9. hét (2002. február 25-március 3.) - Külügyi Figyelő
Február utolsó hetén Magyarország külpolitikájának középpontjában a benesi dekrétumok miatti nemzetközi vita állt. Hétfőn vált világossá, hogy újabb, ezúttal kulturális miniszteri V4-es találkozót mondtak le. A cseh és szlovák, illetve a magyar fél egymást okolja a történtekért, Zeman cseh miniszterelnök éles hangú kirohanásában Orbán Viktor "politikai impotenciájáról" beszélt. Egy bizonyos, a Benes-dekrétum szelleme végképp kiszabadult a palackból, és a visegrádi együttműködés súlyos törést szenvedett. Az is egyértelművé vált, hogy májusig nincs semmi esély egy újabb csúcstalálkozó megtartására. A héten csütörtökön ült össze elsőként az EU jövőjéről és reformjáról döntő, Giscard d'Estaing vezette Konvent. Budapest vendége volt Peter Weiss, a szlovák Külügyi Bizottság elnöke, Tom Lantos demokrata párti képviselő, és Ismail Cem török külügyminiszter. Nagy visszhangja volt Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök villámlátogatásának, aki a Fidesz-MPP kampányrendezvényén is felszólalt. Izraelben a másfél év óta legvéresebb hétvégén, több, mint negyven emberéletet követeltek a palesztin merényletek és az azt követő izraeli megtorló akciók. Példaértékű kisebbségi törvényt fogadtak el kedden Jugoszláviában.
Peter Weiss látogatása és a Benes-dekrétumok kérdése
A kilencedik héten sem csitultak az Orbán Viktor brüsszeli, Benes-dekrétummal kapcsolatos kijelentése miatti cseh és szlovák kritikai hangok. Hétfőn vált világossá, hogy újabb, ezúttal kultuszminiszteri találkozó fog elmaradni a visegrádiak között, a cseh és a szlovák fél lemondása miatt. Az indoklás szerint a magyar kormányfő ismételten megkérdőjelezte Csehország és Szlovákia jogrendjét. Eljött viszont Budapestre 2002. február 25-én hétfőn, a státusztörvénnyel szemben mindvégig kritikus Peter Weiss, a szlovák Parlament Külügyi Bizottságának elnöke. Partnerével, Szent-Iványi István külügyi bizottsági elnökkel folytatott találkozó után leszögezte, a magyar kormánynak világosan ki kell fejtenie, hogy a kedvezménytörvényt Szlovákia területén nem lehet érvényesíteni, ugyanis annak területen kívüliségével van a fő kifogásuk. Megemlítette, hogy több javaslatot is eljuttattak a magyar félhez, választ azonban egyelőre nem kaptak. A Benes-dekrétummal kapcsolatosan a szlovák politikus határozottan kijelentette, hogy parlamentjük már 1993-ban elítélte a kollektív bűnösség elvét. Továbbá úgy vélte, hogy mindkét utódállamban azért reagálnak érzékenyen a kérdésre, mert nem akarják a második világháború utáni status quo-t megbolygatni, és egy új kárpótlási hullámot elindítani. Szent-Iványi úgy fogalmazott, hogy mindkét országnak érdeke a státusztörvény végrehajtásáról minél előbb megegyezni, továbbá Magyarország érdeke északi szomszédunk NATO tagsága, ami csak a tagság feltételeinek teljesítésétől függ. A Benes-dekrétumokat nem kívánják a kétoldalú kapcsolatok napirendjére tűzni. Weisst fogadta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára is.
Megfigyelők szerint a kedvezménytörvény szlovákiai megoldása immáron biztosan nem történik meg a magyar választások előtt, hírek szólnak arról is, hogy májusig jegelték a további párbeszédet a kérdésben. Valószínűsíthető, hogy a politikai túléléséért küzdő, pártjából (Demokratikus Baloldali Párt) kiszorult Weiss látogatása után kikerül egy időre a figyelem középpontjából a kedvezménytörvény ügye.
A Benes-dekrétumok és a visegrádi együttműködés jövője
2002. október 25-én, hétfôn Orbán Viktor megerősítette korábbi álláspontját: "Ha bántják a magyarokat, vagy rájuk nézve sérelmes törvények vannak érvényben, akkor nekünk meg kell őket védeni. Ezek a jogszabályok magyarokat kényszerítettek szülőföldjük elhagyására." Rá egy napra Martonyi János külügyminiszter már diplomatikusabban fogalmazott közleményében, mikor leszögezte, hogy "a magyar külpolitika a közép-európai összetartozás és együttműködés egyik, számunkra változatlanul kiemelten fontos területének tekinti a visegrádi együttműködést, és érdekelt annak folytatásában." Továbbá "a visegrádi együttműködés konkrét területeken bizonyította létjogosultságát. Erre építve túl kell tudnunk lépni azokon a kérdéseken, amelyek közvetlenül sem kétoldalú kapcsolatainkat, sem a visegrádi együttműködést nem érintik. Az együttműködés továbbra is élni fog, fennmarad."
Az állásfoglalás nem csitította a kedélyeket. Miroslav Benes, a cseh ODS első alelnöke egyenesen "München-Bécs-Budapest tengelyről" beszélt Prága ellenében. Az Európai Parlament külügyi bizottsága felkérte jogi szolgálatát, hogy elemezze a dekrétumokat az európai jogrenddel való összeférhetőség tekintetében. Várhatóan egy, az ET velencei bizottsághoz hasonló, független tekintélyes szakértőkből álló jogi testület is fel fog állni a kérdés tisztázására.
Pat Cox, az Európai Parlament elnöke (ELDR), leszögezte, hogy "a bővítési folyamatot nem szabad veszélyeztetni, mert a lehetőség ablaka tágabb, mint valaha. A múlt ügyeit nem szabad figyelmen kívül hagyni, de ezek nem határozhatják meg azt, hogy miként építjük közös jövőnket." Eduard Kukan szlovák külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy országa érdekelt a visegrádi üzemzavar elhárításában, és ezért ő is szorgalmazza a viták mielőbbi rendezését. Míg varsói diplomáciai körökből az is kiszivárgott hogy csak a magyar választások után látják realitását egy újabb visegrádi csúcstalálkozónak. A legkeményebb kijelentést az eset kapcsán Milos Zeman cseh kormányfő tette, aki szerint Orbán Viktor beavatkozott Csehország és Szlovákia belügyeibe. Majd hozzátette, hogy "a múlt szellemének felidézése, a nacionalista szenvedélyek felkorbácsolása politikai impotencia megnyilvánulása, mert a múltat már nem lehet befolyásolni." A Benes-dekrétumokat pedig kihunytnak minősítette. Az ügy nemzetközileg legnagyobb port felvert bejelentése is Zemanhoz fűződött, aki egy osztrák lapban "Hitler ötödik hadoszlopának" nevezte a második világháború után kitelepített szudátanémeteket. A nyilatkozat után döntött Gerhard Schröder német kancellár úgy, hogy elhalasztja közelgő prágai látogatását.
A Parlament külügyi Bizottságának rendkívüli ülése
A héten 2002. február 27-én, szerdán rendkívüli ülést tartott a Parlament Külügyi Bizottsága. A napirenden egyetlen kérdés szerepelt: a visegrádi csúcstalálkozó elmaradásának körülményei. Az ülés hangneme, stílusa a korábbiakhoz képest méltatlanul konfrontatív volt. Martonyi János tájékozatta a bizottságot, hogy a magyar miniszterelnök által, a Benes-dekrétum kapcsán kifejtett álláspont mindenben megfelelt a magyar külpolitika álláspontjának. Szerinte a visegrádi csúcs meghiúsulása a cseh és szlovák felelőtlenség következménye, az eset "átgondolatlan és elhamarkodott lépés volt." Továbbá kinyilvánította, hogy a V4-es együttműködés továbbra is élni fog, és a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy ez így is legyen. A külügyminiszter szerint elvi kérdés, hogy Prága és Pozsony teljes összhangot teremtsen az uniós jogrenddel. Az ellenzéki MSZP és SZDSZ semmiben nem értett egyet a bevezetőben elhangzottakkal. Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke szerint a kormányzati baklövések miatt a magyar külpolitika válsághelyzetbe jutott, amiért elsősorban Orbán Viktor a felelős, de hibázott Martonyi, és Németh Zsolt külügyi államtitkár is. Szent-Iványi István (SZDSZ) elnök elmondása szerint az ülés nem érte el a célját, a kormányoldal részéről semmiféle készséget nem látott az együttműködésre. Figyelemfelkeltő volt még Duray Miklósnak, a szlovákiai Magyar koalíció Pártjának megjegyzése, miszerint a "Benes-dekrétumok már nem hatályosak, de a mai napig érvényesek."
Egyéb fontos hírek
Tom Lantos, amerikai demokrata párti képviselő Budapestre látogatott 2002. február 25-én, hétfőn. Találkozott Kovács László szocialista, Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnökökkel, majd fogadta őt Martonyi János külügyminiszter is. A magyar származású neves amerikai honatya annak a reményének adott hangot, hogy magas részvétel esetén megvan az esély arra, hogy a szélsőséges MIÉP nem jut be a parlamentbe.
A jugoszláv parlament 2002. február 26-án példaértékű, demokratikus kisebbségi törvényt fogadott el. A törvényt ellenszavazat nélkül fogadták el mindkét házban. Józsa László, a VMSZ elnöke rendkívüli jelentőségűnek nevezte a törvényt, amely stabilizáló erővel hathat a többség és kisebbség viszonyára.
Brüsszelben 2002. február 28-án, csütörtökön összeült az EU reformját majdan kidolgozó Konvent. A testület elnöke Giscard d' Estaing veterán francia politikus. Magyarországot Martonyi János, Szájer József (Fidesz), Vastagh Pál (MSZP) tagok; illetve Szent-Iványi István (SZDSZ), és Kelemen András (MDF) póttagok képviselik.
Budapesten tárgyalt 2002. március 1-én Ismail Cem török külügyminiszter. Vendéglátójával, Martonyi Jánossal folytatott találkozó után kijelentette, hogy országa is az EU-tagjelölt, és készülnek a csatlakozási tárgyalásokra.
A hétvégén Kolozsvárott tartotta IV. országos konferenciáját az RMDSZ Szabadelvű Köre. A találkozón rész vett SZDSZ-küldöttség élén Szent-Iványi István, aki sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Magyarország érdeke Románia NATO-tagsága, ugyanis az ország ezáltal kötődhet végképp a Nyugathoz. A találkozón rész vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök és vezető román értelmiségek, valamint a román nemzeti liberális párt (PNL) delegációja is.
