Tüntetés a sajtószabadságért (2. rész)

A Szövetség a Nemzetért elnevezésű polgári kör tüntetést szervezett a sajtószabadság védelmére. A szervezet azért tartja a Magyar Televízió székháza előtt a tüntetését, mert szerintük az utóbbi időben súlyos támadások érték a sajtószabadságot. A demonstrációhoz a Fidesz, a Fidelitas és több más szervezet is csatlakozott. A megmozduláson felszólalt Orbán Viktor volt miniszterelnök is. Orbán Viktor szerint új médiatörvényre van szükség, amely két egyenrangú közszolgálati csatornára osztja a Magyar Televíziót.
A kettéválasztás célja, hogy a két nagy politikai erőnek önálló közszolgálati csatornája legyen. Újhelyi István (MSZP) szerint Orbán Viktor nem a sajtószabadságot félti, hanem csak a köztévé milliárdos visszaéléseit akarja eltussolni. Pető Iván szerint a közszolgálati televízió az előző négy évben veszítette el pártatlanságát és nézőinek nagy részét amiért Orbán Viktor is felelős. Pető Iván szerint megalapozatlan dolog tisztogatásokról és cenzúráról beszélni, hiszen az új vezetés hivatalba lépése óta senkit sem bocsátottak el a köztévé dolgozói közül. A műsorok pedig láthatóan pártatlanabbakká váltak az utóbbi időben.

Bajomi-Lázár Péter szerint (Függetlenség és előfizetési díj, Népszava, 2002. szeptember 3.) "augusztus 30-án a polgári erők hívei tüntetésre gyűltek össze a Magyar Televízió Szabadság téri székháza előtt, hogy így tiltakozzanak a köztévé vezető posztjain történt személycserék ellen. Nem ez volt az első ilyen megmozdulás: a JOBBIK, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségével és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségével karöltve ugyanott már augusztus 12-én demonstrált. Az utcai tüntetésekkel párhuzamosan a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, a Magyar Demokrata és a Nemzetőr arról írt, hogy az MTV kormányzati megszállása az intézmény pártatlanságát és általában a sajtószabadságot fenyegeti. Orbán Viktor, a köztévé függetlenségének kérdésére váratlanul fogékonnyá vált volt kormányfő a köztársaság elnökéhez fordult aggályaival. Jogos-e a polgári körök aggodalma? Valóban veszélyben forog-e az MTV politikai függetlensége? És hogyan lehetne a mindenkori köztévét mentesíteni a pártosság vádja alól? Az alábbiakban e kérdésekre próbálok választ adni. Magyarországon az első szabad választások óta minden kormányváltás után menetrendszerűen lecserélték az MTV vezetését, és az empirikus mérések szerint a köztévé minden parlamenti ciklusban az aktuális hatalomhoz húzott. Kérdés azonban, hogy a személycserék most is egyet jelentenek-e a köztévé új pártosságával? Az bizonyos, hogy az intézmény veszteséges gazdálkodása és műsorainak alacsony - tíz százalék körüli - nézettsége önmagában is indokolja a személyi változásokat. Az MTV régi vezetése hosszú évek alatt sem volt képes stabilizálni az intézmény gazdasági helyzetét, sőt sokmilliárdos veszteséget termelt; nem tudta megállítani a közönség elvándorlását sem. Pedig a külföldi tapasztalatok szerint ez nem lett volna lehetetlen vállalkozás. A Cseh Televízió például csak minimális veszteséggel működik, két csatornájának együttes közönségpiaci részesedése 30 százalék körüli, miközben a cseh lakosság lélekszáma és vásárlóképessége nagyjából megegyezik a magyaréval, és a cseh köztévének is két kereskedelmi vetélytárssal kell megmérkőznie".

Bajomi-Lázár szerint "az MTV volt vezetése alkalmatlanak bizonyult; személycserék nélkül nem lehet megakadályozni, hogy az intézményen keresztül további közpénzek folyjanak el, és nincs esély a nézettség növelésére sem. A polgári köröknek tehát aligha van igazuk akkor, ha a személycserék ténye ellen tiltakoznak. Az igazi kérdés azonban az, hogy az új vezetés helyreállítja-e a köztévé politikai függetlenségét vagy az új kormányt népszerűsíti-e majd. Ma még nincsenek friss adatok a köztévé hírműsorairól, ezért azt sem tudni, hogy a fejcserék valóban az intézmény politikai megszállását jelentik-e. Néhány jel azonban kétségtelenül arra utal, hogy a hírműsorokban ismét politikai szempontok szorítják háttérbe a szakmai megfontolásokat. Laphírek szerint a köztévé nem számolt be sem az augusztus 12-i Szabadság téri demonstrációról, sem a MIÉP augusztus 20-i megmozdulásáról - igaz, az augusztus 30-i tüntetésről már tudósított. Ha a tendencia folytatódik, és bebizonyosodik, hogy a személycserék nem az MTV modernizációját segítik, hanem pusztán ideológiaváltást jeleznek, a polgári körök aggodalma is jogosnak bizonyul".

Bajomi-Lázár szerint "a köztévé politikai függetlensége elválaszthatatlan anyagi függetlenségétől. Mindaddig, amíg az intézmény rászorul a költségvetés támogatására, arra is rákényszerül, hogy hírműsorait a mindenkori kormánytöbbségnek hízelgő módon szerkessze. Az előfizetési díj átvállalása alapjaiban fenyegeti a köztévé politikai függetlenségét; az MTV állami forrásokból való finanszírozása megkérdőjelezi intézményes autonómiáját. A költségvetéstől függő köztévé éppen a hatalom beszámoltatásának feladatát képtelen ellátni. Van más megoldás is, mint az előfizetési díj átvállalása. Az alternatíva - amelynek gondolata már felmerült a BBC-vel kapcsolatban is, igaz, nem valósult meg - éppen a díj összegének növelése, pontosabban jövedelemarányossá tétele. Önálló adónemként való bevezetése, amely az arányos közteherviselés elvén nyugodna, hárítaná mindkét, a díj állami átvállalása mellett felhozható érvet, és javítana a köztévé anyagi helyzetén is".

Haszán Tibor szerint (Súlyos büntetés az MTV-nek, Népszabadság, 2002. szeptember 4.) "az elfogulatlan tájékoztatás törvényi előírásának súlyos megsértése miatt egy később meghatározandó napon az esti tévéhíradó idejére fel kell függesztenie műsorát a Magyar Televíziónak - döntött a médiahatóság. A büntetést az országgyűlési választások második fordulóját megelőző napok elemzése után szabta ki az ORTT. Súlyos szankciót szabott ki a médiahatóság a köztelevízióra az országgyűlési választások második fordulója előtti törvénysértések miatt. A Magyar Televíziónak egy a jogszabályok alapján később meghatározandó napon 30 percre fel kell függesztenie műsorszolgáltatását este fél nyolckor, a Híradó idején az elfogulatlan tájékoztatás és a politikai hirdetésekre vonatkozó törvényi előírások megsértése miatt. A köztévét az EBESZ választási megfigyelői is elmarasztalták, mert elfogultnak találták az akkori kormánypártok javára. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) az MSZP-s tag kezdeményezésére vizsgált meg három teljes napot: április 9-ét, a Testnevelési Egyetemen elmondott Orbán Viktor-beszéd napját, április 13-át, amikor a Kossuth téri tüntetés volt és a kampánycsend előtti utolsó 24 órát. A köztévére az utóbbi kettő miatt szabott ki büntetést a hatóság, négy hónappal a választások után. Az elemzés szerint a köztévé, amely élőben közvetítette a Kossuth téri nagygyűlést, műsorajánlóként lényegében politikai hirdetést adott le, a Fidesz nagyszabású rendezvényeinek képeivel és a párt választási szlogenjével. A fizetett politikai hirdetés minden jegyét magán viselő bejátszást háromszor ismételte az MTV. Súlyos törvénysértésnek minősítette a vizsgálat, hogy a köztévé saját maga készített egy párt rendezvényéről egyértelműen politikai hirdetésnek minősülő műsorszámot, amelynek üzenete nem lehet más, minthogy a köztévé azonosul a politikai erő nézeteivel. Az MTV Híradója a rendezvényről szóló tudósításban is súlyosan megsértette az elfogulatlan tájékoztatás követelményét. Nemcsak bizonyos programok, hanem a kampánycsend előtti utolsó nap teljes műsorfolyama is egyértelműen az akkori kormánykoalíció politikáját támogató nézetek szolgálatában állt - állapította meg a hatóság. A Ma Reggel című műsorban például a meghívott vendégek, illetve a beszerkesztett kommentárok kizárólag a polgárinak nevezett oldal véleményének adtak hangot. A kormány sikereit taglalta a három Híradó is, aránytalanul nagy teret engedve a jobboldali pártoknak. A két nagy pártról szóló kampányzáró negyven-negyven perces öszszeállításról az ORTT azt állapította meg: míg a fideszes egy gyakorlatilag mesterien szerkesztett propagandafilmnek tekinthető, amely egy politikai hirdetésnek felelt meg, addig az MSZP kampányáról egy kemény hangú politikai elemzést sugárzott a köztévé. Arra a kérdésre, hogy a hatóság miért négy hónappal a történtek után hoz ilyen döntést, Körmendy-Ékes Judit, az ORTT elnöke elmondta: a gyors intézkedések gátja a pénzhiány. Az MTV-nél egyelőre nem értesültek a döntésről, ám annak ellenére, hogy az akkori hírműsorok vezetőinek zöme már jelentős végkielégítéssel távozott, az új vezetés fellebbezni fog az ügyben. Lapunk ezt a valószínű lépést azzal indokolták, hogy a félórás büntetés jelentős reklámbevetél-kiesést okozna a tévének".

Dunai Péter szerint (A közszolgálatiság különleges érték, Népszabadság, 2002. szeptember 4.) "a legtöbb nyugat-európai országban megütközést keltene az a politikusi ötlet, amely ideológiai alapon kettéosztaná a közszolgálati televíziót. Annál is inkább, mivel a fejlett demokráciákban különleges társadalmi és kulturális értéknek tartják a közszolgálati televíziózást, amelyet jogszabályok is óvnak a politikai kiszolgáltatottságtól és a bulváros elsekélyesedéstől. Ha a közszolgálati média a politika uszályába kerülne, az alkotmányos jogokat sértene, sőt csorbíthatná a többpárti demokráciát. Más kérdés, hogy a közszolgálatiság a fejlett demokráciákban sem jelent tökéletes függetlenséget. Az is előfordul, hogy egyik, vagy másik műsorkészítőnél nyilvánvalóvá válik a politikai befolyásoltság. Arra azonban egyetlen párt, vagy kormány sem merészkedik, hogy közvetlen befolyása alá hajtsa a köztelevíziót. Az EU-országok között az egyetlen kivétel talán Olaszország, ám Berlusconi miniszterelnök módszere ki is vívta a partnerek rosszallását, sőt tiltakozását".

Újhelyi István szerint (In: Sághy Erna: Újhelyi István a köztévéről, 168 Óra, 2002. szeptember 5.) nincs veszélyben a sajtószabadság. "Orbán Viktor nem a sajtót óvja, hanem saját gazdasági köreit. Értük tüntetett a szabadság téren, félti őket az elszámoltatástól. Hiszen a múlt héten már számokban is kiderült: a Fideszhez kötődő vállakozások milliárdos kárt okoztak az MTV-nek. Erről is el akarta terelni a figyelmet a volt miniszterelnök. (...) az elmúlt években nemzetközi, független szakmai szervezetek állapították meg a Magyar Televízióról, hogy elfogultan tájékoztat, híradásaiban, műsoraiban a kormánynak kedvez'.

Mészáros Tamás szerint (Egy a tábor, egy a zászló, 168 Óra, 2002. szeptember 5.) "természetesen Orbán is pontosan tudja, hogy saját szolgálatára nem kap televíziót, és ehhez a népszavazás sem segíti majd hozzá. Ki hinné el - a valamivel mindig megbolondítható fanatikusokon kívül -, hogy két párttelevízió avagy két világnézeti karantén garantálná az igazi közszolgálatiságot? Az adófizetők által fenntartott média legyen független mindkettőtől - még akkor is, ha némelyek épp ennek a szabadságnak a szellemi hatékonyságától félnek. A legutóbbi cirkusz a Szabadság téren egyébként is markáns ellenérzést szül mindazokban, akik emlékeznek A hét, a Híradó, az Aktuális és más politikai műsorok korábban elképzelhetetlen mértékű és hangvételű pártszolgálatára. Márpedig nagyon sokan nem felejtik azt a megrázó 'függetlenséget' - többen, mint ahány embert a most egy zászló alatt tüntetők képesek lesznek meggyőzni egy különbejáratú, álpolgári Magyarország eszményének. A sajtószabadság mezében tehát legfeljebb azért vonultak fel Orbán csapatai, mert momentán nem volt jobb ötletük. Az önkormányzati választások előtt ürügyet kellett találni az utcai mozgósításra. De valódi hozamot ígérő jelszó avagy politikai állasfoglalás nem lévén, előadtak egy meglehetősen ingatag ízlésre valló színjátékot, amelynek nem is egy szereplője ráadásul sokmilliós végkielégítések haszonélvezőjeként önként távozott korábbi dicstelen fellépései színhelyéről. És ez a szomorú igazán. Ez a szemérmetlenséggel párosuló koncepciótlanság. A tartalmak teljes hiánya - következésképp a gátlástalan ijesztgetés a 'nemzeti érzelmű emberek üldözésének' meg 'az országot elöntő hazugsághullámnak' a mumusával".

Hende Csaba (Somorjai Viktória és Bándy Péter: Eltemetett sajtószabadság, Demokrata, 2002. szeptember 5.), Orbán Viktor kabinetfőnöke felolvasta a Szövetség a Nemzetért nyílt levelét, melynek címzettje Bárándy Péter igazságügy-miniszter: 'a kampány alatt biztonságot ígérő erők hatalomra kerülve a médiában példátlan tisztogatást hajtottak végre, elkezdődött a pártállam restaurációja a demokratikus jogok kárára és a bűnözők javára'".

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (Spétreakció, Magyar Hírlap, 2002. szeptember 5.) "még nincs döntés arról, hogy mikor, de olyan dolog történhet meg a plurális magyar média történetében, amire eddig nem volt példa. Este fél nyolckor nem kezdődne el a Híradó, helyette fél óráig egy szöveget kell feltüntetni a képernyőn, amely arról szól, hogy az ORTT ilyen és ilyen jogszabályokra hivatkozva felfüggesztette a közszolgálati csatorna műsorát, mivel az MTV a választási kampány idején súlyosan vétett számos jogszabály ellen. A médiahatóság szerint a Mendreczky Károly vezette köztévé maga készített műsorszámot, amely politikai hirdetéssel ért fel, a Híradó szinte kizárólag az Orbán-kormány sikereit taglalta és a Ma Reggel című műsorba is csak olyan vendégeket hívtak, olyan kommentárok születtek, amelyek kizárólag a jobboldali véleményeknek adtak teret. A Magyar Televízió tehát - és erre az EBESZ választási megfigyelői is figyelmeztettek - minimum megsértette az elfogulatlan tájékoztatás szabályát. A jobboldali többségű és a Körmendy-Ékes Judittal, tehát Fidesz által delegált elnökkel működő ORTT négy és fél hónap után tehát észrevette azt, amit egy ország látott: a Magyar Televízió már akkor a jobboldal médiája volt, amikor még nem tüntettek érte a Szabadság téren. Az intézmény vezetői, azóta közös megegyezéssel, többmilliós végkielégítéssel távoztak, amit jutalomként értékelhetnek szolgálataikért.
Már csak azt nem értjük, miért kellett ezzel a megállapítással ennyi ideig várni. Az ORTT vezetői miért nem akkor, áprilisi tévénézés közben kaptak a telefonhoz, vizsgálatot követelve? És mi végre volt akkor a múlt heti tüntetés? Azokért tüntettek a polgári körök tagjai a Szabadság téren, akik semmibe vették a törvényeket? Igen. A volt kormányfő is. És gyanítható, hogy a sajtószabadság koporsójához járulók többsége ezt tudta. Ez a legszomorúbb. Most nyilván megint jön a felmentés, hogy 'az ORTT-t megfenyegették a kommunisták' vagy az, hogy 'nekünk szabad, mert balliberális a médiafölény'. Közben arról van szó, hogy ahol törvénytelenség van, ott törvénytelenség van".

Kolláth György alkotmányjogász szerint (Magyar Hírlap, Jobbra nézz!?, 2002. szeptember 5.) "a szónok jövőre népszavazás kezdeményezésével fenyegetett, amennyiben nem készül új médiatörvény, s annak révén nem válik politikailag ketté a közszolgálati televízió. A legjobb, illetve a legrosszabb esetben létrejönne egy pártos jobb- és egy baloldali tévé?! Nem szimpla frekvencia-igényről van szó, ami körültekintő mérlegelést érdemelne, hanem a közfinanszírozás állná a dupla 'tartásdíjat'. Az ötlet fából vaskarika, politikai blöff, de ettől még egy nyomásgyakorlás az alkotmányból levezethető lenne. Az a kérdés például, hogy óhajt-e Ön új médiatörvényt, az ország színe elé volna bocsátható. A sziámi ikrekre emlékeztető médiastruktúra népi kikényszerítését azonban az alaptörvény kizárja. A közszolgálati televízióra utalás az alkotmány 61. § (4) bekezdésében megtalálható. Arra utal a norma, hogy az e tévével foglalkozó törvény elfogadásához (is) a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A közszolgálati média kritériumait az 1996. évi I. törvény 23. §-sa így szabja meg: 'rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan kell tájékoztatni a közérdeklődésre számot tartó hazai... eseményekről.' A józan paraszti ész szerint is ha a tájékoztatás pártos, egyoldalú és propagandacélokokat szolgál, akkor az nem elfogulatlan és nem hiteles. Ha valamiből polarizáltan kettő van, akkor az nem mindenkié, nem a közt szolgálja, nem egységesen értékeket, elveket testesít meg, hanem aktuálpolitikai igényeknek hódol be. Nincs két Országgyűlés, két kormány, két államelnök és két(féle) nemzet, nép sincsen. Az alkotmány felsorolja azokat a tárgyköröket, amelyekben nem lehet országos népszavazást tartani. A 28/C § (5) bekezdés d) pontja szerint 'az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, megszüntetési) kérdésekről' sem lehet. Így nincs arra mód, hogy a parlament által megválasztott személyt népszavazás elkergessen, és az is kizárt, hogy 'Önök kérték!' alapon szűnjék meg pl. egy minisztérium. Ez a szabály vonatkozik a Magyar Televízió Közalapítványra, és annak (részben) a parlament által választott kuratóriumára is. A médiatörvény 53. § (1) bekezdés így kezdődik: 'A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének (!!!) védelmére az Országgyűlés? létrehozza... a Magyar Televízió Közalapítványt.' E törvény 55. §-sa kurátorok parlamenti választásáról, a 64. § pedig például Magyar Televízió Részvénytársaságról beszél. Ezek tehát országgyűlési hatáskörű személyi és szervezeti ügyek. Természetesen szabad ezeket egy új vagy módosuló médiatörvényben megváltoztatni. Arra is van mód, hogy egy kiemelkedő törvény megerősítése vagy elvetése tárgyában össznépi döntés szülessék. Ám durcásan egy kétharmados elfogadásra esélytelen törvénykezdeményezést népi megkerülős csellel célba juttatni nem lehet, mert az sértené a T. Ház személyi és szervezeti kompetenciáját".