Tüntetés a sajtószabadságért

A Szövetség a Nemzetért elnevezésű polgári kör tüntetést szervezett a sajtószabadság védelmére. A szervezet azért tartja a Magyar Televízió székháza előtt a tüntetését, mert szerintük az utóbbi időben súlyos támadások érték a sajtószabadságot. A demonstrációhoz a Fidesz, a Fidelitas és több más szervezet is csatlakozott. A megmozduláson felszólalt Orbán Viktor volt miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint új médiatörvényre van szükség, amely két egyenrangú közszolgálati csatornára osztja a Magyar Televíziót.
A kettéválasztás célja, hogy a két nagy politikai erőnek önálló közszolgálati csatornája legyen. Újhelyi István (MSZP) szerint Orbán Viktor nem a sajtószabadságot félti, hanem csak a köztévé milliárdos visszaéléseit akarja eltussolni. Pető Iván szerint a közszolgálati televízió az előző négy évben veszítette el pártatlanságát és nézőinek nagy részét amiért Orbán Viktor is felelős. Pető Iván szerint megalapozatlan dolog tisztogatásokról és cenzúráról beszélni. Az új vezetés hivatalba lépése óta senkit sem bocsátottak el a köztévé dolgozói közül. A műsorok pedig láthatóan pártatlanabbakká váltak az utóbbi időben.

Miklós Gábor szerint (Flaszter, Népszabadság, 2002. augusztus 29.) "a magyar jobboldal felfedezte magának a sajtószabadságot. Korábban - különösen, amíg hatalmon voltak - nem így vetették fel a kérdést. Szó sem volt akkor szabadságról. Sőt a gondolatvezérek soha el nem mulasztottak figyelmeztetni a sajtószabadosság romboló voltára. A sajtószabadság - állapították meg helyesen - szoros összefüggésben van a liberális eszmékkel. A jelszó tehát a sajtóegyensúly megteremtése volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy elérték az állami média totális ellenőrzését, furfangos jogászkodással kizárták az ellenzéket a felügyelő kuratóriumokból. A sajtóegyensúly nevében adtak teret szélsőségesen pártelfogult, sőt gyakran gyűlölködő szélsőjobbos hangoknak. A közmédiában a Fidesz négy éve alatt folyamatosan rúgták ki a politikailag ellenszenves munkatársak csoportjait. A nyomtatott sajtóban bonyolultabb volt a helyzet. Ott a hirdetések központi irányításával, nyomásgyakorlással, közpénzekből való lapalapítással egyensúlyoztak volna. A Fidesz médiapolitikájának veszélyeire, antidemokratikus és a sajtószabadságot sértő jellegére többször figyelmeztettek külföldről is. Legutóbb épp a választások alatt. Nem mint ha ennek különösebb hatása lett volna a nemzetközi nyilvánosságra oly érzékeny polgári oldalnál".

Miklós úgy véli "a tüntetés azokért folyik, akik pár hónapja hatalmi helyzetben voltak, szélsőségesen pártos műsorokat készítettek az elvileg politikailag semleges közmédiában. És szól a továbbra is harcosan jobboldali médiaszemélyiségekért és műsorokért.
Ennek a mozgalomnak és a mozgósításnak két érdekessége van. Egy olyan témát választottak, amely valószínűleg közömbös a választópolgárok többsége számára, de nagyon foglalkoztatja a jobboldal és a szélsőjobboldal aktivista részét, mindenekelőtt a médiában érdekelt harci élgárdát. Ezek vetették fel, hogy a jelenlegi ellenzék követelje az egyik közszolgálati csatorna teljes átadását a jobboldalnak. Hogy milyen lenne a jobboldali csatorna, azt lehet tudni: a Vasárnapi Újság és a Pannon Rádió megbízhatóan jelzi az irányt".

Kalmár Gabriella civil kurátor szerint (In: Orbán az utcán félti a szabad sajtót, Magyar Hírlap, 2002. augusztus 30.) "az MTV-ben a sajtószabadság irányított volt az Orbán-kormány alatt. Azt lehetett és kellett mondani, ami jó volt a kormányzatnak. Az MTV vezetése abszolút pártos volt, hiszen csak a jobboldali delegáltakból álló, ún. csonka kuratórium választotta meg őket. A műsorok elfogultságáról a civil kurátorok csak véleményt mondhattak, de ezeknek semmiféle kötelező érvényük nem volt.
A műsorok pártatlanságának és elfogulatlanságának az ellenőrzése egyértelműen az MTV menedzsmentjének és kuratóriumi elnökségének a feladat lett volna. Szerintük azonban minden rendben volt, ahogy volt".

Vásárhelyi Mária médiakutató szerint (u.o.) "teljesen nyilvánvaló, hogy az MTV-ben 1998 és 2002 között nem volt sajtószabadság, hanem cenzúra működött. Szakembereket távolítottak el politikai okokból, és Csurka István 1992-es hírhedt forgatókönyve valósult meg. Elfogult, egyoldalú, pártos tájékoztatás folyt a hírműsorokban, de a kulturális és közéleti műsorokban is. Farizeus és szégyentelen dolognak tartja azt, amit most a jobboldal művel a sajtószabadság védelmében, ugyanis sosem csináltak titkot abból, hogy a szerintük a sajtóban uralkodó baloldali és liberális túlsúly miatt joguk van a közmédia elfoglalására. (...) az elmúlt négy évben az MTV 150 milliárd forintba került az adófizetőknek".

Sükösd Miklós szerint (u.o.) "a kilencvenes években indult a kiszerződések rendszere, ami egy jó szándékú törekvés volt. Ehelyett azonban a három 'K' érvényesült: korrupció, klientúraépítés, kipumpálás. A Fidesz kampányában és kormányzati kommunikációjában meghatározó szerepe volt a Happy End Kft.-nek és az Ezüsthajó Kft.-nek. Az említett cégeknek ugyanakkor az MTV gazdasági ügyeiben is fontos szerep jutott. A végeredmény Sükösd Miklós szerint a totális csőd. Az MTV szerződéseit, mivel nem magánpénzekről van szó, nyilvánosságra kell hozni".

A Magyar Nemzet cikke szerint (Feketelista és leépítés a tévénél, Magyar Nemzet, 2002. augusztus 30.) "heteken belül 20-25 műsorkészítőtől, a jövő év elején pedig mintegy ötszáz munkatársától válik meg a Magyar Televízió (MTV Rt). (...) az elbocsátási hullámot a Szabadság téri székházból való elköltözéssel indokolja majd a televízió. Az MTV-kuratórium baloldali politikusai már összeállították azt a feketelistát, amelynek alapján az önkormányzati választások után mintegy húsz-huszonöt műsorkészítőt eltanácsolnak az MTV-től.A feketelistán a Hét, illetve a '+1' Éjjeli Menedék című műsor munkatársai mellett az a tizennyolc többdiplomás, idegen nyelveken beszélő fiatal újságíró is szerepel, akiket a televízió és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös médiaiskolájának elvégzése után szerződtetett az intézmény a nyár elején".

Hende Csaba, Orbán Viktornak a polgári körök szervezésével megbízott kabinetfőnöke elmondta: (In: Jezsó Ákos: "Nem legyőzni, meggyőzni kell az embereket?, Magyar Nemzet, 2002. augusztus 30.) "a sajtószabadságot az egyik legfontosabb szabadságjognak tartjuk. Sok mindent megtehet egy választott hatalom, de az emberi méltósághoz fűződő jogokat nem csorbíthatja. A választásokon erre nem kapott felhatalmazást. Ne felejtsük el: ennek az országnak a fele nem a jelenlegi koalíció pártjaira szavazott. Ezt a tényt nekik is illene tiszteletben tartaniuk. (...) Azt pedig különösen súlyosnak tartjuk, hogy a sajtószabadságot immáron sorozatosan megsértik. Nézzük csak végig, mi történt? A Magyar Nemzetet a nyomdai szerződések felmondásával, a hirdetések kivonásával, valamint a potenciális hirdetők megfélemlítésével lehetetlen helyzetbe próbálják hozni. Ismerjük a Pannon Rádió körüli eseményeket, a Sajtóklub letiltását, vagy azt, ahogyan a 16 Órának, a Szombat délelőttnek és a Gondolat - Jelnek helytadó Magyar Rádió vezetőit folyamatosan balról támadják. A Magyar Televízióban úgy tűnik, sikerrel érvényesítették az akaratukat, és jogszabálysértő körülmények között hatalomra juttatták Ragács Imrét, aki hivatalba lépésekor azt ígérte, hogy nem hajt végre tisztogatást. Ehhez képest néhány nappal később gyakorlatilag lefejezte a polgári oldal értékvilágához kötődő, vagy azokkal szemben legalább nem ellenséges alkotói gárdát. Mindezt egy olyan intézményben tette, amit az adófizetők pénzéből, vagyis éppen fele részben a mi, a polgári oldal híveinek adóforintjaiból tartanak fenn. Jogunk van a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz. Azért hívjuk a Magyar Televízió székházához a polgári köröket, hogy szavunknak nagyobb nyomatékot adjunk".

Lakos Nóra: (Orbán jobb tévéért tüntet, Népszava, 2002. augusztus 30.) "a tüntetők szerint az előző ciklus kedvezményezett cégeinek szerződéseit is sorra felbontotta a köztévé új vezetése. Így nincs már műsora a Fideszhez közelinek tartott Ezüsthajó Kft.-nek, ahogyan Vitézy László műsorai is megszűntek a nyár végével. Míg az MTV házon belül készült műsorai 7-20 ezer forintperc költséggel készülnek, ezeknél a vállalkozásoknál 76-220 ezer forint a percköltség - indokolta a döntést az ügyvezető. Az Ezüsthajónak és Vitézynek az MTV az elmúlt években 2,5 milliárd forintot fizetett ki. Ebből a számítások szerint 1,5-2 milliárd forint volt a túlfizetés. A tüntetők - ahogyan Orbán Viktor is - attól tartanak, hogy az elmúlt időszakban a Magyar Televízióban történt jogsértések veszélybe sodorták a közszolgálati csatorna pártatlan és független működését, a vitatott személyi döntések következményeként pedig még egyoldalúbbá válhat a magyar televíziós tömegtájékoztatás. Emlékezetes, hogy az elmúlt években számos hazai és nemzetközi szervezet élesen bírálta a köztévét a pártos, az akkor regnáló kormány javára elfogult tájékoztatás miatt. Legutóbb az EBESZ választási megfigyelői állapították meg, hogy az MTV súlyosan megsértette az objektivitás követelményét a Fidesz és a kormány egyértelmű támogatásával".

Pető Iván szerint (In: Orbán polgári-nemzeti tévécsatornát akar, Magyar Hírlap, 2002. augusztus 31.) "a Magyar Televízió olyan állapotban van, hogy azon csak változtatni szabad. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az esti tüntetés csak ürügy, és az emberek nem a tényleges okok miatt mennek ki az utcára. (...) más kérdés, hogy valakik nem szeretik a kormányt, mint az, hogy a sajtószabadság veszélyben van. Pető Iván, több példát említve, cáfolta az ellenzéki politikusok által hangoztatott állításokat. Senkit sem rúgtak ki a köztévétől, az eltávozókat az előző vezetés engedte el megemelt végkielégítéssel. Az elmúlt négy esztendő gyakorlatával ellentétben senki sem mondhatja, hogy politikai értelemben egyoldalú műsorok készülnének".

Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint (u.o.) "a valaki a sajtószabadság védelmében kíván fellépni, akkor azt a kormány természetesen támogatja. Azt gondolom azonban, itt másról van szó - mondta az MTV-székház előtti tüntetésről a kormányszóvivő. súlyos tévedésben van az, aki a sajtószabadságot a sajtó szabad rablásával keveri össze. Mint mondta, az elmúlt évek gazdálkodása az MTV-ben pazarló és törvénytelen volt. A kormány érdeke, hogy az MTV műsorai szakszerűek és pártatlanok legyenek, és ezen a téren a TV-Híradó megbukott".

Kovács P. József, az MTV egykori főmunkatársa a köztévénél dolgozó kollégái véleményét tolmácsolva kijelentette: (In: Jezsó Ákos: Tüntetés a sajtószabadságért, Magyar Nemzet, 2002. augusztus 31.) "1994-ben az MTV folyósóin megjelent egy 'halállistát' tartalmazó plakát, amelyen azoknak a neve volt feltüntetve, akik a jobboldalhoz kötődtek. Kovács P. József szerint a listán szereplő emberek közül nagyon sokat elbocsátottak az állásukból. Amikor 1998-ban a Fidesz került hatalomra, ilyen lista nem készült, sőt évekig készíthetett műsor Juszt László, Kepes András, Vámos Miklós vagy Szegvári Katalin. Az MTV egykori főmunkatársa szerint a köztelevízió jelenlegi alelnöke most az MSZP embereit hozza helyzetbe, akik pártállásuknak megfelelően cenzúrázzák a műsorokat. Kijelentette: a Fidesz által vezetett kormány hivatali időszaka alatt ilyen nem történt. Hozzátette: most eljött a bosszúállás ideje. Új halállista készült a köztelevízióban, amit az MSZP és az SZDSZ kurátorai állítottak össze".

Orbán Viktor szerint (u.o.) "a nemzeti oldalnak is szüksége van egy államilag finanszírozott tévécsatornára. Ezért kezdeményezni kell egy új médiatörvény elfogadását a parlament őszi ülésszakán. Amennyiben ez nem történik meg, úgy egy tavasszal lebonyolítható népszavazást kezdeményeznek ennek érdekében".

Dési János szerint (Táncsics estéje, Népszava, 2002. augusztus 31.) "egyrészt a sajtószabadságért tüntetni jó dolog. Kihozni Táncsicsot a börtönből, küzdeni azért, hogy a köztévé valóban a köz eseményeivel foglalkozzon - no ez igen derék dolog. Másrészt vicces gyülekezni a televízió egykori Szabadság téri székháza előtt, amelyet jóval ára alatt adtak el az előző kurzusban. Tréfás, ha azokért tüntetnek, akiket a Fidesz fővárosi első kerületi képviselője - átmeneti ideig a tévé elnöke - jelentős végkielégítéssel maga küldött el, hogy aztán ő is felvegyen annyi végkielégítést, amennyit egy tanár, jó ha egy életen át keres. (...) Komolytalan, még ha viszonylag sok ember is akarja, ha azt az állapotot akarják egyesek konzerválni a köztévében, amikor a kurzus kedvencei nyíltan elfogult műsorokat készíthetnek. Miközben eltűnnek a nézők, a hirdetők. Csak az adóssághegyek maradnak. Újabb és újabb milliárdok kellenének, hogy aztán a pénz egy része baráti társaságoknál landoljon. A Magyar Televízió jelen állapotában több kárt okoz - pusztán csak számszakilag - a magyar költségvetésnek, mint az 'Évszázad Dunai Árvize'. Az árvízkárok helyreállítására 6,8 milliárd kellene, ennél többet szükségeltetne beletenni a köztévébe.Tudják ezt persze mindazok, akik látványos show-t terveztek a televízió volt székháza elé. Persze, hogy tudják. De egyrészt az ellenzék cél nélkül maradt, a jobb - sőt gyakran a szélsőbb - kedvenc gumicsontja itt már rég a sajtó, a tévé, ha semmi jó nem jut az eszükbe, bátran elő lehet venni az ilyesmit. Másrészt elég jól árulkodik a szervezők gondolkodásmódjáról. Egyrészt ugye tüntetni kell, balhé szükséges - mert annak azért kevés az esélye, hogy a polgári körök kusza szervezete köztévét kapjon közpénzből. A köztévé, ahogy a neve is mutatja a közt szolgálja és nem néhány bukni látszó politikus kicsinyes érdekeit. Másrészt, érdekes ez a vallomászerű dolog: hogy közpénzt kell pártpropagandára adni. (Persze ez sem olyan meglepő, ha az előző évek gyakorlatára gondolunk.)"

Medgyessy Péter miniszterelnök szerint (In: Medgyessy: Akinek saját tévé kell, az vegyen magának, Népszabadság, 2002. szeptember 2.) "elég egy valóban közszolgálati televízió, s nincs szükség a köztévé politikai kettéosztására, mint ahogy azt Orbán Viktor volt miniszterelnök szorgalmazza. Az általunk megkérdezett alkotmányjogász szerint ilyen kérdésről nem lehet népszavazást tartani. Azt gondolom, egy ország van, és nem kettő, ebből következően úgy vélem: egy versenyképes, korrektül tájékoztató közszolgálati médium kell hogy legyen, amelynek a műsorkészítéséből a politika kivonul. A miniszterelnök szerint 'akinek saját tévére van szüksége, az vegyen magának egyet'. Így kommentálta a kormányfő Orbán Viktor korábbi miniszterelnök pénteki követelését, hogy új médiatörvényre van szükség, amely két egyenrangú csatornára osztaná a Magyar Televíziót".

Orbán Viktor a tüntetésén azt mondta: (u.o.) "már nem elég, hogy csak egy, szocialista legyen, szükség van egy polgári és nemzeti értékek alapján álló televízióra is. Kilátásba helyezte, hogy ha a parlament nem szavazza meg a médiatörvény ilyen irányú módosítását, akkor tavasszal népszavazás megszervezésével adnak nyomatékot követeléseiknek".

Kolláth György alkotmányjogász szerint "az alkotmány és a médiatörvény korrekt értelmezése szerint nem lehet népszavazást kiírni a közszolgálati televízió politikai kettéválasztásáról. (...) a magyar alkotmány 28/C paragrafusa ötödik bekezdésének D pontja kizárja a népszavazást az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetátalakítási, -megszüntetési kérdésekről. Az alaptörvény 61. szakaszának negyedik bekezdése pedig rögzíti a közszolgálati televízió fogalmát. A közszolgálatiság tartalmát pedig a médiatörvény határozza meg. Ez szabja meg, hogy a közszolgálati tájékoztatásnak rendszeresnek, átfogónak, elfogulatlannak, hitelesnek és pontosnak kell lennie".

Kolláth szerint, "ha a közszolgálati televíziót politikailag kettéosztanák, akkor az minden lehet, csak elfogulatlan és hiteles nem. Felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény megszabja a közszolgálati televíziózás szervezeti és személyi kérdéseit is. A tájékoztatás függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozta a Magyar Televízió Közalapítványt, amelynek kuratóriumi elnökségében a parlament által választott személyek vannak. - Ezeket a szabályokat egy új médiatörvénnyel meg lehet változtatni ugyan, de népszavazással felülírni nem lehet - mondta Kolláth. Ezért szerinte a köztévé politikai kettéosztásáról nem lehet népszavazást tartani, s Orbán felvetését nonszensznek tartja".

Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa szerint (Aki saját tévét kíván, az vegyen magának, Népszava, 2002. szeptember 2.) "a pártatlan tájékoztatást egy intézményen belül is meg lehet teremteni. Költői csupán a kérdés, miért nem kormányfőként biztosította Orbán a kiegyensúlyozott tájékoztatást, vagy az akkori ellenzék saját csatornáját".

Kovács László hihetetlennek nevezte (u.o.), hogy "a Fidesz éppen azokban az ügyekben bírálja a kormányt, melyekben a legtöbb mulasztást és törvénytelenséget követte el az Orbán-kabinet. Az MSZP elnöke szerint ilyen az autópálya-építések és a közszolgálati televízió ügye is".

Petri Lukács Ádám szerint (Szabadság tér, Népszava, 2002. szeptember 2.) "Orbán Viktor ötlete nem új keletű, már 91 környékén felmerült az a bornírt ötlet, hogy a közszolgálatiság azt jelenti: a különböző ideológiák mentén szerveződött politikai erőknek legyen egy-egy, adóforintból eltartott csatornájuk. Hál istennek nem lett. Ugyanis ez se nekik, se a másik oldalnak nem jár. Ami jár: olyan televízió, amelyiknek a hírműsorai professzionálisan vannak szerkesztve, pártatlanul, gyorsan és megbízhatóan tájékoztatja nézőit az országban és a világban történt hírértékű eseményekről. Továbbá olyan háttérműsorok, ahol a médiatörvénynek megfelelően a kisebbségek szót kapnak, és színvonalas vallási témájú adások kerülnek bemutatásra. No és minél több kultúra, dokumentumfilm. Erre való - és nem a pártrendezvények sugárzására - a köztévé. Azonban Orbán Viktor mostani gondolataival nemcsak az én érveim állnak szemben, hanem az ő négyéves regnálása is. Miniszterelnöksége alatt tudniillik úgy tűnt, két funkciót lát el az állami televízió: a költségvetésből származó milliárdokat úsztatja el a fideszes klientúráknak ezüsthajókon, és elfogult, az akkori ellenzékkel szemben olykor kifejezetten gyűlöletkeltő műsorokat sugároz; a két választási forduló között pedig egyszerű párttévéként költötte a pénzünket. Minthogy akkoriban szó nem volt arról, hogy Orbán szeretné pluralizálni a Magyar Televíziót, nemcsak hiteltelenek a szavai, hanem e változás arra is rámutat, hogy a tüntetés megszervezésének egyik hajtóereje az volt, képtelenek feldolgozni: a választói akarat érvényesülése, az ellenzékbe szorulás azzal is jár, hogy a tévéből nem lehet lenyúlni több pénzt (szívemből remélem, senkinek se)".