Orbán Viktor szerepvállalása

Orbán Viktornak sikerült elkerülnie, hogy a választási vereségről számot kelljen adnia. Ez nagy teljesítmény, ha arra gondolunk, hogy ezt eddig egy korábbi pártvezető sem kerülhette el. Az új mozgalom élén teljes döntési jogkörrel felruházott népvezérként tevékenykedve a volt miniszterelnök úgy próbál egységet szervezni, hogy hasznosítja mindazt, amit a Fidesz élén kísérletezett ki. Legyen szó akár tematikáról, akár szervezési kérdésekről. Azonban hátrányt is rejt magában az, ha Orbán saját jövőjét a polgári körök élén képzeli el. Az ügynök-ügy óta az antikommunista-retorika már nem használható, és problematikus az is, hogy a szélsőséges szavazók hosszú távon hogyan integrálhatók a mozgalomba. Ha ugyanis Orbán a szélről kíván politizálni, az az önállóságra vágyó MDF-nek (vagy a nemzeti retorikát mindinkább alkalmazó MSZP-nek) kedvezhet.

HÍR: A volt kormányfő szerint a kormány a nagytőke oldalán áll, az általa szétosztott pénzeket még az előző kormány teremtette elő. Augusztus 29-én, Orbán a IV. Brankovics emlékkonferencián elmondta: a jobboldali pártok elveszítik azokat a településeket, ahol nem tudnak megállapodni a közösen indított polgármester személyében. Augusztus 30-án a kormányfő a Szabadság téren, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör által szervezett megmozduláson beszédének egy részében a kormány eddigi tevékenységét bírálta. Szerinte a kormánnyal szemben állókkal "a gumibot nyelvén" beszél a hatalom. Hangsúlyozta továbbá, hogy az önkormányzati választások komoly erőpróbát jelentenek, és mivel egy fordulóban dől el az eredmény, minden voks számít. Arra kérte a polgári oldal híveit: együtt őrködjenek a választások tisztasága felett. Szeptember 8-án pedig a szombathelyi televíziónak adott interjújában elmondta, hogy szerinte nehéz idők jönnek a gazdaságpolitikában. Úgy vélte, a 2003-as költségvetés megszavazása után derül majd ki, milyen úton indul el az ország.

ELEMZÉS: Orbán Viktor - folytatva az áprilisi választások első fordulója után megkezdett stratégiát - az utóbbi két hétben is speciális fórumokat választott véleménye kifejtéséhez. A volt miniszterelnök ugyanakkor visszatért a miniszterelnökként alkalmazott stratégiához, amelynek lényege, hogy személyét a pártpolitikai csatározásokon felül álló politikusként jeleníti meg. Emlékezetes, hogy országértékelő beszédeit a Vigadóban mondta el, válogatott közönség előtt. A nemrég létrejött polgári körök mozgalom élén pedig olyan sajátos szerepet tölt be, amely szintén nem köthető a klasszikus értelemben vett parlamenti politikához. Csupán két olyan megnyilvánulása említhető, amelyek kapcsán politikusként és nem népvezérként nyilvánult meg. A Medgyessy-ügy kapcsán, konfliktusba kerülve pártjával, kijelentette, hogy nincs alkotmányos válság. A Nemzetközi Demokratikus Unió júniusi washingtoni találkozáján pedig hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság helyzete kiváló és a demokrácia a választások után is szilárd. Ezek azonban kivételnek tekinthetők. Mindezek mellett, mostanra kapcsolata mind saját pártjával, mind az MDF-fel megváltozott.

Orbán Viktor közvetlenül a választásokat követően kivonult a politikai életből, hogy aztán hamarosan a polgári körök mozgalom élére állva visszatérhessen oda. Június 4-én az MDF-es Hende Csabát kérte fel kabinetfőnökének, június 7-én pedig megalakult a volt miniszterelnök saját polgári köre, a Szövetség a Nemzetért. Egy polgári körös fórumon fogalmazta meg a mozgalom irányadó gondolatát, miszerint "a választási vereség világossá tette a polgári oldal számára, hogy már nem pártokban kell gondolkodni". Június közepén megtartották a polgári körök első találkozóját a Margit-szigeten, és a mozgalom elkezdett intézményesülni. Aktivitásukat mutatja, hogy a Hajrá, Magyarország! mozgalom népszavazást kezdeményezett a termőföld ügyében, mára pedig már a székházukat is kiválasztották.

Július közepe fordulatot hozott a mozgalom történetében. Orbán Viktor kezdeményezte, hogy ahol a polgári pártok nem indítanak jelöltet, ott indítsanak a polgári körök. A volt miniszterelnök, hogy saját vezetői létjogosultságát és a mozgalom szükségességét igazolja, többször kifejtette: fontos, hogy a közéletnek ne egy kormány, hanem egy szervezett közösség legyen a főszereplője. Tematikájába sokszor a szélsőjobb által feszegetett kérdéseket építette be, ezzel próbálva integrálni mozgalmába a MIÉP-pel szimpatizálókat is. Augusztus 20-án, ünnepi beszédében az EU-t támadta, és a kormány intézkedéseit ostorozta. Legutóbb, a sajtószabadságért tartott tüntetésen pedig kiemelten foglalkozott az önkormányzati választások kérdésével is. A polgári erők összefogására szólított fel: "egy a tábor, egy a zászló" - adta ki a jelszót. A rendezvényen elmondta: "Van úgy, hogy a dolgokat akkor tudjuk megbecsülni, amikor éppen elveszítjük őket". A kormányt bírálva foglalkozott a Széchenyi-terv elsorvasztásával, a gazdahitelek befagyasztásával, a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének lassításával és a történelmi egyházakat lefokozó törekvésekkel.

Ahogyan Orbán az önkormányzati jelöltállítások során mind több teret biztosított a polgári köröknek, fokozatosan ellentétbe került korábbi szövetségeseivel. Az MDF a választásokig hallani sem akar a jobboldali pártunióról, sok helyen pedig inkább önállóan indul, mivel a Fidesz Dávid Ibolyáék szerint nem valódi súlyának megfelelően kezeli a pártot.

Orbán helyzete a Fideszben bizonyos szempontból szintén problematikussá vált. Pártjával például nyílt összeütközésbe került, amikor a Medgyessy-ügy kapcsán kialakult helyzetet nem minősítette alkotmányos válságnak, rontva ezzel az addigi Fidesz-kommunikációt.
A vizsgálatok során feltárt, előző kormányt érintő korrupciós ügyek, botrányok a Fideszt igen, Orbán Viktor személyét viszont közvetlenül nem érintették. Vagyonnyilatkozatát ugyan egy hónapig taglalta a sajtó és az országgyűlés mentelmi bizottsága, mégis csupán egyetlen botrány, a diplomataútlevelek ügye kapcsolódott személyesen a volt miniszterelnökhöz. A mindennapi politika felett állását jelzi, hogy Orbán Viktor továbbra sem nyilvánul meg napi politikai ügyekben, a parlament őszi ülésszakának első munkanapján sem jelent meg. A fő ellenzéki kommunikátorok Áder János és Kövér László. A volt miniszterelnöknek a Fideszben befolyásos tisztsége nincs, így kötődése jóformán informális.