Polt Péterhez intézett interpellációk

Június 11-én a parlamentben két kormánypárti képviselő is interpellálta a legfőbb ügyészt. A szocialista Keller László és a szabaddemokrata Gusztos Péter a legfőbb ügyész válaszát nem fogadták el, és hasonlóan döntött az országgyűlés kormánypárti többsége is. Az ellenzék az eset kapcsán az ügyészség intézménye elleni politikai támadásról beszél. (Háttérelemzés: 2002. június 13.)

Ferenczi Krisztina szerint (Kereszttűzben a legfőbb ügyész, Magyar Hírlap, 2002. június 10.) "minden jel arra utal, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nehéz időszak elé néz, noha posztjáról elmozdítani gyakorlatilag lehetetlen. Távozása csak akkor következhet be, ha önként áll fel székéből. A kormányra került pártok egyes vezető politikusai már kinyilvánították: amennyiben Polt Péter menni akarna, nem lesznek kerékkötői. Egyes kormánypárti körökben az is felvetődött: a bűnpártolás tényállása megállhat a vádhatóság első számú vezetőjével szemben.

Mádl Ferenc köztársasági elnök az ügyészek napja alkalmából tartott ünnepségen azt mondta (In: Polt: Megvan a közbizalom, Népszabadság, 2002. június 11.) "az ügyészi tevékenység rendkívül fontos része a társadalmi rendszernek, az államszervezet egészének. Fontossága miatt - akárcsak az igazságszolgáltatás általában - politikai jelentőséggel bír, ennek folytán dialógus tárgyává válik. Az államfő szavai szerint az ügyészség munkájában nincs helye a mindennapi politikai befolyásolásnak, s elfogadhatatlan a politikai befolyásoltsággal való alaptalan vádaskodás is ezen a területen". Polt Péter legfőbb ügyész az ünnepségen úgy vélte, hogy "az utóbbi időben ismét bebizonyosodott: az ügyészi szervezet a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás legidőszerűbben dolgozó, leghatékonyabb intézménye. Szavai szerint az ügyészi szervezetbe vetett közbizalom nem ingott meg. A legfőbb ügyész elismeréseket adott át a szakmai munkájukat huzamosabb ideje, az átlagot meghaladó színvonalon és elhivatottsággal végző ügyészeknek".

Nagy Szilvia szerint (Kétszer szavazták le a legfőbb ügyészt, Magyar Hírlap, 2002. június 12 .) "sem a Happy End-, sem pedig a Kaya Ibrahim- és Josip Tot-üggyel kapcsolatban tett kormánypárti interpellációra adott legfőbb ügyészi magyarázattal nem volt elégedett tegnap az Országgyűlés kormánypárti többsége. A Fidesz azzal vádolta meg a koalíciós pártokat, hogy politikai hajtóvadászatot indítottak Polt Péter ellen".

"Miért nem indított a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és a Happy End Kft. közötti törvénytelen szerződésekkel szemben semmisséget megállapító pert? - kérdezte interpellációjában Keller László a legfőbb ügyésztől. Az MSZP-s képviselő kifejtette: tavaly szeptemberben írt kérdésére csak a minap érkezett válaszlevél, amelyben Polt Péter megállapítja, hogy a megjelölt szerződések törvénysértőek. Erre a következtetésre én már tavaly szeptemberben eljutottam, az Állami Számvevőszék ellenőrzésére és egy szakértői véleményre alapozva, amelyeket elküldtem - fogalmazott Keller László. A politikus kijelentette: a legfőbb ügyész nyolc hónap után megfogalmazott első érdemi válaszában azt javasolja, hogy a MEH támadja meg a szerződéseket, mert Polt Péter 'szubjektív és vitatható szempontokra hivatkozva nem kíván élni a törvény által biztosított perindítási lehetőséggel'".

Keller László szerint "a levélből megállapítható, a legfőbb ügyész csak februárban kereste meg a kancellária közigazgatási államtitkárát, hogy kikérje véleményét a törvénysértő szerződésekről, és addig nem tudta eldönteni, hogy azok semmisek-e. Nem találja-e ellentmondásosnak azt a választ, amely szerint most már azért nem indít a semmisség megállapításáért pert, mert az 2002. december 31. után fejeződne be, és addigra egyébként is megszűnnek a keretszerződések, illetve mert az eredeti állapot nem állítható helyre? - tudakolta a képviselő. Keller László arra is kíváncsi volt, hogy egy szeptemberben megindított keresettel meg lehetett volna-e akadályozni, hogy 'az adófizetők pénze további milliárdokkal gazdagítsa az exminiszterelnök első számú polgári körös tanácsadójának cégét'. Mivel magyarázza, hogy késlekedik eleget tenni az alkotmányban előírt kötelességének? - kérdezte végül a politikus".

Polt Péter válaszában megismételte (u.o.): "a kancellária és a Happy End elleni esetleges perindítás nem alkalmas a sérelem megszüntetésére, mert a szerződések semmisségét nem a költségvetési pénzek elköltése okozta, hanem az, hogy erre közbeszerzési eljárás nélkül került sor. Egy semmisségi per az ítélet meghozataláig a kifizetéseket bizonyosan nem akadályozta volna meg - hangsúlyozta a legfőbb ügyész. Polt Péter azt is felhozta: a szerződések tárgyát képező egyszeri szolgáltatásokkal kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag nem képzelhető el. Ugyanezt az álláspontot képviselte tavaly az ügyészség a Dunaferr Rt. és az Acél 21 Kft. közötti szerződés semmisségével kapcsolatban - jegyezte meg Polt Péter. Az ügyészség nem követett el mulasztást az ügyben, nincs okom ezért arra, hogy akár bármelyik ügyész kollégát, akár magamat felelősnek érezzem - szögezte le a legfőbb ügyész. Az adott esetben nem a perindítás szüntethette volna meg a törvénysértő gyakorlatot, hanem a Miniszterelnöki Hivatal, ezért a konzekvenciákat nem a legfőbb ügyésznek kell levonnia - összegezte véleményét Polt Péter".

Keller László nem fogadta el Polr Péter válaszát, akárcsak az Országgyűlés kormánypárti többsége.

Gusztos Péter a Fidesz közeli fantomcégek ügyében interpellált (u.o.). "Az SZDSZ-es képviselő szerint 1379 napja nem tudjuk, hogy ki az a Kaya Ibrahim, 1388 napja nem tudjuk, kicsoda Josip Tot, és miért vettek meg egy napon számtalan köztartásokkal terhelt Fidesz közeli céget. A rendőrség és az ügyészség nevetséges és gyakran önellentmondásokkal terhelt határozatokkal szünteti és tagadja meg sorra a nyomozást, például egy olyan ügyben, amikor egy újságíró közelebb jutott a valódi események felderítéséhez, mint a teljes nyomozó hatóság négy év alatt - jelentette ki a politikus. Üldözi-e a bűnt, vagy továbbra is leplezni kívánja a Fidesz közeli cégek fantomizálásának botrányát? - kérdezte Gusztos Péter".

"'Napjainkban az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág függetlensége veszélyeztetett. Érezhető ez például a törvényhozó hatalom részéről, amikor a legfőbb ügyészt szakmai kérdésekben interpellálják' - idézett egy Bárándy Péter igazságügyi miniszter által korábban aláírt nyilatkozatot Polt Péter (u.o.). Hozzátette: 'a rendeltetésszerű joggyakorlás jogállami alapelve egyik sajátosnak nevezhető megnyilvánulása az, amikor maga a feljelentő az általa kezdeményezett ügyben interpellálja a legfőbb ügyészt'. Leszögezte: az ügyészség eleget tett alkotmányos kötelezettségeinek az említett ügyekben. 'Legfőbb ügyészként az az alkotmányos kötelességem, hogy az ügyészség pártatlanságát biztosítsam, munkatársaimtól kizárólag a jogszabályok rendelkezéseinek megtartását követelem meg. Polt Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a belügyminiszteren keresztül a rendőrség által nyomozott ügyek szakmai tartalmát megismerheti".

Gusztor Péter szerint (u.o.) "ha az ügyészség valóban pártatlanul dolgozott volna, akkor nem fordul elő, hogy ezekben az ügyekben nem ér el haladást, vagy hogy három év alatt a BRFK nem szembesíti Schlecht Csabát és Kaya Ibrahimot. Gusztos hozzátette: a legfőbb ügyész által említett nyilatkozat másik aláírója az a budaörsi ügyész volt, akinek ezután távoznia kellett hivatalából. Gusztos Péter nem fogadta el a választ, akárcsak az Országgyűlés koalíciós többsége. Mindkét interpellációt az alkotmányügyi bizottság fogja megvizsgálni".

Polt Péter: (Támadás Polt ellen, Magyar Nemzet, 2002. június 12.) "Semmi okom sincs arra, hogy visszavonuljak - jelentette ki a parlamentben azután, hogy leszavazta a kormánytöbbség. Hangsúlyozta: azért sem lehet szó visszavonulásról, mert azt a látszatot keltené, hogy ő maga is kételkedik abban, törvényesen járt-e el. Válaszaim szakmai válaszok voltak, a parlamentben pedig politikai szempontok szerint dőlnek el a kérdések - jegyezte meg".

Áder János a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint (u.o.) "példátlan politikai hajtóvadászat folyik az ügyészség és a legfőbb ügyész ellen". Áder János "felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a kormánypárti interpellálók törvénysértéssel és bűnpártolással vádolták Polt Pétert. Szerinte Polt Péter szálka a kormányoldal szemében, mert mandátuma 2006-ig szól, így jogi eszközökkel nem lehet eltávolítani, ezért folyamatosan nyomást akarnak rá gyakorolni. Áder megjegyezte: 'mindkét interpellációra akkor került sor, amikor az ügyészség egy panaszbeadvány kapcsán vizsgálódik Medgyessy Péter miniszterelnök lobbiügyében'. Elmondta azt is, tud olyan kormánypárti elképzelésről, amely szerint úgy módosítanák az ügyészségről szóló törvényt, hogy meghatározott számú interpellációra adott válasz elutasítása esetén viszszahívhatóvá váljék a legfőbb ügyész".

Keller László (MSZP) a Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. közötti szerződések kapcsán felvetette, miért nem indított a legfőbb ügyész a törvénytelen szerződésekkel szemben semmisséget megállapító pert. (In: A T. Ház kétszer leszavazta a legfőbb ügyészt, Népszabadság, 2002. június 12.) Keller "elfogadhatatlannak nevezte, hogy a legfőbb ügyész 'szubjektív és vitatható szempontokra' hivatkozva nem élt ezzel a lehetőséggel, sőt azt javasolta, hogy a szerződéseket a Miniszterelnöki Hivatal támadja".

Polt Péter válaszában hangsúlyozta (u.o.), hogy "az ügyészség nem követett el mulasztást az ügyben, ezért nincs is oka arra, hogy felelősnek érezze magát. (...) az ügyészi perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére, s nem akadályozta volna meg a kifizetéseket. Szerinte egy esetlegesen elmarasztaló jogerős ítélet meghozatalára pedig jóval a keretszerződések lejártát követően kerülhetett volna sor, az eredeti állapotot pedig nem tudták volna helyreállítani".

Áder János (Fidesz) szerint (Támadás vagy bizalmatlanság?, Népszabdság, 2002. június 12.) "Politikai hajtóvadászatot indított az MSZP és az SZDSZ a független ügyészség és a független legfőbb ügyész ellen. Polt Péter jogilag hibátlan, korrekt választ adott az interpellációkra, de a két politikai smasszer törvénysértéssel és bűnpártolással vádolta meg a legfőbb ügyészt. Az összehangolt kormánypárti támadás célja nyilvánvaló. Polt Péter szálka az MSZP és az SZDSZ szemében, mert mandátuma 2006-ig szól, így jogi eszközökkel nem lehet eltávolítani posztjáról. A szocialisták és a szabad demokraták nyilvánvalóan folytatni fogják a legfőbb ügyész elleni támadást, így akarják ellehetetleníteni s lemondásra kényszeríteni. Tudomásom szerint vannak olyan kormánypárti elképzelések az ügyészségi törvény módosítására, hogy meghatározott számú interpellációra adott válasz elutasítása esetén visszahívhatóvá váljék a legfőbb ügyész. A támadás másik célja, hogy a kormánypártok politikai nyomás alá helyezhessék az ügyészséget, azt remélik, befolyásolni tudják majd az ügyészségi döntéseket konkrét ügyekben. Érdekes módon a két interpellációra akkor került sor, amikor az ügyészség vizsgálja a rendőrség nyomozást megtagadó határozata elleni panaszt Medgyessy Péter miniszterelnök lobbi-ügyében".

Szász István szerint (Leszavazva, Népszava, 2002. június 12.) "nem vagyunk nagy tudású jogászok, hogy a legfőbb ügyész válaszait szakmai szempontból értékeljük. Annyit azért a józan ész és jogérzék jegyében bátorkodunk megjegyezni: szerfelett furcsán hangzik laikus fülünknek, ha a törvényesség legfőbb őre intézkedésének elmaradását azzal magyarázza, hogy - az általa is törvénysértőnek nevezett ügyletben - a perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére. Furcsa! E jogfilozófia alapján netán azt is mondhatja egy ügyész, hogy egy szabadlábon védekező tolvaj elleni vádemelés amúgy sem akadályozhatja meg, hogy a vádlott újabb lopást kövessen el. A közönség jogérzéke valahogy azt diktálja, hogy az ügyész - pláne a legfőbb -, ha törvénysértésre bukkan, alkotmányos kötelessége, hogy vádat emeljen a bűnnel gyanúsítottak ellen. A Kaya Ibrahim-ügyben adott válasz, úgy hisszük, jogi tartalmát tekintve, támadhatatlan. Az más kérdés, hogy egy ország valamint a jogász szakma számos kiváló képviselője - közöttük az igazságügyminiszterré lett ügyvéd, Bárándy Péter és a nyilatkozatáért állásából elmozdított Hegedűs András városi ügyész fogadta döbbenten azt a képtelenséget, hogy Polt a ki sem hallgatott török vendégmunkás nevére egyetlen nap alatt, tizennégy köztartozással terhelt, Fidesz-közeli cég eladását bonyolító Schlecht Csaba ellen megszüntette az eljárást. Ne kerteljünk! Nem akarjuk elhallgatni, hogy a hivataláról megalázó módon lemondatott, munkáját közmegelégedésre végző Györgyi Kálmán után a köztudottan fideszes múlttal bíró Polt Péter kinevezése az első pillanattól kezdve problémás volt. A legfőbb ügyész kétéves működése pedig nem tudta eloszlatni a gyanút, hogy személyében a magyar igazságszolgáltatás egyik legfontosabb posztjára az előző kormány egy politikai megbízottat ültetett. Polt Péternek, úgy hisszük, tudomásul kell vennie, hogy a következőkben is nehéz kérdések sorát kapja az új parlamenttől. Csak rajta áll, hogy további működésével mind a Ház, mind a közvélemény, mind a jogásztársadalom számára bebizonyítsa: valóban kizárólag a jognak és a törvényeknek alárendelt, politikától független személyiség".

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (Szakma és politika, Magyar Hírlap, 2002. június 13.) "ha a legfőbb ügyészt, illetve parlamenti interpellációkra adott válaszait az Országgyűlés egyetlen ülésén kétszer is leszavazza, akkor amellett nem lehet szó nélkül elmenni. Akkor sem, ha Polt Péter pozícióját nem ingathatja meg a mai kormánytöbbség akárhány leszavazása sem, hiszen jogrendünkben a Legfőbb Ügyészség már a sztálini idők óta független. Legalábbis de iure, azaz jogilag. Merthogy de facto, azaz tényszerűen ez a függetlenség a rendszerváltozás óta sem működik igazán, azt megtapasztalhattuk. Külön kérdés, hogy a mostani leszavazások mennyire voltak megalapozottak. Áder János szerint politikai hajtóvadászat folyik a legfőbb ügyész ellen, akinek 'jogilag hibátlan' válaszát elutasították a 'nem jogász végzettségű' interpellálók. Név szerint Keller László és Gusztos Péter. Keller a MEH és a Happy End Kft. közötti törvénytelen szerződések késedelmes ügyészi kivizsgálását firtatta. Az okot, ami arra késztette a Legfőbb Ügyészséget, hogy nyolc hónapot várjon az érdemi válasszal, s akkor mondja ki, hogy a szerződések valóban törvénysértők, amikor a semmissé nyilvánításnak már nincs gyakorlati haszna. És valóban. A jogászi végzettség nélküli közvélemény számára e késlekedés legalább olyan gyanús, mint a Fidesz közeli fantomcégek eltüntetésével kapcsolatos rendőri, ügyészi tehetetlenség. A lakosságnak ugyanis tizenkét éve az a tapasztalata, hogy a független igazságszolgáltatás - benne az ügyészséggel - régi beidegződések, újfajta nyomásgyakorlások vagy egyéni elkötelezettségek miatt mindig az éppen regnáló hatalom felé húz.
Mi lenne hát a megoldás? Végső soron csak a demokratikus játékrend megszilárdulása, a politikai küzdelmek normalizálása, hogy ne élethalálharcként tűnjenek föl. Addig is érdemes lenne megtenni azt, amit eddig mindegyik kormány akart, de egyik se tudott vagy mert: hogy a Legfőbb Ügyészséget a kormány alá rendeljék. Természetesen a bíróság szakmai és az Országgyűlés politikai kontrolljával. Véget vetve a legfőbb ügyész látszólagos politikai felelősségének. Szétválasztva szakmát és politikát"