A kormányprogram

Az újonnan felálló kormány programja a héten került nyilvánosságra *. Az igen terjedelmes dokumentumot számos szempontból lehetne hosszasan elemezni. A különböző szakpolitikák terén írtak például megítélhetőek az adott szakma szempontjai alapján éppen úgy, mint az adott szakpolitikai téren érvényesíteni kívánt általánosabb társadalmi-politikai értékek alapján. A dokumentum vizsgálható lenne annak alapján is, hogy melyik terület milyen prioritást kap, hogy az előző kormányhoz képest melyek a leglényegesebb hangsúlyeltolódások. Meg lehetne vizsgálni azt is, vajon a két koalíciós párt választási programja mennyiben jelenik meg a kormányprogramban, illetve, hogy milyen arányban találhatók a programban a két párt elképzelései.

Mindezen vizsgálati szempontok relevánsak lehetnek a kormányprogram elemzésekor. Mostani elemzésünk azonban ennél szerényebb célt tűz ki maga elé: a kormányprogram néhány általános jellemzőjét igyekszik megragadni. Ennek alapja, hogy a különböző szakpolitikai célok, valamint az ott körvonalazódó politikai ellentétek elemzésére jobb lehetőséget kínál majd a kormányprogram tényleges vitája. E vitában ugyanis minden bizonnyal kikristályosodik majd, hogy a releváns politikai aktorok a kormányprogram egyes szakmai fejezeteinek mely részeit tartják leginkább vitára érdemesnek.

Az alábbiakban ezért a kormányprogram néhány olyan általános jellemzőjére próbálunk rávilágítani, amelyek segítségével talán a dokumentum valamennyi - szakmai és politikai - fejezete értelmezhetőbbé válik. Ennek kapcsán szót ejtünk arról is, vajon az említett jellemző a továbbiakban milyen befolyással lehet az MSZP-SZDSZ kormány működésére. Úgy véljük ugyanis, hogy a kormányprogram tanulmányozása politikai szempontból elsősorban azért fontos, mert ez az első olyan hiteles vállalás-együttes, amelyet az új kormány már kormányzati pozíciójának - és így elszámoltathatóságának - tudatában hoz. Ebből adódóan a kormányprogram információval szolgálhat a majdani kormányzás jellegét illetően is.

Jelszavak sokszínűsége. Emlékezetes, hogy a Fidesz-kormány önmagát szinte soha nem titulálta Fidesz-, vagy Fidesz-FKGP-kormánynak; a kormány állandó jelzője a "polgári" volt. Ezáltal elkerülhetővé vált a koalíciós partner megnevezése, és lehetségessé vált egy olyan kép megjelenítése, amely szerint a kormány nem szűk pártérdekeket, hanem a nemzet egészét képviseli.

Az új kormány programjában is egyértelműek a törekvések arra, hogy a kormányhoz állandó jelzőt társítsanak. E törekvés azonban felemás eredményekkel jár. Ennek alapvetően két oka van. Az első, hogy az új kormány túl sok "szlogent" igyekszik a kormányprogramba - illetve kommunikációjába - sűríteni, amely azonban nem e szlogenek erősödéséhez, hanem szimbolikus értékük gyors inflálódásához vezet. A második, hogy az új kormányerők politikusai megszólalásaikban nem érvényesítik, nem jelenítik meg a kormányprogramban kiemelt jelzőket.

A szlogenek inflálódásának első jele, hogy már a kormány állandó jelzőjéből is kettő van: "nemzeti közép", valamint "demokratikus koalíció". A kormányprogram alkotói mintha nem tudtak volna választani prioritásaik, a "nemzet" és a "demokrácia" megjelenítése között, s így mindkettő részévé vált a kormány megnevezésének. Ez azonban megítélésünk szerint diszfunkcionális eredményekhez vezethet: a két jelző gyengítheti, esetleg kiolthatja egymást.

A szlogenek a kormányprogram többi részében sem szűnnek meg, ugyanakkor nem egymást erősítve, hanem egymás mellett, egymással szinte kapcsolat nélkül szerepelnek a dokumentumban. Az MSZP Medgyessy miniszterelnök-jelöltté választása óta több különböző akciót hirdetett meg, amelyek szlogenje eltérő volt. Így megjelent a "hét igen" programja a "nemzeti közép" programja, a "3 fordulat" programja, valamint a "jóléti rendszerváltás" programja. Úgy tűnik, az MSZP most e programok, illetve jelszavak mindegyikét szerette volna valamilyen formában a kormányprogramba integrálni. Így olvashatunk fordulatokról, esélyről és biztonságról, jóléti rendszerváltásról is - anélkül azonban, hogy e szlogenek között kapcsolat teremtődne.

Egyáltalán nem bizonyos, hogy az állandó ismételgetések, a szlogenek unos-untalan felemlegetése hasznos részét képezik egy kormányprogramnak. Az MSZP láthatóan úgy vélte, céljait segíti e szlogenek kormányprogramba integrálása. A szlogenek közül azonban egyik sem ismétlődik annyiszor, ahányszor lehetne. A kormány számos esetben jelző nélkül szerepel, számos esetben pedig különböző jelzőket kap. Ez oda vezet, hogy egyik szlogennek sem lesz "átütő" ereje; a kormányprogramból nem derül ki, vajon melyek a legfontosabb szlogenek a majdani koalíció számára.

A szlogenek átütő erejét csökkenti az a tény is, hogy bár a kormányprogram szövegezői láthatóan törekedtek e szlogenek megjelenítésére, a majdani kormányoldal politikusai nyilatkozataikban nem igyekszenek hangsúlyozni azokat. Sem Lendvai Ildikó, sem Kuncze Gábor felszólalása a majdani kormányzati struktúra ügyében nem hangoztatta, hogy az új kormány akár a "nemzeti közép", akár a "demokratikus koalíció" kormány lenne. A Lendvai által a kormányzás alapelvei kapcsán mondottak nem is illeszkedtek a kormányprogram szóhasználatába.

Megállapítható tehát, hogy az új kormánykoalíció törekedett ugyan az állampolgárok által is könnyen megjegyezhető szlogeneket találni kormányzásának jellemezésére, ám e szlogenek nagy, valamint az ismétlődések csekély száma miatt kétséges, vajon e szlogenek elérik-e a kívánt hatást. Megítélésünk szerint jelenleg jóval kevesebben tartják a majdani Medgyessy-kormányt akár a "demokratikus koalíció", akár a "nemzeti közép", akár a "jóléti rendszerváltás" kormányának, mint ahányan az Orbán-kormányra a "polgári kormányként", vagy a "polgári összefogás" kormányaként tekintettek.

Relatív értékmentesség. A Fidesz és az MSZP kommunikációjában az értékeknek mindig eltérő szerepük volt. Megítélésünk szerint az MSZP hajlott arra, hogy a Fidesz retorikájában megjelenő értékeket pusztán kommunikációs fogásnak tartsa, jóllehet számos Fidesz-megnyilatkozás árulkodott arról, hogy igenis léteznek a Fidesz számára lényeges társadalmi értékek, amelyek képviseletét a párt nyíltan felvállalja **. Emellett az értékeket a Fidesz természetesen kommunikációs célokra is használta. Jó példája volt mindennek a Fidesz-kormány programja, amely a legtöbb szakpolitikai kérdésben az "érték - az érték megvalósítását elősegítő cselekvés" logikai szerkezetet követte ***. Az értékek felvázolása a Fidesz-kormány programjában jó néhány esetben sematikus volt, és nem egyszer nélkülözte a konkrétumokat. Mindazonáltal nem lehet tagadni, hogy a négy évvel ezelőtti kormányprogram értékeket vázolt fel, és a majdani cselekvést ezen értékekbe ágyazva alakította ki.

Ezzel szemben az MSZP-SZDSZ kormány programjában az értékeknek kisebb szerep jutott. Az egyetlen, valóban hangsúlyos, és a dokumentum egészén átnyúló érték a demokrácia. Emellett az Európai Uniós csatlakozás kap még kiemelt hangsúlyt a kormányprogram egészében.

Az MSZP-SZDSZ kormány programja nem abban különbözik elsősorban a négy évvel ezelőtti kormányprogramból, hogy ne vázolna fel értékeket - a fenti két értéken túl további elemek is fellelhetőek. Amit az MSZP-SZDSZ kormány programja nem tart fontosnak, az az értékvezérelt cselekvés. Vagyis, nem találhatunk olyan állásfoglalásokat - a már említett demokrácia kérdéskörén, és még néhány kisebb területen kívül - ahol a cselekvés a kormányprogram szövege szerint valamilyen értékből adódna.

A fenti ellentét illusztrálásához talán elegendő egyetlen példa****. A Fidesz-kormány programjának egészségüggyel foglalkozó része a következő mondattal kezdődik: "Az egészség érték, személyes és egyben össznemzeti kincs". Ezzel szemben az MSZP-SZDSZ kormány a következő mondattal vezeti fel az egészségügyről írtakat: "A Kormány a magyar társadalom egészségi állapotának érzékelhető javítására törekszik és ennek érdekében átalakítja az egészségügyi ellátó- és finanszírozási rendszert." A dokumentum jellegéből adódóan mindkét mondat sematikus, ám míg az első a világos értékvállalás leszögezésével indít, addig a második a konkrét cselekvés részletezésével kezdi a feladatok taglalását.

A fenti különbséget semmiképp nem kívánjuk olyan színben feltüntetni, mintha az egyik megoldás jó, a másik rossz lenne. Egyáltalán nem védhetetlen az az érvelés, amely szerint a kormányprogram elsősorban a cselekvésnek irányt adó dokumentum, amely így egyáltalán nem kell hogy tartalmazza a cselekvésnek irányul szolgáló értékek deklaratív leszögezését. A fenti példa mindössze egy különbségre kívánt rávilágítani a leköszönő és az új kormány között. Az, hogy e különbség mennyiben marad meg a kormányprogram, mint dokumentum szintjén, illetve mennyiben jelentkezik majd a tényleges kormányzati gyakorlat során, ma még a jövő kérdése.

Eklektikusság. A kormányprogram különböző fejezeteinek kidolgozottsági szintje, nyelvezete, valamint a javaslatok konkrétságának mértéke igen eltérő. Ez a jellemző egyaránt betudható a kormányprogram viszonylag gyors megszületésének éppen úgy, mint a koalíciós partnerek eltérő preferenciáinak. Hozzá kell azonban tenni, hogy a kormányprogram különböző fejezeteinek különbségéhez hozzájárulhatott az is, hogy míg bizonyos területeken a koalíciós partnerek igen részletes programmal rendelkeztek, addig más területeken mintha kevésbé lettek volna előzetes kidolgozva, s főként megfogalmazva az elképzelések.

A fentieket példával illusztrálva, a kormányprogram egyik legátgondoltabb és legvilágosabban megfogalmazott része a kultúráról szóló fejezet. A kultúra még a fenti, értékmentes cselekvési programok megfogalmazását jelentő főszabály alól is kivétel. A kultúra fejezet az alapelvek leszögezésével kezdődik; a konkrét cselekvési javaslatokat ezen elvekből vezeti le, ám még ennek során is gyakorta hivatkozik az alapelvként megismert célokra. A fejezet fő jellegzetessége ezen túl, hogy az említett alapelvek valós tartalommal bírnak. Az említett alapelvek ugyanis határozott állásfoglalást jelentenek egy bizonyos kultúra-felfogás mellett. A fejezet első bekezdése így hangzik: "A Kormány felfogása szerint a kultúra nem pusztán a nemzeti hagyományok és kiemelkedő alkotások megbecsülését, őrzését, támogatását jelenti, hanem a változó világban való eligazodás képességét, az ismereteket és a tudást, a jogi, gazdasági, vállalkozói és a munkakultúrát egyaránt. A tudás, az információ birtoklása, hatékony felhasználásának képessége a személyek, intézmények, települések, régiók, a nemzet egésze jólétének és gazdaságának az alapja." A fenti mondatok jelzik, hogy a kormányprogramban világosan megjelenik a kultúra egy olyan felfogása, amely jelentős mértékben különbözik például az előző kormány kultúrával kapcsolatos nézeteitől.

A fentiek ellenpontját képezi a sportról szóló fejezet. E rész elméletileg azonos "helyi értéken" szerepel, mint a kultúra; míg a kultúra a VI. fejezet "A" része, addig a sport ugyanezen fejezet "B" pontja. A sport "fejezet" azonban mindössze 218 szóból áll - a kultúra fejezet esetén e szám 1811 (!) szó. A kultúra fejezet első, alapelveket leszögező mondataival szemben a sport fejezet a következőképpen kezdődik: "A Kormány megállítja a testkultúra ügyének térvesztését. Fokozatosan megvalósítja a magyar sport - egy évtizede késlekedő - európai modernizálását és esélyteremtő fordulatát". Szó sincs tehát a kormányzat "sport-felfogásának", vagy a sport szerepének taglalásáról. Megítélésünk szerint a kultúra és a sport fejezet színvonalbeli különbségét nehéz mással magyarázni, mint hogy a koalíciós partnerek az előbbi területen már kormányra kerülésük előtt részletes - és talán írott - koncepcióval rendelkeztek, míg az utóbbi területen a koncepció konkretizálása a választási győzelmet követő időkre maradt.

Az eklektikusság részben nyilván a koalíciós alku következménye is. Ennek folyamán a kormányprogramban gyakran egy fejezeten belül vannak igen különböző absztrakciós szinten megfogalmazott állítások, amelyek ugyanakkor rímelnek a két koalíciós partner választási ígéreteire. Így szerepel például a kormányzat által ígért "fordulatok" között a "rendbe teszi az egészségügyet" formula, amely a szabad demokraták választási ígéretéből kerülhetett a programba.

Az eklektikusság a kormányprogram valamennyi területén, illetve e területek között megjelenik tehát. Mindebből arra következtetünk, hogy a dokumentum elkészítése fő szabály szerint a már kidolgozott programok "beemelésére", valamint a koalíciós partnerek "szlogenjeinek" érvényesítésére épült. Ebből adódóan a program eklektikussága az előzetesen meglévő választási programok egyes részeinek színvonalbeli különbségét is tükrözi.


* Bár a kormányprogramot még nem fogadták el, mi az egyszerűség kedvéért a kormányprogram-tervezetet a továbbiakban kormányprogramként aposztrofáljuk.

** Ezt néhány esetben az MSZP is elismerte, amikor a Fidesz "társadalomfilozófiáját" kritizálta. Megítélésünk szerint a Fidesznek nem csupán a gazdaságpolitika, de a nemzetpolitika, vagy a családpolitika terén is szilárd - bár természetesen vitatható - értékelkötelezettségei voltak.

*** Hasonló logikai szerkezetre épült a leköszönő kormányfő utolsó parlamenti fölszólalása is.

**** Az idézetek forrása a Fidesz-FKGP-MDF kormány esetén a már elfogadott, az MSZP-SZDSZ esetén a tervezett kormányprogram. Ez utóbbi megtalálható az Országgyűlés, valamint az MSZP honlapján (www.mkogy.hu; www.mszp.hu), míg az előbbit ld.: Kurtán Sándor et al. (szerk.): Magyarország politikai évkönyve; DKMKA 1999; 901-966. o.