Gyorselemzés az április 21-i eredmények alapján

A választások második fordulójában a kormányváltó pártok visszaestek; a Fidesz-MDF megnyerte a választások második fordulóját. A választások egészét viszont egyértelműen a kormányváltó erők nyerték. Az MSZP ugyan a Fidesz-MDF-hez képest a második helyen végzett, ám az MDF nélküli Fidesznél erősebb. Az MSZP-nek és az SZDSZ-nek együtt többsége, bár gyenge többsége van.

A választások második fordulójának elemzése nehezebb feladat a választások első fordulójának elemzésénél, hiszen itt nehezen aggregálható egyéni választókerületi adatokból kell az elemzőnek kiindulnia. Az alábbiakban ezért első gyorselemzésként három kérdést vizsgálunk meg: mi történt, miért történt, mi várható. Valamennyi kérdés valamennyi pontja külön elemzésre lenne méltó, így az alábbiakban csupán a legfontosabb következtetéseket ismertetjük.

Mi történt?

A választások második fordulójában a jobboldal megerősödött. A jobboldal több körzetben fordította meg az eredményt, mint azt az ellenzék számára legpesszimistább forgatókönyvben várni lehetett.

Előzetes számításaink 98 olyan körzetet találtak, ahol az eredmény az április 7-i adatok alapján biztosnak tűnt. Ezek közül 69 baloldali, 29 jobboldali irányba tűnt eldöntöttnek. A további szoros körzetekből 17 körzet tűnt inkább baloldalinak, 16 inkább jobboldalinak. Ehhez képest a jobboldal megnyerte az összes olyan körzetet, amelyben valószínűnek tűnt a jobboldali győzelem, és azon szoros körzeteket is, amelyekben eleve jobban álltak. A baloldal nem tudott megnyerni egyetlen olyan körzetet sem, amelyben az első forduló után jobboldali győzelem tűnt valószínűnek. Ehhez képest a jobboldal több olyan helyen is fordítani tudott, amelyben az első forduló után szinte biztosnak tűnt a baloldali győzelem.

20 olyan körzet volt, amelyben a végkimenetel az első forduló után szinte kiszámíthatatlannak tűnt. E 20 körzetből 19-et megnyert a jobboldal. Az alábbiakban azon körzetek listáját közöljük, amelyben az első forduló után a jobboldal fordítani tudott. (Az eredményeket a blokkokra vonatkoztatva értjük, vagyis azt közöljük, hogy azon kerületekből, ahol az első forduló után az MSZP-SZDSZ-MP erősebb volt, mint a Fidesz-MDF-MIÉP-FKGP, ám a második fordulóban a Fidesz-MDF nyert). Különösen érdekes lehet, hogy melyek azok a körzetek, ahol az első forduló után biztosnak tűnt a baloldali mandátum, mégis a jobboldal szerezte azt meg. E körzeteket félkövér kiemeléssel listázzuk.

• Baranya 06
  
• Baranya 07
• Bács-Kiskun 07
• Baranya 07
• Bács-Kiskun 07
• Békés 04
• Csongrád 02
• Csongrád 05
• Csongrád 07
• Fejér 06
  
• Győr-Moson-Sopron 04
• Győr-Moson-Sopron 04
• Hajdú-Bihar 05
• Hajdú-Bihar 06
  
• Hajdú-Bihar 08
• Jász-Nagykun-Szolnok 02
• Hajdú-Bihar 08
• Jász-Nagykun-Szolnok 02
• Pest 02
• Pest 06
• Pest 13
• Pest 15
• Somogy 06
• Szabolcs-Szatmár-Bereg 03
  
• Szabolcs-Szatmár-Bereg 07
• Szabolcs-Szatmár-Bereg 07
• Szabocs-Szatmár-Bereg 10
• Tolna 01
• Tolna 02
  
• Veszprém 01
• Veszprém 05
• 
  
  
• Veszprém 01
• Veszprém 05

(a fenti lista értelmezését ld. később)

A "Mi történt" kérdéshez tartozik annak leszögezése, hogy az országban tapasztalható területi különbségek kiéleződtek. A már eleve a jobboldalhoz húzó körzetekben (Csongrád, Hajdú-Bihar) a jobboldal megfordított számos olyan körzetet, ahol az első fordulóban a baloldal vezetett. A baloldali "erődökben", Budapesten, Komárom-Esztergomban, Hevesben illetve Jász-Nagykun-Szolnokban a jobboldal nem tudott fordítani; e helyeken fölényes baloldali győzelem született. Az adatok azt mutatják, hogy az ország politikai megosztottsága - legalábbis területi értelemben - erősödött a két forduló között.

Ami a szoros körzeteket illeti, azok nagyjából egyenlő arányban "billegnek" a bal- és jobboldal felé. A legszorosabb körzetekből 4-ben nyert az MSZP, 5-ben a Fidesz-MDF.

Miért történt?

A tény tehát az, hogy a két forduló között a Fidesz-MDF támogatottsága nőtt, míg az MSZP-é csökkent. Részletes magyarázatot e helyütt nem adhatunk, csupán néhány olyan körülményre hívjuk fel a figyelmet, amelyek esetleg megvilágíthatják a Fidesz-MDF előretörésének néhány okát.

A vidék sikeres megszólítása. A Fidesz-MDF kampányában igen erősen kiélezte a főváros-vidék ellentétet. Ennek hatása látszik a választási eredményeken. Budapesten a Fidesz-MDF nem tudott módosítani az eredményeken; mindössze azon kerületekben tudott nyerni, ahol már az első forduló után is valószínűnek látszott győzelme. Ehhez képest vidéken a Fidesz-MDF "tarolt"; a vidéki választópolgárok döntő része a Fidesz-MDF-re adta voksát. Nem lehet nem valószínűsíteni, hogy ez a fölényes győzelem nem a Fidesz-MDF "vidékközpontú" kampányának volt köszönhető.

Az MSZP-SZDSZ megállapodás nem tökéletes működése *. Az 1998-as választásokon azt tapasztaltuk, hogy az MSZP és az SZDSZ szavazói a második fordulóban nagy arányban szavaztak a másik jelöltjeire. Ehhez képest a fenti lista áttekintése azt mutatja, hogy azon vidéki körzetek, ahol az ellenzéki jelölt SZDSZ-es volt, a jobboldal számára hozták meg a mandátumot. Balmazújvárosban, Kalocsán és Szekszárdon az első fordulóban az MSZP és az SZDSZ jelöltjei együtt a szavazatok kb. 55-60%-át szerezték. Ehhez képest a második fordulóban a Fidesz-MDF jelöltjei nyertek a fenti körzetekben. Ez azt jelenti, hogy az SZDSZ-es jelölt vélhetően nem kapta meg a szocialista szavazók elégséges részének támogatását. Hasonló jelenség a másik oldalon is végbemehetett. Azon körzetek közül, ahol a jobboldal különösen nagy hátrányt dolgozott le, több olyan is akad, amelyben az SZDSZ-es jelölt erős harmadik helyezett volt. Ilyen például Veszprém 02-es, 05-ös választókerülete, vagy a szabolcsi 7-es körzet. Vagyis, a baloldali győzelem elmaradásának oka e helyeken lehet az, hogy az SZDSZ-es szavazók nem szavaztak át a szocialistákra. Mindezen megállapítások elsősorban vidékre vonatkoznak. Budapesten az MSZP-SZDSZ megállapodás a szavazói szinten működött.

Kampányesemények. Úgy tűnik, a baloldali válasz a jobboldal intenzív mozgósító kampányára nem volt megfelelő. A "győzelem tudata" erősebbnek bizonyult a baloldalon, mint a "megint el kell menni szavazni" ellenzéki üzenete. Bár biztosat nem tudhatunk, a baloldali visszaesés oka vélhetően az, hogy az ellenzéki szavazók nem mentek el számukra elegendő számban szavazni. A két forduló közötti kampány elemzése nem a választások estéjének feladata, ám bizonyos, hogy e kampányban a Fidesz-MDF jobban szerepelt.

Mi várható?

Orbán Viktor első reagálása után feltételezhető, hogy a jobboldal nem kívánja a választások eredményét elvitatni. Egyértelmű, hogy Mádl Ferencnek Medgyessy Pétert kell felkérnie kormányalakításra, ahogyan az is, hogy az MSZP tárgyalni fog az SZDSZ-el. Ezzel kapcsolatban két lényeges megállapítást tehetünk:

Az SZDSZ alkupozíciója rendkívüli mértékben megnőtt. A szabad demokraták vélhetően igen nagy árat kérnek majd a koalíciós szereplésért. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kialakult helyzet elsősorban az SZDSZ-nek kedvező. A szabad demokraták valóban a mérleg nyelve szerepét játszhatják. Megítélésünk szerint az SZDSZ legalább az 1994-es arányoknak megfelelő részt kér majd a kormányból, jóval nagyobb zsarolási potenciállal. Az SZDSZ minden bizonnyal "szuperbiztos" koalíciót kíván majd kötni, amely biztosítja a kilépés lehetőségét. A kilépés lehetőségét nem feltétlenül a kilépés realitása, hanem a zsarolási potenciál növelése indokolhatja.

A kis többség miatt várhatón nő majd a frakciófegyelem a két pártban. Ez erősítheti Medgyessy Péter pozícióit. A választások előtt azt valószínűsítettük, hogy a választásokat követően a Medgyessy mögött felsorakozó belső egység eltűnhet. Ez azonban nem feltétlenül következik majd be akkor, amikor a koalíciós többség igen csekély lesz. A legvalószínűbb a pozíciók párton belül "proportz-típusú" előzetes elosztása, hogy azután a párt kifelé - és a parlamentben - egységesen jelenjen meg. Medgyessynek vélhetően "lavírozó" miniszterelnöknek kell lennie; a "vezér" pozíciót, annak olyan értelmében, ahogy az Orbán idején megjelent, kisebb a realitása - az MSZP belső viszonyait, valamint az SZDSZ-t figyelembe véve.

További lényeges kérdés az MDF jövője. Dávid Ibolya első megszólalásai egy függetlenebb MDF képét vetítette elő. Az MDF önálló frakcióját a Fidesz-MDF megállapodás garantálja. Kérdés, hogy az önálló frakció vajon önálló arculat megjelenítését lehetővé teszi-e.


* Ismét hangsúlyozni kell, hogy az ismertetett következtetések gyorselemzés eredményei; részletesebb vizsgálat megerősítheti vagy cáfolhatja őket.