A polgári körök első országos találkozója

A jövő valójában csupa múltból áll - vélekedett a kormány eddigi munkáját értékelve Orbán Viktor volt miniszterelnök a felhívására alakult polgári körök első találkozóján a Margitszigeten. Magyarország helyzetét értékelve úgy fogalmazott: hiába volt a bizodalmunk, hiába adtunk egy esélyt. - Be kell látnunk, hogy az ördög nem alszik, legalábbis nem akárkivel - fűzte hozzá. A volt kormányfő szerint a polgári körök, a Hajrá Magyarország mozgalom minden várakozást meghaladóan sikeres.
Schmitt Pál főpolgármester-jelölt beszédében a Margitszigeten arról szólt, hogy a polgár szó Magyarországon ma inkább megoszt, mint integrál, ezzel szemben ő "Budapest polgárainak a mestere" szeretne lenni. Megfogalmazása szerint mindenki polgár, aki független, szabad, van önbizalma, valamint akarata, hogy a közért tevékenykedjen. Hozzátette: megválasztása esetén középen kíván maradni, független lenni, integratív módon egyesíteni a jobb- és baloldali értékeket; munkájához csapatra, szakértelemre, önbizalomra és összefogásra van szüksége. (Háttér: 2002. június 16.)

A Magyat Hírlap álláspontja szerint (Határvonalon, Magyar Hírlap, 2002. június 17.) "szemmel láthatóan azt a taktikát követi a jobboldali ellenzék, hogy mintegy örökmozgóként minden pillanatban jelen legyen a politikában. Kétségtelenül ügyesen teszi. Annak ellenére, hogy mindez nem megy, nem mehet ellentmondások nélkül. Ilyen ellentmondás volt, hogy Dávid Ibolya megjelent ugyan a szombati rendkívüli Fidesz-kongresszuson, de elegánsan visszautasította Orbán Viktor kezdeményezését, a jobboldali pártok önfeladását és az utcai politizálást. Az is az MDF finom kritikájához tartozott, hogy elnöknője a vereségért változatlanul főként a baloldal magatartását kárhoztató elemzésekkel szemben figyelmeztetett: a polgári oldal bölcsebbé válhat, ha újragondolja, mit tehetett volna jobban az elmúlt négy évben. Ennek a kétkedésnek aztán már nem volt nyoma a vasárnapi Margit-szigeti happeningen. Az úgynevezett polgári körök monstre találkozóján egyértelműen Orbán Viktoré volt a főszerep. Mondanivalóját a korábbi hetek szokása szerint megpróbálta plebejus módra tarkítani, csak úgy hemzsegtek a szállóige-gyűjteményekből összegereblyézett népi és műnépi hasonlatok. Ez azonban csak a módszer, a tartalom vitathatatlanul kemény volt. Ugyancsak nem ellentmondásoktól mentesen. Az egyik mondatban 'teljes fegyverzetben' visszajött a múlt, vagyis a kommunizmus, a másikban 'maga a nagytőke alakított kormányt'. Ettől függetlenül, a volt kormányfő bírálataiban bármilyen sarkosan és kíméletlenül fogalmazott is, nem lépte túl az ellenzék vezetőjének alkotmányos jogkörét; az a dolga, hogy ostorozza a kormányt, rámutasson az oppozíció szerint akár 'bűnös' tettekre is. A mai túlfűtött légkörben azonban Orbánnak is világosan látnia kell, hol a határ. Belül marad-e a jobbközép higgadtságán, vagy hízelegve a szélsőségeknek, a fékteleneket bátorítja? Néhány fölszólaló - a mérsékletet mindig sutba dobó Balás-Piri László, a művészként eddig kevésbé ismert Malgot István és a mindinkább radikalizálódó Kerényi Imre - ugyanis veszélyes vizekre kormányozhatná a polgári körök hajóját. Persze csak akkor, ha a helyenként uszító agitáció törvénysértő tettekbe fordulna".

Orbán Viktor a Margitszigeten, a polgári körök első országos találkozóján azt mondta: (In: Jezsó Ákos: Tízezrek szövetsége, Magyar Nemzet, 2002. június 17.) "a polgári körök mozgalmában több ember kötött szövetséget egymással a nemzetért, mint ahány tagja az összes parlamenti pártnak együttvéve van".

A nagygyűlésen Balás-Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság alelnöke (u.o.) "szégyennek nevezte, hogy Nagy Imre székébe olyan ember ülhet, aki 1961-től - amikor még 1956-os szabadságharcosokat akasztottak - a Belügyminisztériumban dolgozott".

Schmitt Pál, Budapest főpolgármester-jelöltje elmondta (u.o.): "megválasztása esetén középen kíván maradni, és interaktív módon egyesíteni akarja a jobb- és a baloldali értékeket. Kifejtette: a budapestiek egészségéért, a főváros közlekedési állapotának javításáért, valamint a környezetvédelmi anomáliák orvoslásáért dolgozna. Mint fogalmazott: 'Nem lehet elmenni a lakótelepek kötelező felújítása és a külső kerületek úthálózatának javítása mellett, valamint meg kell állítani a Budapestről tartó elvándorlási hullámot'. A közlekedés helyzetére utalva kijelentette: a főváros a járó motorok és az egy helyben álló autók városa lett. Schmitt szerint mindehhez szemléletváltásra van szükség, hiszen a főpolgármesteri posztra nem pártkatonának, hanem egy integrálásra képes személynek kell kerülnie".

Malgot István író szerint (u.o.) "Orbán Viktor a népfelség elve alapján lett a polgári körök mozgalmának vezetője. Kijelentette: ma Magyarországon a valódi törésvonal nem a jobboldal és az általa balbitorlónak nevezett pártok, hanem a nemzeti érdekek és értékek képviselői, valamint az idegen eszmék reprezentánsai között húzódik".

Kerényi Imre rendező, a Madách Színház igazgatója szerint (u.o.) "két Magyarország van. Az egyiknek őstörténete és 1100 éves államisága van. Ezzel áll szemben a kunbélák Magyarországa. Mint fogalmazott: 'A kunbéláknak egyedül nem megy: mindig idegen segítségre szorulnak.' Így történt 1919-ben, 1945-ben, 1956-ban és most is. Ma parlamenti és azon kívüli eszközökkel valódi szabadságharc folyik".

Orbán Viktor szerint (u.o.) "a most hatalomra kerülő kormány békét és nyugalmat ígért, azonban tisztogatást és bosszúhadjáratot valósít meg. A rendőrség politikai megrendeléseket kénytelen teljesíteni. Szavai szerint: 'A jövő csupa múltból áll. Mindenki láthatja: visszajöttek, a régi módszerek teljes arzenáljával.' Hozzátette: a kabinet összetétele és első döntései alapján látható, hogy valójában a nagytőke alapított kormányt. Hamarosan sok százezer ember lepődik majd meg, amikor mégsem kapja meg a minimálbér teljes összegét. Oda jutottunk, hogy ma már a nemzeti bank függetlenségét fenyegeti veszély és megindult a gazdák elleni új agrárpolitika gőzhengere. A kis- és közepes vállalkozások támogatásán nyugvó magyar gazdasági modell megrekedt. Hozzátette: a kormánypártok szinte minden nemzetközi kérdésben az ellenfeleink oldalára álltak. Most például azzal a tanáccsal rukkoltak elő: itt az ideje, hogy megtanuljunk kicsik lenni. Kijelentette: 'A nemzet határokon átívelő újraegyesítő folyamatában is csak magunkra számíthatunk.' A polgári körök mozgalmáról elmondta: itt több ember kötött szövetséget egymással a nemzetért, mint ahány tagja valószínűleg az összes parlamenti pártnak együttvéve van. Ezzel megszületett Magyarország, sőt a Kárpát-medence legtágasabb politikai ereje. Az önkormányzati választások kapcsán elmondta: ne legyen egyetlen olyan faluja, városa se Magyarországnak, ahol eszméik és értékeik képviselet nélkül maradnak".

Kovács László, az MSZP elnöke szerint (u.o.) "Orbán Viktor a választások elveszítése óta nem képes volt miniszterelnökhöz méltó szerepet találni magának. Szerinte Orbán ahelyett, hogy előremutató javaslatokkal járulna hozzá az ország sorsának jobbításához, veresége miatti csalódottságában vagdalkozik, kormányellenes indulatokat szít, és megpróbálja fenntartani az ország megosztottságát".

Lukács Csaba szerint (A civil erő, Magyar Nemzet, 2002. június 17.) "a Margitszigeten tízezrek vettek részt a polgári körök első találkozóján. Az immár Kárpát-medencei méretűvé duzzadt civil kezdeményezés intő jel lehet a politikacsinálók és a politikából élők számára: a polgárok megelégelték azt, hogy választottjaik később elmagyarázzák nekik, miről mit kell gondolniuk és hogyan kell cselekedniük; szeretnék immár saját kezükbe venni életük, hétköznapjaik alakításának felelősségét. (...) A margitszigeti szabadtéri színpadot már a meghirdetett időpont előtt gyakorlatilag csurig töltő tömeg, majd a rétet ellepő további tízezrek azt jelezték: a Demokrácia-központba eddig bejelentkezett nyolcezer polgári kör nemcsak busongó asztaltársaságokat, hanem tettre kész fiatalokat, elveik mellett kiálló középkorosztályt és agilis időseket takar. A jó hangulatú rendezvény újra bebizonyította, hogy a fellángolás - a baloldali publicisták jövendöléseivel ellentétben - nemcsak a kampányidőszak végének szalmalángja, hanem tartós tüze a szabadságnak és a polgári Magyarország iránti elkötelezettségnek. A baloldali politika irigységgel vegyes utálata érthető: a május elsejei kivezénylésekhez szocializált vezetőgárda nehezen tudja elfogadni, hogy nemcsak az erőszak, a retorziótól való félelem, de a hit, a szeretet és a jövőbe vetett bizalom is utcára szólíthat tömegeket. A jobboldali politikusoknak is van tanulnivalójuk: a polgári mozgalom már jó ideje nem arról szól, hogy választásokkor győzelemre segítse azokat, akik - az esetek többségében szívvel-lélekkel, de néha csak jobb híján - hasonlóképpen gondolkodnak. Egymásra talált a civil magyarság, s ezek az emberek már tisztában vannak a saját erejükkel. Ez az igazán fontos: a többi már csak politika".

Orbán Viktor szerint (In: Margit-szigeten a Hajrá Magyarország, Népszabdság, 2002. június 17.) "a polgári körök, a Hajrá Magyarország mozgalom minden várakozást meghaladóan sikeres. Szerinte a mozgalomban több ember kötött szövetséget egymással a nemzetért, mint ahány tagja valószínűleg az összes parlamenti pártnak együttvéve van. Azt kérte, hogy azokon a településeken, ahol a jelenlegi ellenzéki pártok nem tudnak jelöltet állítani, a Hajrá Magyarország mozgalom polgári körei állítsanak jelölteket".

Kerényi Imre rendező, színigazgató szerint (u.o.) "Szent István Magyarországával szemben a Kun Bélák Magyarországa áll. A szónok szerint Magyarországon ma a nemzet csendes szabadságharca folyik parlamenti és azon kívüli eszközökkel, vagyis tollal, a szívvel, az ésszel és a jó kedéllyel. Mint mondta: Nancy Goodman Brinker budapesti amerikai nagykövet 'vérig sértette Szent István Magyarországát', amikor kevéssel megérkezése után antiszemitának nevezte Magyarországot, a Köztársaság téren pedig több időt töltött, mint a Fidesz szombati kongresszusán, ahol alig 23 percet tartózkodott. Hozzátette: elvárja Kovács László külügyminisztertől, hogy jelezze amerikai kollégájának: a diplomata 'belpolitikai feszültséget okozott'".

A Népszabadság újságírója szerint ('A kolbászból font kerítést felfalják a kóbor kutyák', Népszabdság, 2002. június 17. ) "Schmittről nehéz beszélni. Egyrészt egy erősen vitatható nyakkendőtűt visel, másrészt viszont helyből jobban kommunikál, mint a polgári oldal legtöbb képviselője. Közvetlen, értelmes, és tényleg el kell telnie tíz percnek, hogy rájöjjünk, mi a baj vele. Cukros. Túlcsinál mindent, túl kedves, túl nyitott, roppant édeskés, és ami a részletekben észrevehetetlen, az az egészben zavaró. Ezúttal egy őt szállító taxisofőr polgárról alkotott definícióját osztja meg velünk, hangsúlyozza középen állását, függetlenségét, Budapestet a Pannon-Kárpát régió jövendő fővárosaként emlegeti, de csak egyetlen 'vesszen Trianon' felkiáltást vár be, és már hozzáteszi: ez természetesen a határok nélküli Európában valósulna meg. Szóval ügyes nagyon".

Orbán Viktor "kérdésre kereste a választ: (In: Simon Zoltán: Polgári mozgalom pártok helyett és felett, Népszava, 2002. június 17.) hogy milyen állapotban van az ország két hónappal a választások után; hogy mit sikerült elérni a mozgalom terveiből; végül, hogy a polgári köröknek mi a teendőjük, mire elég az erejük. Orbán felidézte, hogy a választások után adtak esélyt az új kormánynak, hogy tetteik minősítsék. Mostanra bebizonyosodott - mondta -, hogy a remélt jövő csupa múltból áll (...). Szerinte békét és nyugalmat ígért az új kormány, de tisztogatás és vád lett belőle, a rendőrség pedig politikai megrendeléseket teljesít. Úgy vélte, hogy sok százezer ember nem fogja megkapni adómentes minimálbérét és 50 százalékkal megemelt fizetését sem. Utalt az üzemanyagadó felemelésére, az új kormánynak tulajdonítva azt. Orbán Kossuth-téri dilemmája is eldőlt, a volt kormányfő szerint a nagytőke alakított kormányt, az előző kabinet feltalálta magyar modellnek befellegzett. Szerinte az új kormány azt üzeni a magyaroknak, hogy tanuljanak meg kicsik lenni. Kitért arra is, hogy el akarják venni a magyar gazdáktól a föld elővásárlási és haszonbérleti jogot is, amiért a polgári körök nemzeti földvédelmi bizottságot alapítottak. A Viktor, Viktor és Ria, Ria, Hungária jelszavakkal köszöntött politikus szerint a polgári körök minden várakozást felülmúltak és már több mint 7500 alakult belőlük országszerte. Ezzel megszületett Magyarország legerősebb politikai mozgalma, az ország legtágasabb politikai ereje - tette hozzá. Szerinte sikeres volt a másik nyilvánosság megteremtése is, így ha mozdulni kell, akkor mozdulnak, és akkor is együtt vannak, ha nincsenek egy helyen. A szerveződés nemcsak egy választás utáni érzelmi mozgalom, hanem eszmék és magasabb rendű értékek kapcsolják őket össze: a család, a nemzet és a határon túli magyarság értékei. Orbán a feladatok közül kiemelte a felkészülést az önkormányzati választásokra. Azt kérte a hallgatóságtól, hogy vegyék fel a kapcsolatot a pártokkal, politikai szervezetekkel a jelöltállítás érdekében, és ahol nincsenek jobboldali jelöltek, ott a Hajrá, Magyarország mozgalom állítson, hogy minden településen ott legyenek".