Korrupciós témák a kampányban: az országimázs-vita
Politikai elemzők várakozásával ellentétben a korrupció, mint politikai vitatéma nem vált a 2002-es kampányban vezető témává. 2000-2001-ben rengeteg korrupciós ügy szerepelt a vezető hírekben, és valószínűnek tűnt, hogy 2002 tavaszán pró és kontra célkeresztbe kerül a közélet tisztaságának kérdése. Miközben a kampány időszakában egyik oldalon sem tűntek el az ilyen jellegű témák és üzenetek, ráadásul a leginkább kiélezett politikai vitát ebben a témában folyatták le a napokban az egyik kereskedelmi televízióban a pártok, jelenleg azt tapasztaljuk, hogy a közvélemény fokozatosan immúnissá vált az ilyen ügyekkel szemben, és a korrupciós témákat leginkább a pártpreferenciák alapján ítélik meg.Kiváló példa erre az országimázs-vita, amely az Orbán-kormány működése alatt több alkalommal is vezető témává vált, s amelyet a választási kampányban is igyekezett megjeleníteni az ellenzék. Nem lehet azt mondani, hogy a média érzéketlen lenne a témára, hiszen a 12. héten három alkalommal is vezető hírré váltak az ellenzéki kezdeményezések. Feltehetően ezt a vonalat szeretné az ellenzék erősíteni a 13. héten is, hiszen két nap alatt három megszólalással is kísérletezett az MSZP és az SZDSZ.
Március 25-én Juhász Ferenc szocialista alelnök jelentette be, hogy feljelentést tett a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál a Népszabadság Országimázs Központtal foglalkozó cikksorozata alapján ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés és egyéb korrupciós jellegű bűncselekmények alapos gyanújára hivatkozva. Az ellenzéki politikus a nyomozóhivatal épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, "jó lenne, ha végre tudnánk, hogyan lesz a közpénzekből Fidesz-reklám". Juhász Ferenc reményét fejezte ki, hogy a legfőbb ügyész "a volt fideszes kötődése ellenére korrekten kivizsgálja: a közpénzek miként szolgálhatják néhány Orbán Viktorhoz közel álló ember magánvagyonát".
Március 26-án az SZDSZ is megszólalt az ügyben: "Ma Magyarországon az a kormány-pr, ami Kolumbiában a kokain: egyrészt butítják vele a népet, másrészt komoly állami üzlet van benne" - vélekedett Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivő. A Miniszterelnöki Hivatal épülete előtt tartott, az SZDSZ Új Generáció által rendezett demonstráción közölte: levelet írt a miniszterelnöknek, amelyben az Országimázs Központtal kapcsolatban álló cégekről tett fel kérdéseket. A demonstráción részt vevők Orbán Viktor és Wermer András arcképét ábrázoló maszkokat viseltek, illetve tartottak a kezükben.
Ugyanezen a napon Keller László, az MSZP frakcióvezető helyettese jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Főügyészség részére az Országimázs Központ (OK) közérdekű adat jogosulatlan kezelése ügyében folyt nyomozás megszüntetése ellen. A szocialista honatya még tavaly fordult azzal a kérdéssel Polt Péter legfőbb ügyészhez, hogy a Büntető törvénykönyv szerint büntethető-e az Országimázs Központ vezetője azért, mert adatkezelőként közérdekű adatokat eltitkol.
A három megszólalás közül a szocialista akciók kaptak nagyobb nyilvánosságot: mind a két napon a vezető hírek közé kerültek. A téma napirenden tartását tehát elérte a legnagyobb ellenzéki párt, miközben a közvélemény-kutatási adatok (legutóbb a Voxinfó felmérése) és a mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen témák felvetése a választási kampányban "kötelező gyakorlattá" váltak, s csak a szavazóbázis megerősítésére alkalmasak. Arra tehát nem képesek, hogy az ellenfél táborában elbizonytalanítsák a szavazókat, akik egyrészt a pártválasztásuk alapján "hiszik el" az ilyen híreket, másrészt pedig "az egyik kutya, másik eb" elve alapján a politikai elit egészét ítélik el az ügyek hatására.
Természetesen nem zárható ki, hogy a választásokig hátralévő rövid időben olyan új korrupciós téma merül fel, amely alkalmas lehet arra, hogy megmozdítsa a szavazói tömböket. A már napirenden lévő témák esetében - legyen akár szó az országimázsról vagy a lobbi-ügyről - azonban kijelenthető, hogy azok napirenden maradása már nem gyakorolhat jelentős hatást a pártpreferenciákra.
