Névváltoztatás előtt az MSZP?

Az MSZP névváltoztatásának valószínűsége közepes. Sokkal nagyobb az esélye Kovács László pártelnöki újraválasztásának. Ezáltal az európai irányultságú szociáldemokrata platform a legerősebbé válhat az MSZP-ben. Fennáll azonban annak az esélye is, hogy a pártvita során a szociáldemokrácia deklarált megjelenése elhal. Ez politikai szempontból károkat okozhat az MSZP-nek, hiszen egy kezdeményező jellegű felvetés fulladna kudarcba. Az ellenzék még erősebben hangoztathatná mostani kritikáját, miszerint az állampárt jogutódja messze áll a szociáldemokráciától.

HÍR: Szili Katalin a szeptember 27-i Magyar Hírlapban felvetette az MSZP névmódosításának lehetőségét. Szeptember 28-án Jászberényben Kovács László MSZP-elnök kijelentette, hogy megérett az idő a párt nevének megváltoztatására. A pártelnök szerint részletes pártbeli egyeztetés után Magyar Szociáldemokrata Pártra változhat a párt neve. Az MSZP frakcióülésén többen kifogásolták, hogy a felvetés az önkormányzati választások előtt került napvilágra, ami nem szerencsés. Eközben a magát történelminek nevező szociáldemokrata párt bejelentette: pert indít az MSZP ellen, ha az felveszi nevébe a szociáldemokrata jelzőt.

ELEMZÉS: A szociáldemokrácia, illetve az MSZP névváltoztatásának kérdését három oldalról érdemes megvizsgálni. 1.) Az európai szociáldemokrácia helyzete, 2.) az MSZP névváltoztatása ellen és mellett szóló érvek, 3.) az esetleges új név felvételének belső és külső okai.

Az európai szociáldemokrácia a jóléti állam gazdasági csődjével párhuzamosan válságba került a hetvenes években. Nyugat-Európában csökkent a paternalizmus iránti politikai kereslet, ezzel szemben nőtt a munkanélküliség és az infláció problémájára hatékonyabb választ adó neoliberalizmus vagy újkonzervativizmus népszerűsége (Thatcher's revolution, Reaganomics). A krízisre a Tony Blair vezette brit Munkáspárt harmadik utas politikája jelentette a megoldást.

Magyarország esetében azonban sok szemponból járhatatlanok a nyugat-európai újbaloldal útjai. Ennek legfőbb oka, hogy a magyar társadalomban mai napig jelentős igény artikulálódik a gondoskodó állam iránt.

A szociáldemokrata pártok elnevezése kapcsán sokféle módozattal találkozunk Európában. A német és a svéd pártok eredetileg is így nevezték magukat, és mai politikájuk is szociáldemokratának mondható. A német SDP és a svéd szocdem párt most kezdte meg újabb kormányzati ciklusát. Ausztriában a korábbi szocialista párt 1992-ben azzal az indokkal módosította nevét, hogy a szocialista elnevezést a kommunizmussal kötik össze sokan. Ennek ellenpéldáját láthatjuk több latin-európai és mediterrán országban, ahol szociáldemokrata programot valósítanak meg a nevükben szocialista jelzőt viselő politikai erők (Franciaország, Görögország). Portugália a legérdekesebb példa, hiszen az ottani szociáldemokrata párt mérsékelt jobboldali erő.

Több érv szól az MSZP névváltoztatása mellett. Egyrészt egy új márkanév jelezheti a fiatalítást, és a párt a mostani rövidítését is megtarthatja. Szimbolikus döntést jelentene az új név, a közvélemény jobban összekapcsolja a szociáldemokráciát az európaisággal. A téma napirendre kerülése egyúttal a párt szerepét is erősítheti a politikában.

A terv ellen szólhat, hogy az MSZP-t továbbra is szocialistaként emlegetnék, a közbeszédbe csak nagyon lassan menne át a szociáldemokrata elnevezés. Mivel egy névváltoztatás költségekkel is jár, mérlegelni kellene, vajon megéri-e a csere. A jobboldal kritikai viszonyulása a Kovács László vezette párthoz nem változna. Megemlítendő, hogy a magyarországi szociáldemokráciát negatív történelmi tapasztalatok övezik. A Bethlen-Peyer paktum, a kommunista párt szalámitaktikája okán megszűnő szociáldemokraták, majd a rendszerváltozáskor és azóta is folyamatos viták és pártszakadások a magukat szociáldemokratáknak nevező pártok között rossz emlékeket ébresztenek az emberekben.

A névváltoztatás kapcsán legfontosabb belső okként az MSZP-n belüli platformok sokaságát említhetjük. A tavaszi tisztújítás előtt a szociáldemokrata szárny markáns üzenetet próbál megfogalmazni a párt felé. A tisztújítás könnyen átrendezheti majd a pártvezetést, ezt kívánja előkészíteni a szociáldemokrata platform. A névváltoztatás oka lehet a múlttal való szakítás, az MSZP 12 éve képtelen szabadulni az utódpártiság bélyegétől. A párt nem akar szégyenkezni. Mintaadó a német szociáldemokrata párt 1959-es Bad Godesberg-i programja, amelyben Willy Brandt vezetésével leszámoltak az antikapitalizmussal és a kommunizmus támogatásával.

A múlttal való hadakozás ellenére az MSZP elmúlt bő egy évtizedes története politikai sikertörténet. Az 1990-es 11 %-os eredményt 42 % fölé tornászták 2002-re, miközben négy választás alatt három alkalommal is a legtöbb szavazatot kapták listán.

Külső okként az ügynökügy hozható fel. A történések ismét előhozták a múlt problematikáját, s a névváltoztatás lehetőséget ad a tisztázásra. Marketingszempontból egy új név új termékként való bevezetése előnyösebb helyzetben tüntetheti fel a pártot. Ehhez azonban új, átütő tartalmat kell megjelenítenie az MSZP-nek.

A jelenlegi szociáldemokrácia-vita a párton belüli hatalmi harcokkal hozható összefüggésbe. A MSZP új politikai irányvonalára javaslatot tevő, a blair-i harmadik úttal látványosan szakító Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök támogatását élvezi, párton belüli ismertsége és elfogadottsága ellenben alacsony. Neve szóba került lehetséges elnökjelöltként, ám megválasztásának realitása csekély. Emiatt Gyurcsány Ferenc személyes imázsának (a párt hosszútávú stratégiájának meghatározója) építésére koncentrál és feltehetőleg egy alacsonyabb párton belüli posztra pályázik. A vitában résztvevő Hiller István ezzel szemben népszerű politikus a párton belül, országos politikusi ismertsége és népszerűsége még nem túl magas. Ő volt az egyetlen, aki vezető szocialista politikusként nyilvánosan részt vállalt az elvi vitában, bár álláspontja nem tér el jelentősen Gyurcsány Ferencétől.