Durva kampány?
Az elmúlt hetekben több politikus is felemelte szavát a durvuló választási kampány miatt. A sort az SZDSZ kezdte. Kuncze Gábor Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordult, mert szerinte a kampány hangneme olyannyira eldurvult, hogy az indokolja az államfő közbelépését. Mádl Ferenc egyetértett Kunczéval, és hatpárti egyeztetésre invitálta a parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőket. A hét közepén Orbán Viktor miniszterelnök is csatlakozott a durvuló kampány miatt "aggódók" táborába. Rögtönzött sajtótájékoztatóján a kormányfő egy fővárosi MIÉP-es képviselőjelölt fizikai bántalmazása kapcsán fejtette ki nézeteit a kampány hangneméről.Az elmúlt hetekben több politikus is felemelte szavát a durvuló választási kampány miatt. A sort az SZDSZ kezdte. Kuncze Gábor Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz fordult, mert szerinte a kampány hangneme olyannyira eldurvult, hogy az indokolja az államfő közbelépését. Mádl Ferenc egyetértett Kunczéval, és hatpárti egyeztetésre invitálta a parlamenti képviselettel rendelkező politikai erőket. A hét közepén Orbán Viktor miniszterelnök is csatlakozott a durvuló kampány miatt "aggódók" táborába. Rögtönzött sajtótájékoztatóján a kormányfő egy fővárosi MIÉP-es képviselőjelölt fizikai bántalmazása kapcsán fejtette ki nézeteit a kampány hangneméről.
Az alábbiakban megvizsgáljuk, vajon a magyar választási kampány hangneme ténylegesen olyan durva-e, mint azt a fentebb említett politikusok vélik. Ezek után foglalkozunk azzal, hogy a kampány hangnemével kapcsolatos nyilatkozatok, találkozók, események milyen politikai célokat szolgálnak.
A mostani választási kampány hangneme nem tekinthető különösebben durvának - sem a korábbi magyar tapasztalatokhoz, sem más országok viszonyaihoz hasonlítva. Bár a magyar politikatörténeti irodalom bővelkedik a tettlegességig fajuló választási korteshadjáratok leírásában, nem szükséges a régmúltra hivatkoznunk, hogy a mostaninál durvább hangvételű kampányt találjunk. Az 1990-es és az 1994-es választási kampány ugyanis bővelkedett a mostaninál lényegesen durvább elemekben. A 90-es évek elején nem csupán a választási kampány, de a politika mindennapjai is kevésbé voltak konszolidáltak, mint manapság. Az még természetesnek tekinthető, hogy a rendszerváltás során a rendszerváltó politikai erők meglehetősen éles szavakkal illették a múlt rendszer örököseit. Ám a rendszerváltás elmúltával sem csitultak a durva hangok. A Kónya-Pető vita, a Csurka-dolgozat, vagy Torgyán József "féregírtó" beszéde jól illusztrálják, hogy a mai politikai állapotok az akkoriakhoz képest meglehetősen konszolidáltnak tűnhetnek. Az 1994-es választások során a "kommunistázás" mindennapos jelenség volt, ahogyan a MIÉP nagygyűlésein is a mostaninál jóval radikálisabb kijelentések hangzottak el. Nem maradt el persze a válasz sem: Horn Gyula 1998-ban a MIÉP-re szavazó polgárokat abnormálisnak minősítette.
A mostani kampány eddigi legdurvább mozzanatainak általában az MSZP lehazaárulózását, valamint egy MIÉP-es jelölt bántalmazását szokás tekinteni. A "hazaáruló" jelző azonban jellegét tekintve nem tér el sokban azoktól a szavaktól, amelyekkel az MSZP-t korábban illették. Igaz ugyan, hogy e szó ezúttal állítólag a miniszterelnök szájából hangzott el, ám ő ezt később tagadta, implicite elfogadva, hogy ilyet parlamentben hivatalban lévő kormányfő nem mondhat. A MIÉP-es jelölt bántalmazása mögötti politikai indok pedig legalábbis kétséges, az pedig meglehetősen valószínűtlen, hogy e fizikai atrocitásra valamely politikai erő megbízásából került volna sor. A jelölt bántalmazása feltehetőn elszigetelt jelenségnek tekinthető.
Kétségtelen, hogy egyes politikusok és politikai erők a mostani választási kampány során nem tartózkodnak a durva kijelentésektől. Míg a jobboldalon főként a MIÉP, illetve Kövér László az, aki durva kifejezésekkel illeti a baloldali-liberális erőket, addig a másik oldalon inkább publicisták, "független" értelmiségiek különböző fórumain használnak durva szavakat. Megítélésünk szerint az objektivitás igényével fellépő politikai elemzés nem tehet igazságot abban, hogy melyik oldal a "durvább". Az MSZP és az MSZP-szavazók érzékenységét minden bizonnyal sérti, hogy a kormányoldal őket hazaárulónak nevezi - ám a másik oldalon sem okozhat feltétlen örömet, amikor az SZDSZ plakátján a MIÉP, implicite pedig a Fidesz szavazóit szkinheadeknek minősíti. Kívülről nehéz megítélni, hogy e sérelmek közül melyik lenne "durvábbnak" minősíthető. Az azonban leszögezhető, hogy ez a fajta politizálás nem, illetve csak periférikusan jellemzi a kampányban leginkább mértékadónak tekinthető MSZP és a Fidesz politizálását. Orbán Viktor a parlamenti "hazaárulózás" után azonnal visszafogottabb lett, kijelentése pedig feltehetően egyébként is jelentős hátrányt okozott. Medgyessy Péter vagy Kovács László stílusát pedig semmiképpen sem lehetne durvának minősíteni.
A kampányban ténylegesen létező "durva" elemek mindazonáltal lehetőséget adnak a politikai szereplőknek, hogy magukat a durva kampány ellenfeleinek beállítva igyekezzenek politikai tőkére szert tenni. Alighanem ez a cél vezérelte az SZDSZ-t, amikor a durvuló kampány kapcsán az államfői beavatkozást szorgalmazta. Ennek az SZDSZ szempontjából két előnye volt. Egyrészt, az SZDSZ a saját pozícióját a durva kampány ellenzőinek oldalára helyezte. Ez az öndefiníció a másik oldalról mindenképpen vita tárgyát képezheti, ám az SZDSZ megítélésünk szerint kezdeményezésével a közvélemény előtt sikeresen pozícionálta magát a kívánt oldalra. Másrészt, az államfőhöz fordulás ellenzéki párt részéről - ismerve az államfő politikai szimpátiáit - önmagában konszenzusbarát politikai törekvésnek tűnik.
A Fidesz már régóta arra törekszik, hogy a közelgő választások tényét minél jobban "feledtesse" a polgárokkal. Orbán Viktor országértékelő beszédében úgy beszélt a 2002 és 2006 között megvalósítandó célokról, mintha a kormánynak ezen időszakra máris mandátuma lenne. A kontinuitás hangsúlyozásához a konszenzusos kampány-stílus illik jobban. A Fidesz részéről a cél, hogy a kampány minél kevésbé legyen kampány-jellegű. Ezért is próbál a miniszterelnök - valamint a többi miniszter - a kampányból minél inkább kimaradni. A kormányfő minapi sajtótájékoztatóját is ezen aspektusból célszerű értelmezni. Orbán Viktornak a pártok fölött álló politikusi képét jelentősen rombolta a "hazaárulózás", és az ennek kapcsán kialakult polémia. A miniszterelnök a durvuló kampány elleni fellépéssel megpróbált visszatérni korábbi szerepébe. A kormányfő által mondottak nem egy választási kampány előtt álló pártpolitikus, hanem egy államfő nyilatkozatának hangnemét idézték.
