Az első napirend előtti felszólalások a parlamentben
Június 4-én hangzottak el a Medgyessy-kormány hivatalba lépése óta először vitaparlamenti jellegű, kérdés típusú parlamenti felszólalások a parlamentben. Ezek közül a magyar parlamentáris hagyományoknak megfelelően a napirend előtti felszólalások bírnak kiemelt jelentőséggel. A napirend előtti felszólalások alapvetően tematizációs célúak, és jól tükrözik az egyes pártok politikai napirend formáló szándékát.
Az ellenzéki Fidesz-MPP az első alkalmat arra használta fel, hogy a már egy hete napirenden tartott témáját, a személycserék ügyét a parlamentben is tematizálja. Deutsch Tamás, a Fidesz politikusa arról beszélt, hogy a kormány politikai tisztogatást, indulatos bosszúhadjáratot folytat a közigazgatásban. - A kormány bosszúhadjáratot folytat, amelyben meg akarja büntetni azokat a szakembereket, akiket még annak idején, 1994 és 1998 között a Horn-kabinet nevezett ki, és akik szakértelmüknek köszönhetően folytathatták munkájukat az előző ciklusban is. Az egyetlen bűnük az, hogy szakmai vezetőként együttműködtek a polgári kormánnyal - mondta Deutsch Tamás. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszában visszautasította a politikai tisztogatás vádját. Hangsúlyozta, hogy a kormány célja nem a tisztogatás, hanem a közigazgatási szakma becsületének helyreállítása. Rámutatott arra, hogy számos köztisztviselő, akit pozíciójából elmozdítottak, más területen kapott magas tisztséget.
Az MSZP - bár ellenzékben gyakran kritizálta a kormánypárti felszólalások, kérdések és interpellációk gyakorlatát - a főpolgármester-jelöltségre esélyes és jelenleg még kevésbé ismert politikusát, Gy. Németh Erzsébetet igyekezett lehetőséghez juttatni. A politikus felszólalásában arra kérte az új kormányt, hogy mérje fel és hozza nyilvánosságra, milyen helyzetben találta az ország gazdasági, pénzügyi helyzetét. Mint mondta, választ kell találni arra, miként fordulhatott elő, hogy az Orbán-kormány "súlyos százmilliókat, milliárdokat" költött a két választási forduló között, valamint a választások elvesztése után. Úgy vélte, hogy az előző kormány olyan dolgokra költötte az adófizetők pénzét, amire demokráciában nem szokás. Példaként említette, hogy kormányzati vezetőknek évi 21 millió forintért szauna-, uszoda- és fogyasztógépre szóló bérletet vásároltak. László Csaba pénzügyminiszter válaszában közölte, hogy jelenleg folyik a minisztériumok pénzügyi helyzetének feltárása. Rámutatott arra, hogy az államháztartás hiánya az első öt havi adatok alapján 81 százalékát érte el az éves előirányzatnak. Elmondta, hogy az általános tartalékból mindössze 23 millió forint maradt, amelyből - a miniszter szavai szerint - egy bekövetkező árvíz esetében csupán néhány homokzsákra futná. Közölte, hogy van olyan minisztérium, amely több mint 80 százalékát felhasználta éves keretének. Hangsúlyozta: a kormány arra törekszik, hogy feltárja a bevételnövelő, illetve a megtakarítási lehetőségeket.
Az SZDSZ felszólalója, a pártelnök-frakcióvezető Kuncze Gábor szintén a gazdasági helyzet kapcsán szólalt meg. Kuncze szerint a magyar gazdaság most rosszabb helyzetben van, mint 1998-ban volt. Mint mondta, az export növekedése lelassult, az ipar növekedése stagnál, az államháztartás, valamint a külső fizetési mérleg hiánya nőtt. - A kormány az elmúlt négy évben rosszul sáfárkodott azzal az örökséggel, amit átvett, megfontolatlan intézkedéseivel eljátszotta az ország előtt lévő lehetőségeket - jelentette ki a képviselő. Kifogásolta, hogy az előző ciklusban az Országimázs Központ milliárdjairól és az autópálya-építési szerződésekről nem kapott információkat a parlament. Kuncze a bizalomerősítő lépések szükségességét hangsúlyozta a régi sérelmek orvoslása érdekében. Ezek közül kiemelte a diplomás minimálbér bevezetését, a közalkalmazottak béremelését és a nyugdíjasoknak beígért egyszeri juttatást. A kormány nevében válaszoló Csehák Judit egészségügyi miniszter leszögezte, hogy az elmúlt 8 nap alatt a kormány megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a gazdaságot a kívánt növekedési pályára visszaállítsa. Hangsúlyozta, hogy a kormány átlátható költségvetési gazdálkodást kíván folytatni. Kijelentette, hogy biztosítottnak látja az első 100 napra vonatkozó vállalások teljesíthetőségét.
Az MDF a trianoni békeszerződés kapcsán kért szót. Balsai István kifejtette, hogy a határon túli magyarok érdekeit csak az szolgálhatja, ha folytatódik a határokon átívelő nemzetegyesítés politikája. Kiemelte a kedvezménytörvény végrehajtásának fontosságát. A képviselő aggodalmának adott hangot amiatt, hogy - mint fogalmazott - szocialista és szabad demokrata képviselők példátlan és felesleges hisztériát keltettek a törvény végrehajtását célzó magyar-román egyetértési nyilatkozat ellen, és Kovács László, az MSZP elnöke háttértárgyalásokat folytatott Peter Weiss-szel, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökével. A politikus szerint nem megengedhető az sem, hogy itthonról bírálják a határon túli magyar politikusokat. Kovács László külügyminiszter válaszában visszautasította, hogy háttértárgyalásokat folytatott volna a kedvezménytörvényről Peter Weiss-szel. Mint mondta, pártközi megbeszéléseket folytatott a szlovák politikussal. A miniszter szerint egyes határon túli magyar vezetők ártottak saját közösségüknek azzal, hogy szerepet vállaltak a magyarországi választási kampányban. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a trianoni békeszerződés nyomán kialakult helyzetet reálisan ítélje meg az ország vezetése. Mint mondta, a mai realitások figyelembe vétele alapvető nemzeti érdek. Rámutatott arra, hogy a magyar nemzet egyharmada a határokon túl él, támogatásuk alkotmányos kötelessége Magyarország mindenkori kormányának.
Az első vitaparlamenti elemeket tartalmazó parlamenti ülés bizonyította, hogy a parlamenti tematizáció jelentősége egy négypárti struktúrában talán még a korábbi ciklusoknál is kiemeltebb jelentőséggel bírhat. Az MSZP és az SZDSZ kormánypártként is élt mindjárt az első ülésnapon a lehetőséggel, hogy "a kormány kérdez - a kormány válaszol" típusú kommunikációs eszközzel éljen. A hírekbe azonban elsősorban a fideszes felszólalás és a miniszteri válasz került be. Elsősorban azért, mert a Fidesz aktuális témában kért szót, másrészt pedig azért, mert a média érthető módon sokkal fogékonyabb a valódi vitát jelentő témákra.
