Februrári pártpreferenciák (2002. február)

Továbbra sem szűnt meg az a jelenség, hogy a különböző közvéleménykutató cégek eredményei eltérnek egymástól. A korábbi hónapokhoz hasonlóan ismét a Gallup és a Szonda Ipsos értékei a legszélsőségesebbek. Míg a Szonda Ipsos a biztos szavazó pártválasztók körében 8 százalékos MSZP előnyt regisztrált, addig a Gallup szerint ugyanebben a körben a Fidesz-MDF vezet, mégpedig 7 százalékkal. Vagyis, továbbra is a közvélemény-kutatási adatok alapvető jellemzője maradt a bizonytalanság.Míg a Szonda Ipsos, a Gallup és a Századvég-Tárki a múlt héten, a Medián ezen a héten publikálta a februári pártpreferenciákra vonatkozó adatait. Ezeket az adatokat foglalja össze az alábbi tábla:

*: A Medián esetében az adatok a pártot választókra vonatkoznak.

Az adatok összevetéséből levonható legfontosabb következtetések az alábbiak:

Továbbra sem szűnt meg az a jelenség, hogy a különböző cégek eredményei eltérnek egymástól. A korábbi hónapokhoz hasonlóan ismét a Gallup és a Szonda Ipsos értékei a legszélsőségesebbek. Míg a Szonda Ipsos a biztos szavazó pártválasztók körében 8 százalékos MSZP előnyt regisztrált, addig a Gallup szerint ugyanebben a körben a Fidesz-MDF vezet, mégpedig 7 százalékkal. Vagyis, továbbra is a közvélemény-kutatási adatok alapvető jellemzője maradt a bizonytalanság.

E bizonytalanság azonban a februári adatok tekintetében némiképp kisebb, mint ami az elmúlt hónapokban volt tapasztalható. Az elmúlt néhány hónapban az adatok többnyire úgy néztek ki, hogy egy vagy két közvélemény-kutató az egyik nagy párt előnyét regisztrálta, a többi a másikét. Februárban azonban mind a Medián, mind a Századvég-Tárki nagyjából kiegyenlített erőviszonyokat mért, enyhe szocialista fölénnyel. E "középső" értékekhez képest a két másik cég értékei egymással ellentétes irányban térnek el. Vagyis, a februári adatok szórása - a "középértéket" mérő két cég adatai következtében - kisebb, mint a korábbi hónapoké. Ebből esetleg levonható az az óvatos következtetés, hogy a tényleges értékek a "középértéket" mérő intézetek adataihoz közelítenek leginkább. Amennyiben az MSZP és a Fidesz-MDF támogatottsága például a Medián mérte szinten áll, akkor a Szonda Ipsos és a Gallup adatai mind a hibahatáron belül maradó mértékben térnek el ettől. Összességében tehát, a négy cég adatainak együttes vizsgálata kiegyenlített erőviszonyokról tudósít.

Valamennyi közvélemény-kutató intézet adatai regisztrálták a szavazási hajlandóság növekedését. A hagyományos magyar politikai szociológiai vélemény szerint ez a Fidesz-MDF listának kedvező, míg a többi pártnak kedvezőtlen. A Medián adatai alátámasztják ezt a vélekedést, a Szonda Ipsos által mért eredmények viszont cáfolják.

Valamennyi intézetnél regisztrálható a kisebb pártok pozícióinak erősödése. Az SZDSZ valamennyi cég adatai szerint biztos parlamenti befutó lenne. A rejtőzködő szavazók tételezésével feltehetően a MIÉP is eléri az 5 százalékot. A MIÉP és az SZDSZ versenye a harmadik helyért a legtöbb cég adatai szerint az SZDSZ előnyét mutatja, ám nem szabad elfeledkezni a MIÉP pártpreferenciát megvallani nem hajlandó szavazóiról. A kisebb pártok közül különösen a Centrum előretörése látványos. A párt egy hónap alatt mintegy két százalékkal erősödött, így most 3-4 százalékon áll. Ezzel az ötödik legerősebb magyar pártalakulat, amelynek így akár a parlamenti küszöb elérésére is esélye lehet. Mérhető, ám a küszöb alatt maradó támogatottsággal bír a Munkáspárt. Az FKGP viszont a kis pártok általános térnyeréséből sem tudott profitálni; továbbra is kizártnak tűnik a kisgazdák parlamentbe jutása.