Pártelnök nélküli pártok, pártok nélküli kormányzás

Az utóbbi hónapokban a kormánypolitikára helyeződött át a magyar politizálás hangsúlya. Ezzel párhuzamosan a pártelnökök szerepe a pártpolitikában csökken. A Parlamentbe jutott erők közül egyiknek az elnöke sem tud pártvezetővé válni a magyar politikában.

HÍR: A legerősebb frakcióval rendelkező párt, az MSZP elnöke, Kovács László külügyminiszteri tárcát kapott a kormányban. Kuncze Gábor, az SZDSZ első embere nem vállalt kormányzati funkciót, de rendszeresen kormányzati témákban foglal állást. A legnagyobb ellenzéki pártnak, a Fidesznek formálisan nincs elnöke. Dávid Ibolya MDF-elnök Boros Imre frakcióból történő eltávolításán kívül nem szerepelt a politikában az utóbbi időben.

ELEMZÉS: A parlamenti pártok mindegyikében jól láthatóak olyan tendenciák, miszerint igazi vezér nélkül politizálnak. A politikában nem jelennek meg pártálláspontok, csak a politikusok egyéni ambíciói, vagy a kormányzati szerepvállalással kapcsolatos közszereplések. Szintén jellemző a kreatív eszközök hiánya: kizárólagosakká váltak a sajtótájékoztatók, sajtóközlemények. Más módon a négy párt alig kommunikál a társadalommal.

A választási győzelemig Kovács László igazi pártelnökként dolgozott, hiszen Medgyessy Péterrel egyenrangúan jelent meg a szocialisták kampányában, a párt győzelmében is nagy szerepet játszott. Már akkor tudott volt, hogy az MSZP győzelme esetén ő lesz a külügyminiszter. Kovács László természetesnek tartotta, hogy külügyminiszterként is megtartja a pártelnöke posztot, s arra hivatkozott, hogy több nyugati egykori vagy mai külügyminiszter kollégája is jól el tudja látni egyszerre a két feladatot.

A kormányalakítás óta pártügyekben hangsúlyosan csak a főpolgármester-választás kapcsán nyilvánult meg Kovács László. Ez utóbbiban is Gy. Németh Erzsébet indulása mellett állt ki hivatalosan, ám ismert, hogy tárgyalt Demszky Gáborral. A szocialista jelölt visszalépését illetően a párt országos vezetése szembekerült a budapesti MSZP-vel. Ez jól megmutatja a pártpolitikára általánosan jellemző konfliktustelítettséget, hiszen törésvonalak szinte mindegyik pártban kirajzolódtak. Az MSZP elnöke az ügynökügyben is inkább, mint kormánytag jelent meg, hiszen az ügy kipattanásakor felvetődött neve egy esetleges konstruktív bizalmatlansági indítvány kapcsán, mint új kormányfő.

Az SZDSZ-elnök Kuncze Gábor rendszeresen sajtótájékoztatókon, rendezvényeken vesz részt, többnyire Kovács Lászlóval és Medgyessy Péterrel, ahol a kormány 100 napos tevékenységét értékelik. "Kvázi kormánytag" szerepét tölti be. Az Országgyűlésben is kormányzati ügyekben szólal fel. Pártelnökként eddig csak az SZDSZ számára negatív hírekben jelent meg: a pártból történő kilépések alkalmával, a Mécs-bizottság körüli kifogásokhoz csatlakozva és Szalay Gábor ügyében. Pozitív párthírekben nem kapott nyilvánosságot, az SZDSZ pedig támogatottságát tekintve még a választási szerepléshez képest is visszaesett. Az MSZP-től elkülönülő politikát, önálló arcot nem tud felmutatni az SZDSZ, rendszerváltó imázsa a Szalay-üggyel tovább kopott.

A Fidesz a választások óta eltelt időben - a politikai válságon túl - személyi válsággal is küzd. Orbán Viktor nem vállalt pozíciót a pártban, majd Pokorni Zoltán lemondott az elnöki tisztségről. nem vállalt pozíciót a pártban, majd Pokorni Zoltán lemondott az elnöki tisztségről. Azóta formálisan nincs a pártnak elnöke, hiszen Áder János ügyvezető alelnökként vezeti a fiatal demokratákat. Az sem tisztázott, hogy Orbán Viktor a jövőben vállal-e tisztséget a pártban, vagy végelegesen a polgári körök mellett kötelezi el magát. Ezzel párhuzamosan egyre több konfliktus kerül felszínre az önkormányzati választások kapcsán a Fideszen belül, illetve a Fidesz és a polgári körök között. A párt színeiben legtöbbet Áder János és Kövér László szólal meg a kormányt bírálva, illetve ügynökügyben.

Törésvonalak tapasztalhatók az MDF-ben is. Dávid Ibolya pártelnök Boros Imre kizárásával egy, a Fideszétől eltérő utat választott. A vezér nélküli, radikális jeleket mutató Fidesztől igyekszik megkülönböztetni magát, és a jobbközépen keres helyet. Ezt a tábort erősíti Boross Péter vagy Csapody Miklós is. A Népszava információi szerint Balsai István frakcióvezető számára olyan vitairatot készített Bába Iván, amely egy másfajta stratégiát képzel az MDF számára. Eszerint a Fidesszel nem konfrontálódna a Fórum, leginkább az SZDSZ-szel szemben fogalmaznának meg ellenvéleményeket. Több pólus létezik tehát az MDF-en belül is, nincs sem egységes álláspont, sem mindenki által elfogadott vezető.