A Magyar Állandó Értekezlet ötödik ülése

Tájékoztatás és véleménycsere az egynapos Magyar Állandó Értekezlet funkciója - közölték a magyar kormány vezetői a határon túli magyar szervezetek képviselői előtt. A mi kormányunk nem szónoki kormány - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök. Retorikában nem törekszünk a csúcsra, holott tudjuk, a szavak is gyakran cselekszenek - tette hozzá. A kormányfő közölte, az elmúlt hónapok megerősítették azt a hitvallását, hogy jogi értelemben 10 millió magyar miniszterelnöke lesz és 15 millió magyar iránt érez felelősséget.
Beszédében kezdeményezte a " Nemzet Háza"-nak létrehozását. A miniszterelnök a Bethlen Gábor-i "ahogy lehet" elvét érvényesnek nevezte a kedvezménytörvényre is, mint mondta, a maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával. Eredményesnek, ugyanakkor elszalasztott lehetőségnek ítéli a Fidesz a Magyar Állandó Értekezlet tanácskozását. A párt szerint ugyanis "nem derült ki, hogy a státustörvényt miként kívánják módosítani, és konkrétumok nélkül lebegtették az Orbán-Nastase megállapodás felülvizsgálatát". Áder János frakcióvezető, ügyvezető alelnök a párt sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a Máért kiváló lehetőséget kínált volna arra, hogy az MSZP önbírálatot gyakoroljon, amiért az év elején alaptalanul riogatta a magyar közvéleményt az Orbán-Nastase megállapodás kapcsán több millió román munkavállaló érkezésével.

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (A jóindulat elve, Magyar Hírlap, 2002. július 18.) "a Magyar Állandó Értekezlet mindig a nagy nekibuzdulások fóruma volt. Ilyen volt a tegnapi, ötödik is. Új elem, hogy ezúttal konkrétumok sokaságát ígérte-kezdeményezte a magyar kormány képviseletében Medgyessy Péter és Kovács László. Ez örömmel tölthet el minden magyart, s némi szkepszissel is persze, hisz a határon túli padlások évtizedes ígéretek sokaságával vannak tele. Jól hangzó konkrétum volt már korábban, Medgyessy Péter romániai útján tett ígérete a Debrecent és Nagyváradot összekötő gyorsforgalmi útról, mely amennyire konkrét, annyira szimbolikus is, hisz két országot és a két országban élő magyarokat egy alapszerződésnél s egy kedvezménytörvénynél is valóságosabban és hatékonyabban köt össze egy út. Egy út, amelyen közlekedni lehet. Hogy ez csak szép ötlet volt, vagy van már mögötte terv, számítás, nem tudhatjuk. Attól tartunk (még) nincsen. Azt sem tudhatjuk, mennyire van előkészítve a határokon átívelő együttműködést segítő Közép-európai Híd Alapítvány terve, az Ady Endre ösztöndíjrendszer vagy a szórványmagyarok nyelvi képzését segítő szórványkollégiumok ügye. Az mindenesetre biztató, hogy a támogatások többsége be lesz építve a költségvetésbe, s reményt keltő az az ígéret is, hogy az eddigi támogatások megmaradnak, bővülnek, ugyanakkor átláthatóbbak, igazságosabbak és arányosabbak lesznek. (Ámen!) A jövő szempontjából még fontosabb, ha valóban továbbfejlődne a vállalkozásfejlesztési irodák hálózata, s ha a magyar kormány életképes kedvezményekkel tudná ösztönözni a határon túli tőkebefektetéseket. Ezekhez képest a tudós magyarok és a gazdaságilag sikerek magyarok összejövetele vagy a Magyar Nemzet Házának fölépítése a budai Várban már csak szép és inkább csak szimbolikus jelentőségű gesztusok. Biztató üzenete a Máértnek az is, hogy Medgyessy Péter a továbbviendő, jó hagyományok közt említette a kedvezménytörvényt, s Kovács László is alapvetően jó szándékú és tisztességes kezdeményezésnek nevezte. De a konkrétumok mellett a legfontosabb üzenet mégiscsak a Medgyessy által megfogalmazott jóindulat politikája, mely a legtöbbet akarja elérni a magyarság számára az államalkotó szomszéd nemzetek minél kisebb provokálásával. Persze tudjuk, ez elvnek kiváló, gyakorlatnak azonban keservesen nehéz".

Pataky István szerint (Vita a meghívókról, Magyar Nemzet, 2002. július 18.) "a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tegnapi ülésén több határon túli vezető is bírálta az új kormányt, amiért az mindenfajta elv vagy szabály mellőzésével küldött ki meghívókat a fórumon részt vevő szervezeteknek. Medgyessy Péter miniszterelnök folytonosságot ígért a szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos politikában. Két olyan határon túli szervezet (az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége) is meghívót kapott a Máért ötödik ülésére, amely részt sem vett az érintett országokban tartott választásokon, így semmiféle legitimitással nem rendelkezik".

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint (u.o.) "a Máért működőképességét veszélyeztetheti, hogy a kormány önkényesen hív meg határon túli politikai szervezeteket a Máért-ülésre".

Medgyessy Péter (u.o.) "a Bethlen Gábor-i 'ahogy lehet' elvet nevezte érvényesnek a kedvezménytörvény kapcsán. A maximumot kell teljesíteni mások minimális provokálásával - fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: rettentő dolog az, ha képtelenek vagyunk kiterjeszteni nem is a kedvezmény elvét, de legalább a jóindulatot az egész magyarságra. Örülnénk, ha jobban megismernének bennünket azok, akik sandán, néha gyanakvóan néznek ránk - hangoztatta. Medgyessy a határon túli magyarokkal kapcsolatos politika részeként említette a folytonosságot. Az új kormány ennek szellemében a magyar-magyar találkozókat, az alapszerződések megkötését, a Máért elindítását és a kedvezménytörvényt vállalja és tovább viszi. A miniszterelnök külön kiemelte a szülőföldön való boldogulás elősegítését, a határon túli magyarság igényeinek megismerését, a szomszédos államokkal fenntartott párbeszédet".

Kovács László bejelentette (u.o.) "a határon túliak támogatásához szükséges források döntő részét az éves költségvetésben kívánja biztosítani a jövőben az új kormány. (...) a támogatások elosztásának nem Budapesten, egy minisztériumi irodában, hanem az érintettek bevonásával kell megtörténnie. A pártpolitikai megfontolások nem játszhatnak szerepet a határon túli magyarság ügyének kezelésében".

Egy, a jelen lévő szervezetek legitimitását firtató újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta (u.o.): "elengedhetetlen, hogy a Máért ülésén részt vevő formációk valamilyen formában reprezentívak legyenek. Azt is hozzátette: az összmagyar fórumnak ugyanakkor befogadónak kell lennie".

Németh Zsolt volt külügyi államtitkár elmondta (u.o:) : "aggodalmat keltett a Máért összetételével kapcsolatos kormányzati álláspont. Mielőbb szükség van a meghívásokkal kapcsolatos konkrét kritériumrendszer kialakítására, a mostani eljárás ugyanis nemcsak a működőképességet veszélyeztetheti, de a határon túli szervezetek belső megosztottságát is gerjeszti. A státustörvényről nyilatkozva Németh Zsolt úgy vélte, a kormány időt kért, s ez a jogszabály körüli kormányzati elbizonytalanodás elhúzódását jelzi. Ez az elbizonytalanodás lovat adhat a szomszédos országokban élő nacionalisták alá, és fokozhatja a határon túli magyarság kiábrándulását. A volt államtitkár szerint a kormány fékezi a státustörvény végrehajtását, s ez abból is tükröződött, hogy a pótköltségvetésben nem biztosította azt a hatmilliárd forintot, ami a jogszabály idei zökkenőmentes végrehajtásához szükséges lett volna".

Medgyessy Péter szerint (In: Közös cél a státustörvény módosítása, Népszabadság, 2002. július 18.) "fenn kell tartani a - szomszédos államokkal egyeztetve, és az európai intézmények ajánlásainak megfelelően módosított - státustörvényt, és ragaszkodni kell az alapszerződésekhez. Medgyessy leszögezte: a határon túli magyaroknak joguk van az anyaországi támogatásra, de azt nem Budapesten kell eldönteni, hogy mi érdemes a támogatásra. Ez az érintettek dolga. - A magyarországi adófizetőknek viszont joguk van tudni, a rendeltetésnek megfelelően használták-e fel adóforintjaikat - mondta a kormányfő, majd hozzáfűzte: egységes, nyilvános támogatáspolitikai koncepcióra van szükség. A pályázatok elbírálásának egyetlen szempontja az lesz, mennyire segíti elő az adott projekt a szülőföldön maradást. Medgyessy kezdeményezte, hogy a budai Várban hozzák létre a Magyar Nemzet Házát. Itt a magyar nép történelmét, az összmagyarság fennmaradásért vívott küzdelmét, kulturális örökségét mutatnák be, erősítve ezzel a fiatalok nemzethez kötődését. Medgyessy indítványozta az üzleti életben sikeres, illetve a tudományban jeleskedő magyarok találkozóját, valamint az egyházak szerepével foglalkozó konferencia összehívását is. A kormány szeptember-október táján a MÁÉRT elé terjeszti a kedvezménytörvény módosítási tervezetét, amelyben már a szlovák, ukrán és szerb kormányokkal folytatott egyeztetések eredményei is láthatóak lesznek - jelentette ki Medgyessy".

Kovács László külügyminiszter a kedvezménytörvényt nagyszerű kezdeményezésnek nevezte (In: Kepecs Ferenc: Máért, Népszava, 2002. július 18.) "- mint mondta, ezért szavazta azt meg akkoriban az MSZP -, ám a tavaly decemberi Orbán-Nastase megállapodást már a törvénnyel ellentétesnek minősítette. A megoldást - mondta - egy olyan módosítás jelenti, melynek eredményeképpen a törvény majd megfelel eredeti céljainak, a határon túli magyarság és Magyarország érdekeinek, továbbá a szomszéd országok kormányai, illetve az európai szervezetek elvárásainak. Kovács László bejelentette egy határon átnyúló új együttműködési forma, a Közép-európai Híd megteremtését. Új ösztöndíjakat helyezett kilátásba azon, a szomszédos országokban élő magyar diákok számára, akik szülőhazájukban kívánják folytatni tanulmányaikat".

Németh Zsolt szerint (u.o.) "a kormány semmibe veszi a MÁÉRT alapszabályát, például önkényesen hív meg az értekezletekre szervezeteket. A kedvezménytörvényt illetően Németh Zsolt szerint itt lett volna annak az ideje, hogy a résztvevők egyértelműen kialakítsák véleményüket a törvénymódosításról, ám a kormány ezt a lehetőséget eltékozolta".

Nagy Iván Zsolt szerint (Szatyor nélkül, Magyar Hírlap, 2002. július 19.) "a Magyar Állandó Értekezleten sorra tettek gesztusokat, hogy senki se mondhassa róluk: nem nemzetben gondolkodnak. Lesz Magyar Nemzet Háza, összegyűjtik a sikeres és tudós magyarokat, futnak egy tiszteletkört az egyházak előtt. Szép. De őszintén szólva, főként az aktuális gondokhoz képest, egytől egyig mellékes. A határon túliak otthoni boldogulását célzó gazdasági, oktatási kezdeményezések már sokkal fontosabbak, nem csoda, ha az előbbieknél többre is értékelték ezeket a kisebbségi vezetők. Mindezek alapján az lett volna meglepő, ha az e heti Máért-ülés nem a legbékésebb lett volna e sorozatból. De - egyes határon túli politikusok mellékesnek tűnő, a Fidesz előzetes megjegyzéseivel kísértetiesen összecsengő, 'melyikünk a legitimebb' vitáját leszámítva - az volt. Ezt akarta a kormány, a kisebbségiek nagy részének megfelelt, a többiek és a magyar ellenzékiek pedig túl sokat nem akadékoskodtak. Utóbbiak is inkább csak a sajtótájékoztatón - minden bizonnyal 'hazai fogyasztásra' - bírálgattak, ott sem igazán meggyőzően. Nyilván más lett volna a helyzet, ha a legkényesebb ügynek számító státusvita érdemi részét jó előre el nem napolják. De megtették. A mostani találkozón nem volt szükség konfliktusokra. Ehelyett rögzítettek egy mindenki számára elfogadható elvet a módosítások alaptételeiről, a határon túliak pedig nyugodtan mondhatják otthon is: áldásuk nélkül a törvény nem változik. S valóban ez lesz, Budapest kidolgoz majd valamilyen kompromisszumot a szomszédokkal, ők beleegyeznek a jogszabály működtetésébe, a kisebbségeknek pedig ez a fontos. Más kérdés, hogy Magyarország nevetségessé teheti magát. Az ugyanis bizonyosnak tűnik, hogy most sem raknak mindent helyre a törvényben. Megfelel az majd a velencei bizottság ajánlásainak, az Európa Tanács kéréseinek, a kétoldalú megállapodásoknak, csak egy szervezet észrevétele marad majd ki: az Európai Unióé, amely a magyar csatlakozás esetén a munkavállalási kedvezményt tartja elfogadhatatlannak. Magyarán, a státustörvény lassan visszatérő programponttá válik a parlament számára: tavaly elfogadták, idén változik, jövőre alighanem kötelező lesz módosítani. Hogy ezt miért nem lehet egyszerre megtenni, a nyugatiak sosem fogják megérteni".

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint MÁÉRT (In: MÁÉRT: vegyes visszhang, Népszabadság, 2002. július 19.) "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elégedett a MÁÉRT-en elfogadott zárónyilatkozattal, mert az közös gondolkodás eredménye, és előremutat - az ülésen most először lehetett az elvárásokat meghaladóan tartalmas, valódi javaslatokat tartalmazó előadásokat hallani a magyar kormány részéről. A felszólaló hat tárcavezető, és persze a miniszterelnök olyan javaslatokkal állt elő, amelyek megállíthatják a határon túli magyarság fogyását (...) az RMDSZ egyetért a zárónyilatkozat státustörvény módosítására vonatkozó részével is. Az ügyvezető elnök egyedül a MÁÉRT ügyrendi felépítését kifogásolta, mondván: a felszólalások között jó lett volna egy-egy fél óra, amikor a résztvevők érdemben reagálhattak volna az elhangzottakra".

Kovács László külügyminiszter elmondta (In: Új magyarok a határon túlról, Népszava, 2002. július 30.) "legitimnek tart minden olyan, határon túli magyar szervezetet, amely képvisel valakiket. E felfogás ellentétben áll az Orbán-kabinet eddigi gyakorlatával. A jobboldali kormány ugyanis csak azokat a szervezeteket tartotta legitimnek, melyeknek valamely tagját megválasztották országgyűlési képviselőnek vagy a regionális törvényhozás tagjának".