A kisebbségi kormányról
Választások közeledtével a politikai szereplők, illetve a politika iránt érdeklődő értelmiségiek nem csupán a majdani eredményeket, de a 2002 áprilisa után megalakuló kormány összetételét illetően is gyakran bocsátkoznak előzetes találgatásokba. Nemrégiben a legnagyobb példányszámú magyar politikai napilapban jelent meg egy cikk, amely a kisebbségi kormány létrejöttének lehetőségét fejtegette. Bár a megszólaltatott MSZP-s és fideszes politikusok mind leszögezték, hogy pártjuk abszolút többségre törekszik, a cikk több olyan elemzőre is utalt, akik komolyan számolnak a kisebbségi kormány lehetőségével. Az alábbiakban ezt a problémát vizsgáljuk meg részletesebben.
Választások közeledtével a politikai szereplők, illetve a politika iránt érdeklődő értelmiségiek nem csupán a majdani eredményeket, de a 2002 áprilisa után megalakuló kormány összetételét illetően is gyakran bocsátkoznak előzetes találgatásokba. Nemrégiben a legnagyobb példányszámú magyar politikai napilapban jelent meg egy cikk, amely a kisebbségi kormány létrejöttének lehetőségét fejtegette. Bár a megszólaltatott MSZP-s és fideszes politikusok mind leszögezték, hogy pártjuk abszolút többségre törekszik, a cikk több olyan elemzőre is utalt, akik komolyan számolnak a kisebbségi kormány lehetőségével. Az alábbiakban ezt a problémát vizsgáljuk meg részletesebben.
Kisebbségi kormánynak a mai magyar körülmények között akkor vethető fel a realitása, ha a választásokon sem a Magyar Szocialista Párt, sem a Fidesz-MDF nem szerez abszolút többséget, és valamelyik párt vállalja a kisebbségi kormányzást. A kisebbségi kormány realitása tehát elsősorban attól függ, hogy hogyan alakul a választások után a mandátumok megoszlása. Két olyan tényező van, amelyek az elmúlt időszakban elméletileg érveket támasztanak a mellett, hogy egyik párt sem fogja megszerezni az abszolút többséget. E két tényező a két nagy párt kiegyenlített támogatottsága, valamint a kisebb pártok újabban tapasztalható térnyerése. Mindkét elem csökkenti annak a valószínűségét, hogy bármelyik nagyobb párt abszolút többséget szerezzen. Az abszolút többség kialakulása ugyanis annál valószínűbb, minél kevesebb párt jut a parlamentbe, és minél nagyobb a különbség a két nagy párt között. Ezen kijelentéseket azonban pontosan számszerűsíteni - vagyis például azt megmondani, hogy mekkora "vezetés" kell az első párt részéről az abszolút többséghez - lehetetlen. Azt bízvást kijelenthetjük, hogy a Gallup által februárban mért markáns Fidesz-MDF előny biztos Fidesz-MDF abszolút többséghez vezetne, míg a Szonda Ipsos adatai alapján kirajzolódó 8 százalékos MSZP-előny MSZP-s abszolút többséget valószínűsítene. Megítélésünk szerint azonban a két másik intézet által közölt "köztes" adatok mutatják legnagyobb valószínűséggel a választók pártpreferenciáit. E "köztes" adatok alapján már elképzelhető, hogy egyik párt sem szerez abszolút többséget - bár léteznek olyan szimulációk is, amelyek szerint már két-három százalékos előny abszolút többséghez vezethet.
Az abszolút többség kialakulásának elmaradása azonban nem vezet szükségképpen kisebbségi kormányzáshoz. A kisebbségi kormány kérdéskörével kapcsolatban két lényeges állítást szükséges megfogalmaznunk. Egyrészt, megítélésünk szerint 2002 után Magyarországon még akkor is csekély a kisebbségi kormány kialakulásának valószínűsége, ha a parlamentben egyetlen párt sem rendelkezik a mandátumok abszolút többségével. Másrészt, a kisebbségi kormány lehetősége kizárólag a Fidesz-MDF oldalán vetődhet fel 2002 után; kisebbségi MSZP-kormány - különleges eseteket kivéve - nem képzelhető el. Az alábbiakban e két állítást igyekszünk igazolni.
A kisebbségi kormány realitása, mint említettük, függ a parlamenti pártok számától. A kisebbségi kormány kérdése nem vethető fel, amennyiben csupán két párt jut a parlamentbe. A közvélemény-kutatási adatok szerint az SZDSZ bejutása már majdhogynem bizonyosnak vehető, így egy eseteleges hárompárti parlamentben a Fidesz-MDF és az MSZP mellett az SZDSZ jelenléte lehetne biztosra vehető. Egy ilyen parlamentben sem alakulhat azonban ki kisebbségi kormány - vagy a Fidesz-MDF, vagy az MSZP-SZDSZ szerez abszolút többséget. A kisebbségi kormány kérdése egyedül egy négypárti parlamentben lenne felvethető. Egy ilyen parlamentben - negyedik pártként a MIÉP-el számolva - vagy az MSZP-SZDSZ, vagy a Fidesz-MDF-MIÉP mindenképpen többséggel rendelkezne. Amennyiben azonban egyik pártnak sincs abszolút többsége, és ez az abszolút többség a jobboldalon van, akkor a Fidesz-MDF kerülne döntési helyzetbe, hogy koalíciót köt-e a MIÉP-pel. A Centrum Párt esetleges parlamentbe jutása a fenti képleten nem módosítana lényegileg, hiszen megítélésünk szerint e párt mindkét irányba koalícióképes. Így a Centrum megjelenése a kisebbségi kormány valószínűségét nem növelné.
A kisebbségi kormány kérdése tehát elsősorban egy olyan szituációban merülhet fel, amikor egyrészt nincs egyik nagy pártnak sem abszolút többsége, másrészt pedig az MSZP az SZDSZ-el együtt sem rendelkezik a mandátumok többségével. Egy négypárti parlamenti szituációban elméletileg 6 kétpárti koalíciós lehetőség adódik: MSZP-Fidesz; MSZP-SZDSZ; MSZP-MIÉP; Fidesz-SZDSZ; Fidesz-MIÉP; SZDSZ-MIÉP. Vizsgáljuk meg e hat elméleti lehetőséget! A fenti lehetőségekből az előbbiekben kizártuk az MSZP-SZDSZ többség létét, hiszen ekkor nem vetődne fel a kisebbségi kormány problémája. Az SZDSZ-MIÉP többség létrejötte a közvélemény-kutatási adatok ismeretében szintén kizárható. A plauzibilis többségek tehát: MSZP-MIÉP, Fidesz-SZDSZ, MSZP-Fidesz, Fidesz-MIÉP. Ezen alternatívákból az MSZP-Fidesz együtt biztosan megszerzi a mandátumok többségét. Az MSZP-MIÉP, valamint a Fidesz-SZDSZ alternatívák egymást kizáróak: vagy az egyik, vagy a másik bír matematikailag többséggel. Mindezek alapján a jellemzett helyzetben három matematikai többség áll egyszerre elő: MSZP-Fidesz; Fidesz-MIÉP; és MSZP-MIÉP vagy Fidesz-SZDSZ.
Egy kisebbségi kormány akkor lenne életképes, ha kívülről olyan támogatással bírna, amely biztosítaná a parlamenti többséget. A fenti három esetből egy MIÉP-es külső támogatással bíró MSZP-kormány kizárható, ahogyan a külső SZDSZ-es támogatású Fidesz-kormány sem plauzibilis. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szituációban - amennyiben nem köttetik MSZP-Fidesz vagy Fidesz-MIÉP koalíció - vagy MSZP-Fidesz, vagy Fidesz-MIÉP kisebbségi kormány alakul, vagy új választásokat írnak ki. Látható, hogy ebben a kérdésben a döntés akkor is a Fideszé, ha a szocialistáknak van több mandátumuk. Ennek oka, mint említettük, hogy a Fidesz-MIÉP többség a vázolt szcenárióban mindenképpen előáll, így ha a Fidesz megszerzi a MIÉP külső támogatását, akkor többségbe kerül. Az MSZP hiába döntene egy kisebbségi Fidesz-MSZP kormány mellett, ha a Fidesz Fidesz-MIÉP kombinációt preferál. A Fidesz részvételére mindkét esetben szükség van - így a Fidesz dönthet arról is, hogy egyáltalán alakuljon-e kormány. Amennyiben nem, akkor új választásokra kerül sor. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen szcenárióban az új választások kiírása is a Fidesz akaratának függvénye.
A Fidesz semmiképpen nem vállalná a szocialisták külső támogatásával működő kisebbségi kormányzást. Az egyetlen lehetősége tehát a kisebbségi kormányzásnak a MIÉP által kívülről támogatott Fidesz-kormány lenne. Ezt a lehetőséget kizárni nem lehet, bekövetkeztének valószínűsége azonban csekély. Ennek oka, hogy egyrészt a fenti szcenárió bekövetkezte alapjában véve sem valószínű, másrészt pedig ebben a helyzetben a Fidesz számára nyitva álló alternatíva lenne az új választások kiírása.
Mint láttuk, a kisebbségi kormányzás kérdése eleve egy valószínűtlen helyzetben vetődhet fel. A kérdés egy ilyen helyzetben az lenne, hogy a Fidesz elfogadja-e a MIÉP külső támogatását, vagy inkább az új választások kiírását szorgalmazná. Mint látható, a döntés a Fideszen múlik. A fentiekből kiderült, hogy az MSZP számára 2002-ben fel sem vetődhet a kisebbségi kormányzás kérdése.
