A Fidesz-MSZP párharc állásáról
Az elmúlt hónapban jelentős változások zajlottak le a magyar politikai életben. E változások közül a legfontosabb a Fidesz-MDF gyors megerősödése és a Magyar Szocialista Párt helyzetének megrendülése. A kormányoldal február második felében, de még inkább márciusban sikeresen feledtetni tudta év eleji rossz teljesítményét. Míg az év elején még több kérdésben is a kormány kényszerült a védekező pozícióba - státustörvény, Benes-dekrétumok ügye, stb. -, addig márciusban a Fidesz-MDF egyértelműen visszavette a kezdeményezést.
Mindennek következtében a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP helyzete hosszú ideje nem volt ennyire kedvezőtlen.
A párt valamennyi közvélemény-kutató cég szerint veszített támogatottságából, amely így jelenleg jócskán elmarad a Fidesz-MDF támogatottságától. A lemaradás mértéke feltehetően valahol öt és tíz százalék között van. Míg öt százalékos lemaradás még behozható, akár a két forduló között is, addig tíz százalékos hátrány alighanem borítékolná a Fidesz-MDF abszolút többséget.
Az MSZP számára tehát, egy héttel a választások előtt, a kiinduló helyzet a támogatottság visszaesése. Az alábbiakban részletesen elemezzük a legnagyobb ellenzéki párt helyzetét. Előbb a támogatottság visszaesésének okaival, majd a várható kilátásokkal foglalkozunk.
Az MSZP visszaesésének lehetséges okai
Nincs olyan módszer, amellyel egzakt módon meg lehetne válaszolni, hogy egy adott politikai erő népszerűsége mitől nő, illetve mitől csökken. Ezért az alábbiak is csupán lehetséges válaszok arra a kérdésre, hogy vajon miért következett be az elmúlt hónap folyamán a Fidesz-MDF népszerűségének növekedése és az MSZP támogatottságának csökkenése. Az alábbi okok egyáltalán nem kizárólagosak, és nem biztos, hogy valamennyi a leírt módon játszott szerepet az MSZP támogatottságának megroppanásában. Mindazonáltal megítélésünk szerint az alább említett három ok játszhatott leginkább szerepet a pártok népszerűségi rangsorának márciusban tapasztalható átrendeződésében.
- A személyi alternatíva eltűnése - Medgyessy országjáró körútja. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, a kormányfő kihívója, 2002 elején szinte teljesen eltűnt az országos médiából. A kormányfőjelölt országjáró körútra indult, amelynek során végiglátogatta Magyarország valamennyi megyéjét, nagygyűléseket tartott és szocialista szimpatizánsokkal találkozott. Az országjáró körút indítása mögött feltehetően két érv húzódhatott. Az első Medgyessy Péter kivonása a direkt pártpolitikai küzdelmekből, eltávolítása a napi politikai konfrontációkból. A másik a minél több választópolgárral való találkozás, valamint annak demonstrálása, hogy az MSZP "törődik" az ország, a vidék gondjaival. Ez egyben azt is garantálta, hogy az MSZP kormányfőjelöltje szereplési lehetőséghez jut a vidéki sajtóorgánumokban, amelyek a vidéken élő emberek körében jóval népszerűbbek, mint például az országos lapok.
Bár a fent említett indokok racionálisnak tűnnek, megítélésünk szerint mind az időzítéssel, mind a kivitelezéssel, mind végső soron magának az országjáró turnénak a koncepciójával problémák voltak. Medgyessy Péter az országjáró körút során ugyanis eltűnt az országos médiából - ld. erről elemzésünknek a miniszterelnök-jelöltek kommunikációs versenyéről szóló korábbi részét -; sajtótájékoztatóit kis vidéki városokban tartotta, ahova az országos média nem mindig volt hajlandó elkísérni. A legfőbb probléma az időzítéssel volt: Medgyessy éppen a választások előtti hónapokat választotta "eltűnése" idejéül. Ennek eredménye az lett, hogy az állampolgárokban a személyi alternatíva léte kevésbé tudatosodhatott. Nem áll az az érv, hogy Medgyessy egy ilyen körúttal a választókkal való direkt találkozásai révén kompenzálhatta volna eltűnését az országos médiából. Egyrészt, összehasonlíthatatlanul kevesebb polgárral tudott Medgyessy még az igen zsúfolt körút során is találkozni, mint amennyit elérhetett volna, ha országos ügyek kapcsán az országos médiában szerepel. Másrészt, Medgyessy főleg szocialista szimpatizánsokkal találkozott, hiszen vélhetően ők mentek el leginkább rendezvényeire. Fontos megemlítenünk, hogy ugyan Medgyessy látogatása falvakba és kisvárosokban az adott területen "eseményszámba" ment, a nagyobb vidéki városokban már korántsem; itt Medgyessy megjelenésének semmivel nem volt nagyobb hatása, mint ha a miniszterelnök-jelölt valamely országos médiumban tűnik fel.
Végül, Medgyessy és stábja nem tudta érdekessé tenni az országjáró körutat. Lehetett volna ugyanis olyan rendezvényeket szervezni, olyan akciókat és bejelentéseket tenni, amelyek révén az országos média is felfigyel Medgyessy körútjának egy-két állomására. Ez azonban ritkán történt meg; a tudósítások, ha voltak is, szárazak és kötelességszerűek, nem pedig érdekesek voltak.
Számos kisebb kommunikációs hiba is adódott az országjáró körút során, amelyek részletezésére e helyütt nincs módunk. Mindenképpen megemlítendő azonban az az általános probléma, hogy Medgyessy általában nem tudott nagy tömegeket mozgósítani - éppen azért, mert az általa érintett falvakban, városokban nem volt elegendő ember. Igen éles kontraszt volt például a március 15-i nap, amikor a Fidesz vezetői és Demszky Gábor több ezres tömeg előtt mondtak beszédet, míg Medgyessy Monokon igen kevés érdeklődő által kísérve beszélt. Megítélésünk szerint Medgyessy legsikeresebb rendezvénye, éppen a tömegtámogatás felmutatásának okán, a március 14-i Batthyány örökmécsesnél elmondott beszéd volt.
Az országjáró körút sikertelenségét a közvélemény-kutatási adatok is alátámasztják. A Szonda Ipsos felmérése szerint az MSZP az elmúlt időkben éppen a falvakban és a kisebb településeken gyengült meg - jóllehet éppen e területek voltak a körút célállomásai. - Tematizációs deficit. Az MSZP a kampány során képtelen volt arra, hogy az általa preferált témákat tegye a kampány középpontjává. Sőt, az sem vált egészen világossá, milyen témákat is kíván az MSZP kampányának középpontjává tenni. Medgyessy Péter nem fogalmazott meg prioritásokat, nem volt képes ismétlésekkel és állandó javaslatokkal egy adott témát a napirendre felvenni. Az MSZP kommunikációja mindvégig reaktív jellegű volt. Az MSZP - néhány kivételtől eltekintve - nem mondta meg, miért érdemes rá szavazni azon túl, hogy leváltja a jelenlegi kormányt. Nem folytatott az MSZP konzekvens kormány-kritikát sem; nem bírálta a kormányt be nem váltott ígéretei, vagy az elmaradt intézkedések miatt.
Történt ez annak ellenére, hogy a kampány legutóbbi hetei remek alkalmat szolgáltattak volna bármilyen új téma felvetésére. Az elmúlt hetekben igen kevés új ügy jelent meg a politikai napirenden, ami a választások közeledtével meglehetősen szokatlannak tűnik. Megítélésünk szerint valamilyen jól megfogalmazott, széles rétegeket érintő és megfelelően kommunikált - állandóan ismételt és illusztrált - üzenet az elmúlt hónapokban könnyen megváltoztathatta volna a politikai napirend szerkezetét. - A vitáról folyó vita elvesztése. Miután az MSZP nem vetett fel új ügyeket az elmúlt időszakban, teljesítménye elsősorban a számára exogén módon adott ügyekben nyújtott szereplésétől függött. Az elmúlt hetek legfontosabb politikai témája a vitáról folytatott vita volt. Ezt a vitát, mint korábbi elemzéseinkben többször kifejtettük, az MSZP - kommunikációs szempontból - elvesztette. Ennek okai között szerepelt a szerencsétlen kommunikáció, a nem megfelelő személyek kiválasztása az MSZP-s álláspont kommunikálására és talán a vitától való szocialista félelem is.
Összefoglalva tehát: Az elmúlt hetekben/hónapokban az MSZP miniszterelnök-jelöltje eltűnt az országos médiából, így az MSZP által állított személyi alternatíva nem jelenhetett meg országos szinten. Az MSZP ezen túl nem tudott napirendi javaslatokat tenni, nem volt képes témákat meghatározni, a napirenden szereplő legfontosabb ügyben pedig vereséget szenvedett.
