Népi kezdeményezést indít el a Fidesz

Szájer József, a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz népi kezdeményezést indít a választási eljárási törvény módosítása érdekében, azért hogy lehetőség nyíljon a szavazatok újraszámlálására.

Szájer József kifejtette, hogy javaslatuk minden jogkövetkezményt nélkülöz, ha az esetleges újraszámlálás után a mandátumarányok megfordulnának, akkor is az Országos Választási Bizottság által kihirdetett választási eredmény maradna hatályban. A Fidesz alelnöke szerint a szavazatok újraszámlálására azért van szükség, mert a társadalom jelentős részében erős kételyek élnek a választások tisztaságával kapcsolatban. A Fidesz módosító javaslata arra irányulna, hogy változzon a törvény azon passzusa, amely szerint 90 napon belül meg kell semmisíteni a szavazólapokat. A népi kezdeményezés a jogszabályok alapján legkorábban 41 nappal a választások után kezdődhet el, a Fidesz ekkor kezdi majd meg az aláírásgyűjtést. Szájer József szerint Magyarország érdekeivel ellentétben állna, ha a minden korábbinál több visszaélésről szóló híradások következtében a választópolgárok millióiban meginogna a választások végeredményébe, a valódi közakarat érvénysülésébe vetett közbizalom. Szájer József szerint minden politikai erő érdeke a kétségek eloszlatása.

Szájer József, a Fidesz alelnöke szerint (In: Blázsovics Lívia: A Fidesz népi kezdeményezése, Magyar Nemzet, 2002. május 4.) "minden politikai erő érdeke, hogy a XXI. század első választásának végeredményére ne vetülhessen a kétség és a gyanú árnyéka. (...) soha annyi bejelentés nem érkezett a választások tisztaságával kapcsolatban, mint most, s ez azt mutatja, hogy a társadalom jelentős részében kételyek élnek. Ezért a Fidesz úgy döntött: népi kezdeményezést indít a választási eljárási törvény módosítása érdekében. A módosítás után lehetőség nyílna arra, hogy újraszámolják az első és a második fordulóban leadott szavazólapokat, ám az eljárásnak nem lenne jogkövetkezménye. Vagyis ha az esetleges újraszámolás után változnának a mandátumarányok, akkor is az Országos Választási Bizottság által kihirdetett végeredmény maradna hatályban".

Szájer úgy véli "ha a kezdeményezők ötvenezer érvényes aláírást összegyűjtenek, akkor a népi kezdeményezésről az Országgyűlésnek mindenképpen tárgyalnia kell. Szinte bizonyos: ha a Fidesz 'normál' parlamenti keretek között nyújtja be módosító indítványát, akkor azt az többség nem tűzi napirendre".

Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese szerint álságos a Fidesz népi kezdeményezése (u.o.). Szili érthetetlennek nevezte, hogy miért él a Fidesz ezzel az eszközzel, hiszen a választási eljárásról szóló törvényhez az Országgyűlésben lehet benyújtani módosító indítványt. Szili hangsúlyozta, az MSZP nyitott a törvény jövőbeni módosításáról szóló tárgyalásokra, de kívánatosnak tartaná, ha a belügyminiszter megszólalna a választások tisztaságával kapcsolatban.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke úgy látja (u.o.) "nevetséges, hazug a Fidesz kezdeményezése". Szerinte "ha arra sem voltak képesek, hogy tiszta választásokat rendezzenek, és biztosítsák a szavazatok törvénynek megfelelő megszámlálását, akkor mondjanak le, mert nem méltók arra, hogy az országot vezessék". Kuncze szerint "a Fidesz lépése azért álságos, mert annak csupán az a célja, hogy elbizonytalanítsa az embereket. (...) arról szól az egész, hogy a Fidesz képtelen tudomásul venni a vereséget, eszelősen ragaszkodik továbbra is a hatalomhoz."

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (A "nép" kezdeményez, Magyar Hírlap, 2002. május 4.) "különös sajtóértekezletet tartott pénteken Szájer József a Fidesz alelnökeként, és azon még különösebb bejelentéssel állt elő. Pártja - amelyik ebben a pillanatban még a legnagyobb kormánypárt - 'népi kezdeményezést' indít a választási eljárási törvény módosítására, hogy lehetőség nyíljék a szavazatok újraszámlálására. Az indítványnak több furcsasága van. Kezdődik azzal, hogy a jogász doktor Szájer szerint a javaslat 'nélkülöz minden jogkövetkezményt', mert ha az újraszámlálás után netán megfordulnának a mandátumarányok, akkor is az OVB által kihirdetett választási eredmény maradna hatályban. Akkor miért? Azért - így Szájer doktor -, mert szerinte 'erős kételyek élnek a társadalom jelentős részében'. Elképesztő ötletről van szó. Népi kezdeményezésnek álcázva akar a legnagyobb kormánypárt módosítani egy törvényt. Ráadásul egy olyan jogszabályt, amelynek megváltoztatásában a parlamenti pártok egyetértenek. Politikai egyezkedés kérdése, miben tudnak a képviselők megállapodni. Akkor minek ide a 'nép'? Minek 'népi kezdeményezésnek' nevezett Fidesz-akció? Azért, mert a Fidesz visszamenőleges hatállyal, a most megtartott választásokra is érvényesíttetni akarná a változtatásokat. Úgy, hogy persze maradjanak érvényben az eredmények, de azért... Jogállamban politikusoknak eszébe se juthat ilyen ötlet. Főleg nem kormánypárti pozícióból - vesztés után -, mert ha voltak visszaélések, az a még regnáló kormányt terheli. Az ő felelőssége lett volna a választásokat úgy megszervezni, hogy még véletlenül se jusson eszébe senkinek csalni. A kormány nem szervezte meg jól a választások lebonyolítását? Mit szól ehhez a belügyminiszter, akinek személy szerint is feladata a tiszta választások megszerveztetése? Felelősségre vonta őt vajon valaki?! Nem? Talán azért nem, mert mégiscsak az érvényes törvényeknek megfelelően történt minden. A törvény lehet kritizálni, majd megváltoztatni, de visszamenőleges hatállyal semmilyen módon nem lehet érvényesíteni. A választások második fordulójának estéjén Pokorni Zoltán pártelnök habozott elismerni, hogy a Fidesz-MDF nem tud kormányt alakítani, tehát vesztett. Bár Orbán Viktor ezt udvariasan beismerte, ám most utólag úgy látszik, Pokorni fejezte ki a Fidesz valóságos véleményét. Azt, hogy nem tudja és nem is akarja tudomásul venni a vereséget. Az elmúlt hetek csúf módszerei után a 'népi kezdeményezés' most újabb méltatlan kísérlet arra, hogy ne csillapodjék a közhangulat, a kormányváltás mesterségesen keltett feszültség légkörében menjen végbe. Elfogadhatatlan ez a magatartás egy felelősen gondolkodó politikustól. Egy kormánypárti politikustól pedig különösen az".

Kolláth György alkotmányjogász szerint (In: Bodnár Lajos: Politikai akció - alkalmatlan közjogi eszközzel? , Magyar Hírlap, 2002. május 4.) "a Fidesz politikai akciójával nem érhető el a kívánt közjogi hatás. kezdeményezése közjogi hatállyal nem kényszerítheti a parlamentet arra, módosítsa a választási eredményt, de arra sem, hogy az általa igényelt tartalommal megváltoztassák a jogszabályt. Felhívta a figyelmet, a jelzett téma május 15-én mindenképpen a Ház elé kerül: az alakuló ülésen az OVB elnöke számol be a választások eredményéről".

Bodnár Lajos szerint (u.o.) a jogi szakértők úgy vélik "a Fidesz politikai akciója inkább a leköszönő kormányzó párt hatalomelvonási tüneteinek enyhítésére alkalmas, mintsem arra, hogy közjogi hatállyal kényszerítse a parlamentet a választási törvény módosítására. Általános kodifikációs nézőpontból viszont nyitott kapukat is dönget, hiszen a kormányváltó erők is tervbe vették a választási eljárási törvény mielőbbi módosítását".

Szakértők úgy vélik, (In: A Fidesz 'csak' számolni akar, Népszabadság, 2002. május 4.) "hogy a Fidesznek feltüzelt, harci hangulatra van szüksége, hogy elhitesse - valamiféle külső ok miatt szenvedett vereséget. Ezt látszik igazolni, hogy Orbán Viktor ismét országjárásra indul a keddi Dísz téri nagygyűlés után. A kormányfő pénteken részt vett a Fidesz partnerszervezete, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség ülésén, és megígérte, hogy tagja lesz a szövetségnek, s elvállalja annak védnöki tisztét is".

Tamás Ervin szerint (Orbán tesztje, Népszabadság, 2002. május 4.) "a millenáris parki éjszakát követően a Fidesz-vezetők jobbára azt ecsetelik, hogy miként viselkednek majd ellenzékben, segédcsapataik viszont változatlanul lázban égnek, s minden eszközt, jogi furfangot igénybe vesznek az eredmény megmásításáért, de legalábbis megkérdőjelezéséért. Az egységbe forrt tábor naponta újabb és újabb mozgalmakat indít, az ötletek tárháza végtelen, bár nem mind eredeti - aki akarna, a négy év kormányzati stílusából rábukkanhatna néhány, az 'alulról jövő kezdeményezést' mozgósító elemre. Lehet, hogy Orbán számára nemcsak Európán, hanem a Sándor-palotán kívül is van élet, de talpon a jobboldal: az újraszámolástól az új választás követeléséig ki-ki vérmérséklete és polgári önkontrollja szerint válogathat a készletből. Egyetlen ember tudna csak (államférfi módjára) ismét csendet vezényelni. Egyedül neki fogadna szót a meglehetősen fanatizált tömeg. Az illetőt Orbán Viktornak hívják, aki készakarva szűkszavú".

Tamás szerint "Szájer József frakcióvezető viszont nem várt tovább, a Fidesz tegnap hivatalosan is 'fölkarolta a népi kezdeményezést', amely a törvény szerint a választások után 41 nappal, tehát az új kormány hivatalba lépésével szinte egy időben kezdődhet. A megfogalmazott cél: a szavazatok újraszámlálása, mert 'a társadalom jelentős részében erős kételyek élnek'. A meg nem fogalmazott szándék: az új kormány legitimitásának tudatos kikezdése. Az eddig két szálon futó cselekmény pedig íme, összeér, illetve kiderül: egy szálon fut az a kezdetek óta. Közben a jelenlegi kabinet, mintha mi sem történt volna, egymás után dönt - a miniszterelnök szavai szerint - súlyos kérdésekben. Pedig anno Orbán megengedhetetlennek és etikátlannak tartotta, majd semmissé nyilváníttatta a '98-as választások előtt aláírt metrószerződést. Kész helyzetet kreáltak - mondta akkor. Kész helyzetet teremtünk - mondja most. Jól látható, hogy a Medgyessy-kormány első száz napja kiegészül a Fidesz-kormány utolsó harminc napjának programjával. Mindenki teszi a dolgát. Orbán Viktor földet oszt, pótlékokat emel, a frakcióvezető rendhagyó, de nem öncélúan obstruáló ellenzékről beszél, néhány nap múlva pedig azt közli, hogy élére áll az Áprilisi Ifjak népi kezdeményezésének, Csurkáék csalást kiáltanak. Vasárnap a MIÉP elnöke a Hősök terén követel majd új választást, kedden a Dísz térre várt tömeg előtt a posztjától búcsúzó kormányfő beszél a hogyan továbbról.Orbán szándéka, hogy a legradikálisabbtól a középjobbig terjedő sok egyesület, csoport, társaság, civil, vagy csak annak tűnő kezdeményezés - 'megőrizve önállóságát' - egyetlen mozgalommá ötvöződjön. Ez a mozgalom lesz az övé. Hadtest, amely parancsára vár. A teszt igazolta, hogy képes a vezérükké válni. A parlamentarizmus szabályai nem kötik, a politikai etikett eddig sem izgatta túlságosan. Néha már-már sikerül elhitetnie magával, hogy alig fog változni valami. Az új kormányt is foglyává teheti".

Pénzes Ferenc, a Debreceni Egyetem Jog- és Államtudományi Intézetének politológusa szerint (In: A Fidesznek feltüzelt, harci hangulatra van szüksége, Népszabadság, 2002. május 4.) "a választási törvény valóban módosításra szorul a hiányosságai miatt, de a Fidesznek nem feltétlenül a népi kezdeményezés látványos eszközével kellene ezt a módosítást elérnie. A kezdeményezést az indokolja, hogy az önkormányzati választásokra készülve a Fidesz feltüzelt, harci hangulatban akarja tartani azt a tömeget, amelyet a két választási forduló között már sikerült az utcára vinnie". Pénzes úgy véli "a Fidesz képviselői ott ülnek az Országgyűlésben, tehát mindenféle népi kezdeményezés nélkül benyújthatják javaslataikat a választási törvény módosítására. (...) a népi kezdeményezésnek a célja egyrészt az, hogy egyben tartsa a kampány során a Fidesz-MDF zászlaja alatt összeforrt jobboldali szavazókat, másrészt komoly üzenetértékkel bír a baloldal felé is". Pénzes szerint "a Fidesz azt akarja üzenni az MSZP-nek, hogy a baloldal - a jobboldaliak szerint kételyeket ébresztő módon - megnyerte ugyan a választást, de a dolgok mégis a Fidesz irányítása alatt állnak". Pénzes elképzelhetetlennek tartja, hogy a várható megmozdulásokkal a Fidesz távlati célja egy új választás kiírásának elérése volna, mert az nem szolgálná az ország érdekeit.

Török Gábor politikai elemző szerint (u.o.) "a népi kezdeményezés nem 'pártműfaj' ugyan, de nem először fordul elő, hogy valamelyik párt indít el vagy szorgalmaz effélét. Politikailag ez nem is kérdőjelezhető meg, jogi lehetősége azonban függhet a kezdeményezés tárgyától. A Fidesznek nyilvánvalóan politikai céljai vannak az újraszámlálás fölvetésével. Politikusai egyebeken kívül azt kívánják elérni, hogy bizonytalanságban tartsák a választópolgárokat a választások végeredményéről, illetőleg, hogy elhitessék a társadalommal: a Fidesz-MDF szövetség valamiféle külső ok miatt szenvedett vereséget".

Bragyova András, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos tanácsadója úgy véli (u.o.), hogy "bár jogilag ebben a tárgyban is lehetséges népi kezdeményezés, és megfelelő számú aláírás esetén a parlamentnek kötelessége napirendjére tűzni a kérdést, a gyakorlatban a fölvetésnek - hiszen a jogorvoslati határidő közben lejár - nem lehet érdemi következménye. Ha pedig nem lehetséges ilyen következmény, akkor nincs szükség a szavazólapok hosszú ideig tartó megőrzésére. (...) a népi kezdeményezés megindításával a Fidesz célja társadalmi bizonytalanság előidézése, illetve fenntartása".

Sebes György szerint (A vereség mámora, Népszava, 2002. május 4.) "a Fidesz népi kezdeményezésének az a célja, hogy - a jelenlegi törvényi előírásokkal szemben - ne semmisítsék meg a szavazólapokat és így lehetővé váljék az újraszámolásuk. Az összesé. Mert az embereknek igénye van rá. Az 'emberek' ugyanis attól tartanak, hogy a számolásnál - ahol különben mindenütt ott voltak a Fidesz képviselői is - csalások történtek. Vagyis - e logika mentén - bizony nagyon is elképzelhető, hogy nem az győzött, akit győztesnek hirdettek. Újraszámolják a voksokat és kiderül(het), hogy - mondjuk - a szocialistáknak és a szabad demokratáknak tízzel kevesebb mandátumuk van (lenne), mint a polgári koalíciónak. Esetleg kiderülhet(ne), hogy az SZDSZ be sem jutott a parlamentbe, a MIÉP meg igen.Tudják azt a Fideszben is, hogy mindez nem történhet(ne) meg. Ha el is érnék az újraszámlálást - ami igen kétséges -, annak akkor sem lenne következménye. Meg is mondta Szájer József alelnök, hogy ha az esetleges újraszámlálás után a mandátumarányok megfordulnának, akkor is az Országos Választási Bizottság által kihirdetett választási eredmény maradna hatályban. Ez a kezdeményezés - amelyet a Fidesz nem felkarolt, hanem maga indít el - éppen ezért arcpirító. Egy magát felelősnek tartó politikai erő - az újonnan választott törvényhozás második legnagyobb pártja, az eddigi kormány vezetője - nyíltan a köznyugalom megzavarását tűzi ki célul. Azt ugyanis ők sem gondolhatják komolyan, hogy ha - tegyük fel - kiderül(ne), eredetileg rosszul számoltak és más (lett volna) az eredmény, abba mindenki belenyugszik, különösképpen az a tömeg, amelyet éppen a Fidesz heccelt fel arra, hogy ebbe ne nyugodjon bele. És akkor mi lesz? Elkezdődik a 'forradalom', amiről Duray Miklós Kossuth téri beszéde után - szabadon (?) - már a jobboldal több lapjában is annyi szó esett? Leszámolnak a csalókkal? Vagy futni hagyják őket? És ha igen, miért? Nemcsak felelőtlen, álságos is a kezdeményezés. A másik oldalnak, amely - és ezt ne feledjük - a kormányváltó többség szavazataival megnyerte a választást, nincs jó válasza rá. Ha elutasítják, akkor azt mondhatják rájuk: lám, itt a bizonyíték a csalásra, annyira félnek, hogy nem engedik az újraszámlálást. Ha meg engedik, bármi lesz is az eredmény, újra rájuk süthetik, hogy csaltak. És így tovább. Ha a Fidesz felelősen viselkedne, a kiélezett kampány után nem élezné tovább a helyzetet. De ez csak vágyálom. A vereség mámorában a jelek szerint már nem képesek felelősen gondolkodni. Vagy csak nem akarnak".

A Népszava internetes oldalán feltett kérdésre adott válaszokból az derül ki, hogy a legtöbben úgy gondolják (In: Elérhet az OVB-ig, Népszava, 2002. május 8.) "a választásokon leadott szavazatok újraszámlálására irányuló kezdeményezés nem más, mint a hivatalba lépő kormány gyors megbuktatásának előkészítése. A voksolók csaknem fele véli így, alig több mint egynegyedük viszont a választási vereség miatti felelősség kérdésének elkendőzését jelölte meg okként. A kérdésre válaszolók szinte ugyanakkora hányada érzi úgy, hogy a kezdeményezéssel a jobboldal szándéka szavazóinak megnyugtatása, és a társadalmi közérzet javítása, illetve a jobboldal kohéziójának növelése".