: ha kell, a jognak csak betűje van, esetleg szóköze - szelleme már ritkábban. Grespik László évekig jó volt valamire: harcba küldeni a liberális főváros ellen, külföldiektől félő rendpártiaknak kedvére tenni, bohóckodásaival elvonni a figyelmet lényeges dolgokról. De kell-e most már a hatalomnak MIÉP-jelöltként is? Megéri-e most félretenni, ahogyan a négyéves szezon végén a Hegedűs-zsidózásra és Pannon-uszításra is 'bekeményítettek'. Ne legyen kétségünk, majd ezt is megmérik. Hoz-e a konyhára a Grespik-félék elküldése, vagy inkább viszi a jobboldali voksokat? Úgyhogy Grespik léte, intézkedései, pozíciója a választások előtt másodlagos szempontnak számít. Csak a jobboldali győzelmi esélyek felől értékelhető".


Grespik László (Eljárás Grespik ellen, Magyar Nemzet, 2002. január 23.) 'nonszensznek' tartja azt a törvényértelmezést, amely alapján felfüggesztették. Az erről szóló dokumentumot nem vette át. A fegyelmi eljárást formálisnak tekinti, úgy véli, tisztázni fogja magát.

Csurka István, a MIÉP elnöke szerint (u.o.) "jogértelmezési kérdés az, hogy Grespik László attól a pillanattól nem láthatja el köztisztviselői tevékenységét, hogy jelölése nyilvánosságra került, vagy attól az időtől, amíg a jelöltségét hivatalosan bejelentik a választási irodán".

Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke szerint (u.o.) "Grespik László megnyilatkozásai eddig is megosztották a magyar közvéleményt, a mostani politikai szerepvállalása azonban elfogadhatatlan, ezért a belügyminiszter helyesen döntött".


Grespik László szerint (Vajta Zoltán: Felfüggesztették Grespik Lászlót, Magyar Hírlap, 2002. január 23.) jogtalan a felfüggesztését. Szerinte ugyanis miután Csurka István bejelentette, hogy MIÉP-jelöltként indítják az országgyűlési választásokon, nyugodtan tehet politikai nyilatkozatokat. A BM szerint azonban erre csak akkor van lehetősége, ha az Országos Választási Bizottság hitelesítette a jelölést. Grespik a Magyar Televízió reggeli műsorában kijelentette: "mivel az én kinevezőm Orbán Viktor miniszterelnök és a MIÉP országos listáján szereplek, így gyakorlatilag az én személyemben már meg is valósul egyfajta Fidesz-MIÉP együttműködés".

Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke kijelentette (u.o.): "Megengedhetetlennek tartom, hogy politikai nyilatkozatokat tegyen bárki is köztisztviselőként".


Nagy N. Péter szerint (Grespik túl a határon, Népszabadság, 2002. január 23.) "Grespik eddig sem épp visszafogottan kötelességteljesítő hivatalnokként, körültekintő jogászként vezette a rábízott hivatalt, de emiatt nem esett bántódása. Csak most, hogy koalíciót nyilatkozott. Nem lehet tudni, hogy azzal lépett-e át az ingerküszöbön, hogy nyíltan Fidesz-MIÉP együttműködésről szólt, vagy csak azzal, hogy ez éppen az ő személyében testesülne meg, ami valóban, önmagában is különös inkarnáció volna. Feltehetően azonban nem ez, hanem a neuralgikus témává lett együttműködés meghirdetése lett a hivatalvezető veszte.
Felfüggesztése így egyfelől megnyugtató volna az ország politikai jövőjét tekintve, másfelől viszont rideg képet fest a mai állapotokról. Grespiket a miniszterelnöki kinevezés által elnyert tisztsége arra kötelezné ugyanis, hogy a főváros működésének jogszerűsége felett őrködjön, mégis, csak bírósági ítéletek tudták megakadályozni abban, hogy önkényesen végképp lehetetlenné ne tegye a Meixner-iskola működését. Csak a belügyminiszter jogi intézkedésének volt köszönhető, hogy a saját sugallatai után indulva nem bontatta meg a Petőfi-család kriptáját (mert ő nagyon jól tudja, miféle erők akadályozzák a magyar igazság kiderítését, csak még nem mondja). Grespik László volt az, aki több mint ötven a hivatala ellen szóló bírói ítélet után is a törvényeken felül emelkedve, saját magyarságélménye alapján döntötte el, hogy a külföldiek közül ki vehet lakást ebben az egyébként regionális centrumnak szánt világvárosban, és ki nem. Inkább azt, hogy ki nem. Amikor egy sor ország budapesti nagykövete ezt szóvá tette Orbán Viktornak, a miniszterelnök azt felelte, hogy Grespik kiváló jogász. Ez esetben a bírák nem azok.
A valóságban mégsem ez az ellentmondás dolgozott Grespik ellen. Még csak nem is az, amely egy egyébként is túlfűtött gondolkodású és radikális politikai elveket valló ember és rábízott hivatal kötelmei között feszült. Ez még így maradhatott volna, ha a hivatalvezető nem feszíti túl a... Mit is? Ma még nem lehet megmondani, hogy abban állt-e a vétke, hogy túl korán beszélt, vagy abban, amit mondott".

Nagy szerint "vannak jelek, amelyek arra vallanak, hogy ha a miniszterelnök nem is hajlandó kizárni semmit, így a MIÉP-pel való együttműködést sem, a kormányzó erő a maga módján azért időről időre elhatárolódik. Ekként is lehet értelmezni a Grespik elleni fegyelmit, ahogyan az ifj. Hegedűs Lóránt ellen megindított büntetőeljárást is (tudva tudván, hogy az ügyészség csak önnön jogérzetére hallgat) vagy azt, hogy korábban, a Fradi eladása kapcsán mondottak miatt éppen egy rendszeresen kormánymegbízatásokat teljesítő ügyvédi iroda tett feljelentés Bognár László MIÉP-alelnök ellen. Nagyon elmosottak, nagyon távoliak ezek a határok, amelyeket a vezető kormányerő kijelöl, de a jelek szerint talán csak-csak léteznek".

Dési János szerint (Könnyes búcsú Grespiktől, Népszava, 2002. január 24.) bár Grespik "cselekedeteiből gyakran hiányzott a józan ész, teljesítette azt a feladatot, amit neki szántak. Komolytalanná tett egyébként fontos vitákat, s jelentős erőket kötött le. (...) Grespik, aki eddig sem politikai éleselméjűségével tűnt ki, elszámolta magát. Azt hitte, őt a kormányon lévők szeretik, nélkülözhetetlennek tartják. Nem vette észre, hogy úgy járt, mint az a mór, aki megtette kötelességét, tehát mehet. Mint deklaráltan MIÉP-es képviselőjelölt csak bajt okozhat. Hiszen a Fidesz vezetői mást sem tesznek, mint hogy védekeznek a vádak ellen, hogy lepaktálnának a MIÉP-pel".