Külön utat keres az MDF?

Az eddigi történések alapján még nem látszik egyértelműen, hogy az MDF milyen stratégiát követ majd a jövőben. A jelek afelé mutatnak, hogy a párt szeretne autonóm, karakteres pártként megjelenni. Ehhez viszont elsősorban arra lenne szükség, hogy félre tudja tenni rövidtávú érdekeit, kockáztatva akár azt is, hogy rosszul szerepel az önkormányzati választásokon. Úgy ugyanis nehéz önálló arculattal jelentkezni, hogy az MDF a választások alkalmával nem különbözteti meg magát a Fidesztől, és csak a köztes időszakokban próbál egyéni hangot megütni. HÍR: A Fidesz-frakcióban ülő kisgazdák és az MKDSZ is támogatja Orbán Viktor javaslatát egy jobbközép szövetség létrehozására. Az MDF viszont nem akarja feladni önálló arculatát, sőt, laza konföderációt sem akar. Az MDF honlapjának közönsége sem támogatja az uniópárt létrehozását, csupán nyolc százalékuk szavazott mellette a nem reprezentatív közvélemény-kutatásban. Az MDF egy névtelenséget kérő, prominens politikusa szerint a jobboldali pártszövetség gondolata kizárólag Orbán szavazatmaximalizáló törekvését segítené. A Népszava értesülése szerint vitairat készült az MDF jövőbeni stratégiájáról, mely szerint a párt a jövőben főként az SZDSZ-szel konfrontálódik majd, egyes témákban az MSZP-vel, míg a Fidesszel kerülné az összeütközést. Az irat az MDF 7-8 százalékos támogatottságát várja a jövő év nyarára.

ELEMZÉS: Az MDF előtt jelenleg három lehetőség áll. Első lehetőségként, a jobboldal jelenlegi zavarát kihasználva középre húzódik és egyúttal hangsúlyozza hajdani "rendszerváltó párt"-identitását. Második lehetősége, hogy folytatja jelenlegi politikáját, vagyis, rövid távú érdekeit előnyben részesítve, még egy ideig halogatja a döntést, miközben, ahol lehetséges, az önkormányzati választás során együttműködik a Fidesszel. Ez azonban, a mai helyzetet figyelembe véve, csakis rövid távú stratégia lehet. A párt harmadik lehetősége, hogy kezdetben pártúnió formájában együttműködik a Fidesz-szel, ami a jövőben szükségszerűen magával hozza majd egy nagy jobboldali uniópárt létrejöttét. Ebben az esetben az MDF, mint önálló politikai erő, előbb-utóbb megszűnik létezni.

Az előző ciklusban a legmarkánsabb, a mérsékelt, konzervatív erők összefogására irányuló törekvés a Békejobb létrehozása volt. A kezdeményezés az MDF részéről Dávid Ibolya nevéhez fűződik. Jóllehet, a szövetség a későbbiekben csak kezdeményezés maradt, jelezte, hogy az MDF külön utat próbál keresni. A párt helyi szervezeteinek erősítése, mint igény, szintén régóta szerepel a párt napirendjén. Ezt az elvárást azonban az MDF már tíz éve megfogalmazta, de azóta érdemleges lépés nem történt az ügyben.

Most, az önkormányzati választások közeledtével a pártnak ismét lehetősége nyílt arra, hogy a Fidesztől eltávolodjon. Egyes jelek arra utalnak, hogy az MDF élni próbál az alkalommal. Boross Péter, a párt elnökségi tagja szeptember 3-án a Napkeltében arról beszélt, hogy a magyar politikai életben soha nem volt nagyobb szükség egy erőteljesebb, határozottabb és egyértelműbb MDF-re, mint most. A volt miniszterelnök határozottan kiállt amellett is, hogy Orbán Viktornak végre meg kell húznia a határvonalat a mérsékelt és a radikális jobboldal között. Ez a kijelentés jelzi, hogy az MDF-től mind tartalmában, mind stílusában idegen az a politika és hangütés, melyet a Fidesz képvisel ellenzékbe kerülése óta. Boross és pártja nyilván szembesült vele, hogy nem lenne egyszerű egy ilyen szövetséges mellett mérsékeltnek maradni, annak látszani pedig szinte lehetetlen.

A Fidesz radikális, tematikájában sokszor szélsőjobboldali politikájának elutasítása tetten érhető az ORTT Magyar Televíziót érintő döntésének meghozatalában is. Míg a Fidesz tüntetésen követelt magának jobboldali értékeket közvetítő közszolgálati televíziót, az ORTT pártdelegáltjai közül, a kormánypártiak mellett, az MDF-es tag is megszavazta az MTV büntetését. Ezzel mintegy elismerték, hogy a közszolgálati televízió a választási kampány ideje alatt megsértette a nézők pártatlan tájékoztatáshoz való jogát. A Fidesz, mint ismeretes, ezt az álláspontot nem osztja, delegáltja nem szavazott a kérdésben. Ugyanakkor hozzá kell tenni azt is, hogy a sajtószabadságért tartott tüntetésen több MDF-politikus is megjelent, ez a tény a párt el nem köteleződését jelzi.

Az elkülönülés törekvése fedezhető fel az ügynök-ügy kezelésének kérdésében is. Míg a Fidesz nem közölt semmiféle álláspontot arról, hogy az Orbán-kormány érintettjeiről hogyan vélekedik, az MDF Boros Imrével kapcsolatban egységes, világos, erkölcsi szempontú ítéletet mondott. Ennek lényege: a legfőbb gond nem Boros múltja, hanem az, hogy aláírt egy nyilatkozatot, melyben gyakorlatilag tagadta a mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált érintettségét. A pártelnök, Dávid Ibolya pedig sietett közölni, hogy Boros már nem élvezi a bizalmát. A frakció végül Boros távozását javasolta. Ezek a lépések mind azt jelzik, hogy az MDF szeretne visszatérni korábbi önálló párt imázsához, amelybe nem fér bele a Fidesz által rájuk erőltetett volt PHARE-miniszter.

Ami a választási szövetséget illeti, az MDF e tekintetben korábban a legszélesebb körű együttműködés híve volt. Ez a mandátumszerzés szempontjából érthető megfontolás. A polgári körök megjelenésével és aktivizálódásával azonban a Fidesz-szel egyre többször került ellentétbe, az ugyanis több esetben a mozgalom jelöltjeit támogatja korábbi, közös jelöltjükkel szemben. A folytonos konfrontációt jelzi, hogy a két pártnak csupán tizenegy megyében, valamint Budapesten sikerült megkötniük a választási együttműködésre vonatkozó szerződést. Az MDF nehezményezi, hogy a Fidesz nem a párt súlyának megfelelő számú képviselő-jelölti helyet akar biztosítani számukra. Dávid Ibolya és pártja számára mostanra világossá válhatott, hogy a Fidesz a polgári összefogást mindent-vagy-semmit alapon képzeli el.