Második miniszterelnök-jelölti vita: miért maradt el?
Emlékezetes, hogy az április 5-i miniszterelnök-jelölti találkozót hosszas vita előzte meg. Az első forduló előtti hetek egyik meghatározó témája volt a vitáról folyó vita, amelyet ebből adódóan mi is többször elemeztünk. A vitáról folyó vitában, bár azt Medgyessy kezdeményezte, sokáig a Fidesz állt jobban. Orbán Viktor első válasza Medgyessy levelére - a konkrét időpont és a helyszín megjelölésével - a szocialisták jelöltjét hozta lépéskényszerbe. Sokáig úgy tűnt, az MSZP nem kívánja a vita megrendezését. A szocialisták több olyan lépést is tettek, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy valódi céljuk nem a vita megtartása. A szocialisták arra törekedtek, hogy vita elmaradjon, mégpedig oly módon, hogy abból a Fidesz-MDF kerüljön ki rosszabbul. E törekvést, illetve az ezt megalapozó érveket azonban igen nehéz volt kommunikálni. A vitáról folyó vita végére úgy látszott, az MSZP teljesen elveszíti e kommunikációs küzdelmet. Ebben a helyzetben fordította meg a vitáról folyó vita kimenetlét Medgyessy Péter, amikor az utolsó pillanatban mégis elfogadta az Orbán Viktor által javasolt időpontot.
Orbán Viktor Medgyessynek az első vitára való kihívására adott válaszában két vitát, és ezzel együtt két időpontot javasolt. A miniszterelnök úgy vélte, az április 5-i vitán túl szükség van egy, a két forduló között megrendezendő vitára is. Ennek időpontjául április 19-ét jelölte meg a kormányfő. Jelenleg azonban semmi esély nincs e vita megrendezésére, mert Medgyessy Péter világossá tette: nem kíván április 19-én megjelenni a Közgazdaságtudományi Egyetemen.
Ha meg kívánjuk érteni, miért nem kerül sor a második vitára, célszerű az első és a második vita előtti helyzetet, illetve a felek vélt vagy valós érdekeit összehasonlítani. Vannak olyan tényezők, amelyek jelenleg éppen úgy fennállnak, mint az első vita előtti. Az egyik ilyen tényező Orbán Viktor kétségtelen előnye a vitakészség vonatkozásában. Már az első vitát megelőzően is feltételezni lehetett, hogy Medgyessy Péter több hibával, kevésbé meggyőzően és kevésbé karizmatikusan érvel. Ez azonban inkább feltételezés volt, hiszen éles vitahelyzetbe Medgyessy április 5-e előtt nem került. Továbbá, az április 5-i vitát megelőzően Orbán Viktor is meglehetősen rég nem vett részt vitában. Mindennek következtében, bár elképzelések voltak, pontosan nem lehetett felmérni a két jelölt debattőri képességeit a vitát megelőzően. Az április 5-i vita azt bizonyította, hogy a vitakészség terén Orbán Viktor jobb riválisánál - más kérdés, hogy ezt nem feltétlenül tudta a vita során kihasználni.
A másik tényező, amely fennállt április 5-ét megelőzően éppen úgy, mint most, az az esetleges szituatív elemek nagy jelentősége. Többször említettük, hogy egy vita kimenetelét azért sem lehet előre megjósolni, mert egy másfél órás vitában nagy hangsúlyt kapnak a szituatív elemek. A szituatív elemek körébe tartozhatnak olyan tényezők, amelyeket az egyik politikai erő tudatosan idéz elő - és az így a másik oldalnak jelentkezik szituatív tényezőként -, de olyanok is, amelyek teljesen véletlenszerűen állnak elő. Az előbbire volt példa a pártelnöki vita, amelyben Kovács László felrakta a kokárdát. Az utóbbira nem igazán volt példa a pártelnöki, illetve a miniszterelnök-jelölti vitában, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen elemek nem merülhetnének fel egy második vitában.
Végül, a vita konkrét - illetve a második vita javasolt - időpontjának ismeretében merül fel egy harmadik tényező. Miután a második vita közvetlenül a kampánycsend előtt zajlana, felmerülne a lehetőség, hogy valamelyik fél olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek hamisak, ám amelyeket helyben nem lehet cáfolni, másnap pedig erre nem lenne lehetőség. Ez a lehetőség az április 5-i vitát megelőzően is fennállt. Miután az időpontokat a Fidesz javasolta, vélhetően az MSZP tartott inkább attól, hogy ezen eszközzel ellenfele élni kíván.
A fent említett három tényező - Orbán Viktor jobb debattőri képességei, a szituatív elemek, valamint a verifikálhatatlan állítások felmerülésének veszélye - közül az első és a harmadik az MSZP-t érinti hátrányosan, míg a második mindkét felet egyaránt. Vagyis, e három tényezőt sorba véve úgy tűnne, a miniszterelnök-jelölti vita inkább a Fidesznek kedvezne. Mint említettük, e tényezők fennálltak április 5-e előtt, és fennállnak most is. Kizárólag e tényezőket figyelembe véve tehát logikus lépés az MSZP részéről a vita megrendezésének meggátlására törekedni.
Az, hogy a fentiek ellenére április 5-én mégis volt vita, annak tudható be, hogy fennálltak olyan tényezők is, amelyek az MSZP-t a vita-ajánlat elfogadására ösztökélték. Az első ilyen tényező az "üres szék" látványának potenciálisan káros hatása volt. Az MSZP-nek számolnia kellett azzal, hogy amennyiben Medgyessy nem jelenik meg a vitán, a kampánycsend előtti utolsó pillanatban megfutamodónak, gyávának tűnik majd.
Másrészt, a közvélemény-kutatási adatok szerint az utolsó héten az MSZP vesztésre állt. Egy miniszterelnök-jelölti vita általában is a kihívónak kedvez, de különösen így van ez, ha a kihívó rosszabb helyzetben van. Megítélésünk szerint ezen elem hatására döntött Medgyessy végül a vita mellett. A vitában ugyanis kevesebbet veszíthetett, viszont volt némi esélye a hátrány ledolgozására, amelyre egyébként nem feltétlenül lett volna módja.
Végül, meg kell említeni a kontextus szerepét. Medgyessynek az első vitában könnyebb dolga volt, mint ellenfelének. Ennek oka, hogy az elvárás az volt, hogy Medgyessy alulmarad majd. Ebből adódóan Medgyessynek a relatíve jó szerepléshez elég volt egy döntetlen, de a rosszabb szereplés sem hatott volna meglepően. Ezzel szemben Orbánnak a döntetlen kevés volt; az általános elvárás teljesüléséhez győznie kellett volna. Kettős mérce állt tehát fenn a politikusok szereplésének megítélésekor, ami április 5-én Medgyessyt segítette.
A fent említett három tényező, amely az MSZP-t a vita elfogadására ösztökélte, már nem áll fenn április 19-e előtt. Medgyessy már nem kihívó, hanem az első forduló győztese, így ma már ő veszíthetne többet egy vitával. A kontextus ereje sem áll már fenn, hiszen az április 5-i vita - valamint a választások első fordulója - után már nem mindenki várja Orbán fölényes győzelmét. Az "üres szék" látványának lehetősége pedig már korántsem olyan veszélyes. Ennek oka, hogy az első forduló győztese Medgyessy, így sokkal kevésbé indokolható, miért kellene elfogadnia Orbán egyoldalú ajánlatát. A két forduló között már inkább Orbán viselkedik kihívóként - márpedig ebből a pozícióból már nem indokolható az időpont egyoldalú meghatározása.
Összefoglalva, míg azok a tényezők, amelyek az MSZP-t a vita elutasítására ösztökélték, továbbra is fennállnak, azon elemek, amelyek a vita mellett szólták, már nem. Így a racionális magatartás a szocialisták részéről az április 19-i vita-ajánlat visszautasítása.
