Az erős ember és a hivatalnok (Kormányértékelés: polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterek)
Intézetünk a Magyar Hírlappal közösen értékelte a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterek tevékenységét 2002. február 8-a és 28-a között.
A "megalvadt struktúrák" és a szocialista beágyazottság ellen harcot indító Fidesz, előre sejthető módon, nem akarta a véletlenre bízni, hogy mi történik a lassan változó, ugyanakkor stratégiailag fontos titkosszolgálatok területén. A tárca nélküli miniszteri posztra Kövér Lászlót nevezte ki a miniszterelnök, minden bizonnyal azzal a meggyőződéssel, hogy a Fidesz csak akkor válhat az MSZP ellenpólusává, ha kialakítja a maga klientúráját, és mind a vagyoni háttér nagyságában, mind az informális kapcsolatok működtetésében felveszik a versenyt a szocialistákkal. Ebből az is következett, hogy a hosszú távra berendezkedni kívánó Fidesz nem lehet meg a titkosszolgálatok területén elért változtatások nélkül.
A miniszterelnök feltétlen bizalmasaként ismert Kövér László jelölése egyértelműen mutatja, mennyire fontosnak tekintették a polgári titkosszolgálatok feletti ellenőrzést. Az ellenzéki pártok nem fogadták lelkesedéssel a kinevezést, mert Kövér személyiségét paranoiásnak tartották, akit éppen ezen a poszton tudtak a legkevésbé elfogadni. Még nagyobb ellenkezést váltott ki az a döntés, hogy a miniszterelnök helyettese Kövér legyen a kormányban. Valóban, nem szokványos szereposztás, hogy a miniszterelnököt szükség esetén a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter helyettesítse.
A szolgálatoknál jelentős személycseréket végrehajtó Kövér nem volt Magyarországon, amikor Orbán Viktor kijelentette, hogy 24 fideszes politikust és családtagjaikat illegálisan figyeltettek meg az előző kormányzat ideje alatt. Az úgynevezett megfigyelési ügyben azóta kiderült, hogy a miniszterelnöknek legalább két állítása pontosításra szorul. Maga a legfőbb ügyész állapította meg, hogy nincs bizonyíték arra, hogy közpénzből finanszírozva, törvénytelen eszközökkel figyelték volna meg a fideszes politikusokat. Az azonban kétségtelen tény, hogy az előző kormányzati ciklusban szocialistákhoz közel álló személyek magánnyomozókkal végeztettek megfigyeléseket, amelyek elsősorban a Fidesz-politikusok családtagjainak vagyoni gyarapodását, illetve a Fidesz közeli cégek "átváltozásait" igyekeztek feltérképezni.
Azóta is eltérő vélekedések jelennek meg, milyen megfontolás vezette Orbánt, amikor ezzel a nagyon súlyos váddal kiállt a nyilvánosság elé. Tudta, hogy nem mond igazat vagy félrevezették? Az időzítés mindenesetre azt a gyanút keltette, hogy a miniszterelnök kétségbeesetten próbálja elterelni valamivel a közvélemény figyelmét a Simicska Lajos kinevezésével és a Kaya Ibrahim-Joszip Toth-féle cégvásárlásokkal kapcsolatos botrányokról.
A titkosszolgálatok élén álló Kövér bizonyára mindent elkövetett azért, hogy bizonyítékokat találhasson az állítását védeni nem tudó, és ezért esetleg hiteltelenné váló miniszterelnök megsegítésére. Valódi bizonyítékot nem sikerült találni, Kövér azonban tudomást szerzett egy kazettáról, amely ha mást nem is, azt bizonyítja, hogy Pokorni Zoltánt magánnyomozó figyelte meg. A kazetta megszerzésére Földi Lászlót, a volt hírszerző tisztet kérte fel. Ez az akció is éles tiltakozást váltott ki. Kövér azzal védekezett, hogy azért fordult Földihez, mert nem akarta felhasználni a titkosszolgálatokat politikai célra. A kazetta jól jött a Fidesznek, de nem igazolta a miniszterelnöki vádat. A megfigyelést nem közpénzekből fizették, semmi köze nem volt a kormányhoz, és nem alkalmaztak törvénytelen módszereket, a Kosztolányi Dénes által vezetett vizsgálóbizottság mégis olyan jelentést fogadott el, amely a miniszterelnök eredeti állítását bizonyítottnak látta.
"Szakmai" ügyekben a nyilvánosság előtt természetesen nem sokat szerepelt Kövér László, annál többször került a vezető hírek közé politikai kijelentései miatt. Az egész pályás letámadás évei után elindított konszolidációs stratégia mentén merült fel az ötlet a pártelnöki és a miniszterelnöki poszt kettéválasztására. Ez a szervezetinek tűnő átalakítás lehetővé tette annak a kettős szereposztásnak a színrevitelét, amelyben a miniszterelnök megbékélést hirdet, kivonva magát a pártpolitikai csatározásokból, s a nemzet egyesítésére törekszik, a közvélemény egyik részét rendszeresen sokkoló új pártelnök viszont képes megszólítani a radikális hangot váró szavazókat. A szavazatmaximalizálás jegyében született elnökváltás eredményesnek bizonyult. Orbán Viktornak hosszú ideig sikerült elhitetni a választókkal, hogy felette áll a kicsinyes napi politikai viszályoknak, és ezzel híveket szerzett a mérsékelt szavazók között. Eközben Kövér a másik irányba terjeszkedett, sőt keménykezű elnökként elérte, hogy az MDF önállósodási kísérlete kudarcot valljon.
Kövér Lászlót addigi államtitkára, Demeter Ervin követte a miniszteri székben, aki az új pozíció érdekében - annak ellenére, hogy a párt fővárosi frakcióvezetője is volt - kilépett az MDF-ből. Nem elképzelhetetlen, hogy a későbbi politikatörténeti lexikonokba Demeter csak úgy kerül be, mint akivel kapcsolatban Csapody Miklós, azóta klasszikus fordulattá vált kifejezését, a "megélhetési politikust" megalkotta.
Az új miniszter amennyire csak lehet, kerülte a nyilvánosságot. A nevéhez kapcsolódó legfontosabb kezdeményezés a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló törvényjavaslat benyújtása a parlamentnek. Egyértelmű azonban, hogy az ötlet nem tőle származik, a törvény "haszonélvezője" a belügyminiszter, aki a központ munkáját felügyeli.
A közvélemény érdeklődését nem keltette fel különösebben az átvilágítási törvény újabb módosítása, amelynek következtében az átvilágítottak körét kiterjesztették a közvélemény-formáló médiumok vezetőire is. A javaslat ellenzői kétféleképpen érveltek. Egyesek feleslegesnek és a jogbiztonsággal ellentétesnek tartották az átvilágítás kiterjesztését több mint tíz évvel a rendszerváltás után. Mások azt kifogásolták, hogy ha a közvélemény-formáló médiára is vonatkozik az átvilágítási törvény hatálya, akkor miért maradnak ki a sok százezer hívet befolyásoló történelmi egyházak vezetői.
Kövér László mindig is a párt "megmondó" emberének számított, aki nem fegyelmezettségéről, sokkal inkább érzelmi politizálásáról volt híres. Kövér a választások után az FKGP-val folytatott tárgyalások vezetője volt, Szabadi Bélával, a kisgazda-delegáció vezetőjével folytatott megbeszéléseket a koalíció létrehozásáról.
A kormány első munkanapjaiban rögtön a lapok címoldalára került, hogy a kormányfő Kövér László titkosszolgálati minisztert bízta meg a miniszterelnök helyettesítésével. Az ellenzék hevesen támadta a döntést, amelyet nem racionális üzemszervezésnek, hanem személyi politikának tulajdonított. Augusztusban a kormányfő elindította a megfigyelési ügyet, amelyben több alkalommal Kövér is megszólalt. A miniszter augusztus 31-én nem adott tájékoztatást a nemzetbiztonsági bizottságnak az ügyben, majd szeptember 29-én Szalay Gábor SZDSZ-es képviselő napirend előtti felszólalására válaszolva - amelyben a képviselő felvetette, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szavahihetőségének helyreállítása érdekében tisztázni kellene, vajon ki vizsgálta meg valójában a vádakat - Kövér közölte, hogy ezeknek az alaptalan vádaskodásoknak a kottáját az alvilág írja és "mocskos mancsuk nyoma még mindig ott van a kottán".
1999-ben Földi László, korábbi nemzetbiztonsági ezredes ügyében szólalt meg a nyilvánosság előtt Kövér. Földi ugyanis elismerte, hogy ő vette meg másfél millió forintért egy magánnyomozótól a megfigyelési ügyben bizonyítékként felhasznált hangkazettát. Emiatt a parlamentben Vancsik Zoltán azzal vádolta meg a kormányt, hogy saját politikai céljai érdekében használja fel a titkosszolgálatokat, s a Földi László vezette, állami megrendelésekkel rendelkező Defend Kft. - mondta Vancsik - a Fidesz titkosszolgálati hadseregének is tekinthető. Kövér László a vádat visszautasítva elmondta, éppen azért bízta meg Földit a megfigyelési kazetta megvételével, hogy ne keverje bele az ügybe a nemzetbiztonsági szolgálatokat.
Októberben Kövér ismét egy parlamenti megszólalása kapcsán került a vezető hírekbe: az MSZP ugyanis a parlament ügyrendi bizottságának állásfoglalását kérte a miniszter napirend előtti kijelentéséről, amelyben a szocialista pártot és frakcióját hazaárulónak nevezte. A titkosszolgálati miniszter az eset lezárásaként egy tévéműsorban megkövette az MSZP tagjait és választóit.
Decemberben került először a nyilvánosság elé az az elképzelés, hogy a Fidesz-MPP kettéválasztja a miniszterelnöki és pártelnöki posztot. 20-án a párt országos választmánya zárt ülésén támogatta a javaslatot. A miniszterelnök pedig úgy nyilatkozott, hogy szerinte a pártelnöki posztra két esélyes jelölt van: Áder János és Kövér László. 2000. január 26-án végül a Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy javasolja a tisztújító kongresszusnak a miniszterelnöki és a pártelnöki poszt szétválasztását, és pártelnöknek Kövér Lászlót jelölik. Kövért január 29-én a párt XII. kongresszusa ellenszavazat nélkül elnökké választotta, s a pártelnök a sajtó érdeklődésére közölte, hogy egyelőre még nem mond le titkosszolgálati miniszteri posztjáról.
Tavasszal Kövér mégis távozott, utóda pedig az a Demeter Ervin lett, aki Kövér pártelnökké választása előtt pár nappal, január 21-én jelentette be, hogy Manninger Jenővel közösen kiléptek az MDF-ből, mert nem értettek egyet azzal, hogy a párt a Fidesz helyett a parlamentből kikerült kis pártokkal akarja szorosabbra fűzni a kapcsolatait. A politikust április végén hallgatta meg a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, s a testület elfogadta Demeter kinevezését a titkosszolgálati miniszteri posztra. Az államfő végül május 2-án nevezte ki az új minisztert.
Demeter elődjéhez képest kevésbé volt érdekes politikus a sajtó számára, bár minisztersége alatt akadt egy-két vezető téma, amelyben szereplővé vált. 2000 nyarán a Pallag-féle bizottság működése kapcsán "került helyzetbe", az olajbizottság például július 31-én kezdeményezte, hogy a nemzetbiztonsági bizottsággal közös ülésre kapjon meghívót Kövér László korábbi és Demeter Ervin akkori titkosszolgálati miniszter is, akiktől azt szerették volna megtudni, hogy volt-e kapcsolat Nógrádi Zsolt és a titkosszolgálatok között.
Demeter szeptemberben a felállítandó szervezett bűnözés elleni koordinációs központ kapcsán nyilatkozott, kijelentve, hogy nem új nyomozóhivatalról van szó, hanem kizárólag a beérkező információk kiértékelésével és továbbadásával foglalkozó szervezetről.
2001-ben két jelentős nyilvánosságot kapó téma kötődött a miniszterhez. Májusban derült ki, hogy a MIÉP képviselőjelöltjeként indul a 2002-es országgyűlési képviselő-választásokon Csepel egyik körzetében Hajdú Demeter Dénes, a titokminiszter édesapja. Októberben pedig Demeter a vezető hírekben volt kénytelen cáfolni az El Mundo spanyol lap azon állítását, hogy az ETA terrorszervezet, az orosz maffia, valamint Oszama bin Laden emberei fegyverüzletről tárgyaltak Budapesten.
Titkosszolgálati ügyek a törvényekben
A tárca nélküli miniszterek hagyományosan nem játszanak kiemelkedő szerepet a törvényalkotás előkészítési folyamatban, hiszen a klasszikus értelemben vett minisztériumi szervezet hiányzik alóluk. Ennek ellenére a ciklusban nyolc törvényjavaslat köthető a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter nevéhez.
1998 októberében - a kormány prioritásainak megfelelően - a tárca nélküli miniszter a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását kezdeményezte, azt azonban az Országgyűlés elutasította. A javaslat értelmében ugyanis a nemzetbiztonsági védelmet és ellenőrzést a szervezett bűnözéssel kapcsolatba kerülő hatóságokra is kiterjesztették volna.
1998 decemberében fogadta el a parlament a nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvény javaslatát. A törvény az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint a Nyugat-európai Unió biztonsági szabályzatában megkövetelt csúcsszervet hozta létre. A törvény elfogadását csak a NATO-tagságunkat ellenző MIÉP nem szavazta meg.
2000 augusztusában nyújtotta be a miniszter a szervezett bűnözés elleni koordinációs központról szóló törvény javaslatát. A törvényt decemberben fogadta el az Országgyűlés, mellyel felállította a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot. - központ a törvény értelmében akár 90 évre is titkosíthat minden olyan adatot, mely megítélése szerint a szervezett bűnözéssel kapcsolatos titkos adatnak minősül.
2001 júliusában mondott igent az Országgyűlés az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslatra. A jogszabály kimondja: az információs önrendelkezési jog alapján az egyes személyekről felvett adatokat a Történeti Hivatal kezeli, és emiatt a hivatal levéltári jogállást kell hogy nyerjen.
Kövér László miniszter (1998. július-2001. április)
1959. december 29-én született a Veszprém megyei Pápán. 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd szeptemberig az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatársként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. 1983-ban egyik alapító tagja a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium), majd 1984-től 1988-ig az intézmény nevelőtanára. 1984-ben a Századvég című társadalomelméleti folyóirat egyik szerkesztője. Alapító tagja a Fiatal Demokraták Szövetségének. 1989 nyarán a Fidesz képviseletében a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon tagja az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. 1989 októberétől a lap függetlenné válásáig a Magyar Narancs felelős kiadója. 1990 júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesületének vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke. 1990-től országgyűlési képviselő, egy időben frakcióvezető. 2000 februárjától a Fidesz elnöke, egészen tavaly májusig. Nős, felesége középiskolai tanár, három gyermeke van.
Demeter Ervin miniszter (2000. május 2.-)
1954. december 21-én született Budapesten. Tanulmányait a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán végezte 1974-77-ben, majd 1984-ben a Számviteli Főiskolán rendszerszervező üzemgazdász, közgazdász képesítést szerzett. 1984-91 között a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságán (1987-től Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) főrevizor, majd adótanácsadó, később adószakértő. A politikus 1988-2000 között a Magyar Demokrata Fórum tagja volt. 1990 és 1996 között a fővárosi közgyűlés tagja, 1990-94-ben a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke volt, 1992-94 között az MDF fővárosi frakcióját vezette. 1996-tól a párt elnökségének tagjaként tevékenykedett. Az 1994-1998-as ciklusban országgyűlési képviselőként részt vett a költségvetési, valamint az önkormányzati bizottság munkájában, 1996-tól két éven át az MDF parlamenti frakciójának vezetője volt. 2000 januárjában lépett ki az MDF-ből. Demeter Ervin 1998 nyarától, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter mellett politikai államtitkár volt. Nős, egy gyermeke van.
Kövér lászló:
- a miniszterelnök legfőbb bizalmasa, hivatalosan helyettese
- a kormány egyik legnépszerűtlenebb minisztere
- számos politikai ügyben exponálja a titkosszolgálatokat
Demeter Ervin:
- rejtőzködő miniszter, ritkán szerepel a nyilvánosság előtt
Jelentősebb törvények
1998. évi LXXXV. törvény a nemzeti biztonsági felügyeletről
2000. évi CXXVI. törvény a szervezett bűnözés e lleni koordinációs központról
2001. évi XLVII. törvény az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-for- máló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
Mások mondják...
Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke: Az elmúlt ciklusban két eltérő mentalitású és eltérő politikai súlyú miniszter irányította a polgári titkosszolgálatokat. Az Orbán-kormány első titokminisztere, Kövér László, a Fidesz egyik vezetőjeként magasabb költségvetési támogatást tudott elérni a titkosszolgálatoknak, így növekedhetett az állomány illetménye, és javult a szolgálatok technikai felszereltsége. Demeter Ervinnek kisebb a politikai súlya a kormányban, bár elődjétől megkap minden háttértámogatást. Mindkét miniszter több alkalommal is kísérletet tett a nemzetbiztonsági törvény módosítására, ám egyszer sem tudták megnyerni az ellenzék támogatását ehhez. A szolgálatokat össze kívánták vonni, illetve a nemzetbiztonsági kontrollt kiterjesztették volna a bírákra és az ügyészekre. Ez utóbbi magában hordozta volna azt a veszélyt, hogy "kézben tartsák" őket - fogalmazott. Keleti szerint ez utóbbi javaslat előkészülete során egy beszélgetésben mondta Kövér azt, hogy "egyenként fogják levadászni a szocialistákat". A két miniszter munkáját összehasonlítva Keleti azt mondta, Kövér bátrabban vállalt szereplést a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt, Demeter inkább politikai államtitkárát küldte a meghallgatásokra.
Hack Péter, a nemzetbiztonsági bizottság szabaddemokrata tagja: Demeter tevékenységét kártékonynak tartom. Valószínűleg nem is ő irányította a minisztériumot, hanem valaki a háttérből. Demeter nyilatkozatai néha meggondolatlanok voltak: például a zámolyi romák és az orosz titkosszolgálatok közötti esetleges kapcsolat megpendítése. Úgy vélem, meglehetősen sok ügyben merült fel annak gyanúja, hogy politikai küzdelmekben titkosszolgálati információkat használtak fel. Jó lenne, ha a titkosszolgálatok felügyelete például az igazságügy-miniszterhez tartozna. Ennél a minisztériumnál az a jó, ha a miniszter meg sem szólal. Ezt a feladatot Demeter nem tudta megfelelően megoldani.
Répássy Róbert, a nemzetbiztonsági bizottság egyik fideszes tagja: A bizottság mindig elfogadta Demeter Ervin miniszter beszámolóját. Ez azt jelzi, rendben ment a munka, s ez tükrözi az én értékítéletemet is. A szolgálatok munkájával kapcsolatban törvénytelenséget nem lehetett megállapítani.
