Az Európai Bizottság országjelentése

Az Európai Bizottság közzétett országjelentésében Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépését javasolja az Európai Unióba 2004-ben. A jelentés szerint ezek az országok idén befejezhetik a csatlakozási tárgyalásokat. A Magyarországot érintő jelentés összképe pozitív. Újra elismerésben részesült a gazdaság jó teljesítménye, igaz, a bizottság a magas költségvetési hiány csökkentésére hívja fel a figyelmet.

Az időközben elfogadott törvények hatására bizonyos korábbi bírálatok enyhültek. Erre példa a szociális párbeszéd és a táblabíróságok felállítása. A jelentés további lépéseket sürget a korrupció elleni harcban, és a roma program végrehajtására. A legsúlyosabb kritika a regionális és mezőgazdasági támogatások intézményi hátterének lassú kialakítását érte. Kovács László külügyminiszter szerint Magyarország képes lesz felvenni a versenyt az Unió belső piacán is, hiszen jól működik a piacgazdaság és stabil a demokratikus berendezkedés. Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetének vezetője úgy véli, most már Magyarországon a sor, hogy megteremtsük a csatlakozás belső feltételeit, aminek az alapjait a korábbi kormányok rakták le. Dávid Ibolya MDF-elnök véleménye szerint már nem Magyarország felkészültsége határozza meg a belépés időpontját. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a jelentés által kifogásolt hiányosságok pótlására hívta fel a figyelmet.

A Magyar Hírlap beszámolója szerint (EU-országjelentés a tagjelöltekről: mi is felsőbb osztályba léphetünk, Magyar Hírlap, 2002. október 10.) "ötös osztályzat - így értékelhető az Európai Bizottság utoljára kiadott, Magyarországról szóló országjelentése, amely megfogalmaz ugyan kifogásokat, és három fejezetben figyelmeztet is, a további 26-ban azonban elégedett Magyarország teljesítményével. Ez azt jelenti, hogy az EU 'kormánya' Magyarországot 2004-re EU-tagságra javasolta".

Transparency International augusztus végi felmérése szerint (u.o.) "Magyarország a világon a 33. legkorruptabb ország. Ezzel hazánk a 102 országot tartalmazó listán az első harmadban foglal helyet".

A GfK Piackutató Intézet legutóbbi elemzéséből kiderül (u.o.), hogy "a felnőtt lakosság kétharmada úgy véli, Magyarország korrupt állam. A korrupciót a magyarok többsége nem tartja normális dolognak, hasonlóan a többi kelet-közép-európaihoz. Honfitársaink fele mégis adott már kenőpénzt életében. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a magyarok fele részt vett korrupcióban. A közvélemény háromnegyede elutasítja azt az állítást, hogy a megvesztegetés természetes része az életnek. Szükségszerűségét az átlagosnál nagyobb mértékben fogadják el a nagyvárosban élők, a 30-49 évesek és az északkeleti országrész lakói. A korrupció elleni harcnak 47 százaléka látja értelmét, 43 százalék szerint pedig nem érdemes küzdeni ellene, mert megvesztegetés mindig is volt és mindig is lesz".

Csaba László közgazdász, a Közép-Európai Egyetem tanára jogosnak tartja az államháztartásra és a bérkiáramlásra vonatkozó uniós bírálatokat (u.o.). Csaba szerint "ha a kormány nagyon puha az államháztartási kiadásoknál és könnyen belenyugszik abba, hogy a növekedés idején is 6-8 százalékos hiányok legyenek, hamarabb rá kell majd lépnie a fékre. Különösen akkor, ha a kimutatott deficit a valódinál 1-2 százalékkal kisebb. Hasonlóan Lengyelországhoz és Csehországhoz, ahol ez a folyamat a növekedés visszaesését hozta. Ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a termelékenység, akkor egységnyi terméket drágábban állítanak elő, és így romlik a versenyképesség. Magyarországon 2001-2002-ben politika vezérelte béremeléseket figyelhettünk meg. Gyorsabbak voltak, mint a termelékenység növekedése, és a közszféra emelései felverték a versenyszféra béreit is, emiatt a befektetők a beruházások jó részét már nem nálunk valósítják meg. Ráadásul itthon a megtakarítások is csökkennek, tehát nincs, ami pótolja a külföldi tőkét".

"A hazánkról közzétett uniós értékelésben évről évre visszatér a romák hátrányos megkülönböztetése és az antidiszkriminációs törvény létrehozásának szükségessége (u.o.). Az idén hangsúlyosan szerepelt a dokumentumban, hogy a romaprogram ne csak különálló törvény legyen, hanem illeszkedjen az általános fejlesztési stratégiákba.
Az EU a diszkriminációval kapcsolatban két irányelvet fogadott el. A személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról s a foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelvek 2003-ban lépnek hatályba".

Kovács László külügyminiszter szerint (u.o.) "Magyarország piros lapot nem kapott, és sárgát is csak két-három területen. A mostani értékelés formálisan az elmúlt öt évet tekinti át, Közép-Kelet-Európa államai esetében valójában tizenkét esztendő eredményeiről szól. A jelentést elemezve Kovács hangsúlyozta, hogy abban ezúttal nem szerepel több, régóta kritizált pont. Sőt - tette hozzá -, a bizottság elismerően szólt néhány olyan fejleményről is, ami már a Medgyessy-kormány hivatalba lépése után következett be. Nyugtázták, hogy az autópálya-építéseknél megkerülhetetlenné tették a közbeszerzési eljárásokat. Lekerültünk azon államok listájáról, amelyek nem működtek együtt a pénzmosás elleni nemzetközi küzdelemben. A jelentés pozitívumnak mondja a táblabíróságok létrehozását, a bíróságok pénzügyi függetlenségének erősítését, a közszféra béreinek felzárkóztatására tett lépéseket. Ami a romakérdést illeti, az értékelés utal arra, hogy a kabinet megteremtette az intézményi kereteket az 1997-es középtávú stratégia életbe léptetésére. De szól az értékelés arról is , hogy a közszolgálati médiumok kuratóriumaiban immár minden párt jelen van. Ami a hiányosságokat illeti: a bizottság nagy lemaradást állapított meg a mezőgazdasági és regionális intézményrendszer kiépítésében, a környezetvédelem terén. A korrupcióval kapcsolatban a bizottság figyelmeztetett arra, hogy a vonatkozó törvényeket a gyakorlatban végre is kell hajtani. Romaügyben Brüsszel hangsúlyozta, hogy a felzárkóztatási stratégiát be kell illeszteni az általános szociális fejlődés programjába. A külpolitikai helyzetről szólva a külügyminiszter utalt arra, hogy a bizottság sürgeti a megállapodásokat a kedvezménytörvény végrehajtásáról Romániával és Szlovákiával, mégpedig a velencei bizottság megállapításait szem előtt tartva".

A Fidesz véleménye szerint (u.o.) "az idei uniós országjelentés mérföldkő az integráció szempontjából, mert az EU abban kinyilvánítja, hogy Magyarország érett a csatlakozásra. Szájer József, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a nap folyamán közzétett dokumentumot értékelő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a polgári kormány elvezette az országot az uniós csatlakozás küszöbéig. Elmondta, a Fidesz a tárgyalások hátralévő záró szakaszában azt várja a jelenlegi kabinettől, hogy következetesen képviselje a nemzeti érdekeket".

A Magyar Hírlap álláspontja szerint (Ősrobbanás, Magyar Hírlap, 2002. október 10.) "magyar szempontból a csatlakozás sem megváltást, sem Kánaánt nem hoz. A rendszerváltás óta eltelt fejlődés olyan közel vitte Magyarországot az unió gyengébben fejlett államaihoz, hogy a belépés látványos ugrást nem jelent. Egyes ágazatokban okozhat viszont problémákat, lesznek számosan, akik csalódnak; vagy mert romlik a helyzetük, vagy mert nem javul úgy, ahogyan azt esetleg várták. De a többség megnyugodhat. Az EU-tagság olyan érték, amely pusztán pénzzel nem mérhető. Szabadság, béke, biztonság - ezek a sokszor elvontnak ható értékek azok, amelyekre a közös európai állam álma épült. A szabadság, béke, biztonság sokkal közelebb lesznek, ha Magyarország tagja lesz a szervezetnek. És még némi pénz is áll a házhoz".

Füzes Oszkár: (Meghívó, Népszabadság, 2002. október 10.) "az unió bővítése - ha nekünk rosszul is esik, némi joggal - civilizációs küldetés. Abban az értelemben, hogy az elmaradottabb Kelet-Európát beengedi-becibálja a fejlettebb, igényesebb viselkedési-eljárási kódexbe. Meglehet, harminc évig tart, mire az újak mindegyikében magától értetődő, ösztönös lesz a kiegyezéses jogállam, a nemzetet más nemzetekkel együtt értelmező demokrácia, át nem hágható írott és íratlan szabályokkal. (...) Kockázat számunkra is van. Vigyázat: tegnaptól végérvényes, hogy minden, ami az unióban történik, magyar belpolitika. Magyar gazdaság-, kultúr-, szociál-, fejlesztő- és szabályozópolitika, amely mindnyájunkat közvetlenül érint. Eleinte észre se vesszük, hiszen piacilag jórészt már bent vagyunk, a többi közös szabályt is zömmel átvettük már. Divatjamúlt kifejezéssel: forradalom van, amely a nemzetfogalomtól a termelésen és a politikai belharcokon át az óvodakerítés szabványáig mindent áthat majd. Láthatatlan forradalom, észre se vesszük, hogy nem elsősorban mi megyünk be az unióba, hanem az jön be hozzánk. Beengedésével kényszerítjük magunkat, hogy a fejlődési félperifériáról a centrumba kerülve magasabb követelményeknek kelljen eleget tennünk. Nehéz lesz. De összehasonlíthatatlanul könnyebb, mint kívül, egyedül fennmaradni. (...) A láthatatlan forradalom belül kéretik: érleltebb gondolatokban, türelmesebb érzésvilágban, a kultúráltabb politika, ésszerűbb közgazdálkodás, higgadtabb társadalom igényében. Fennkölten ezt nevezik európaiságnak, unióképességnek. De a gyakorlatban is erre kézbesítették tegnap a meghívót".

A Figyelő szerkesztősége szerint ( Kevés piros pontot, Figyelő, 2002. október 10.) "kevés piros pontot kapott Magyarország az Európai Bizottság idei, egyben utolsó országjelentésében. Ez azonban -a köznyelvi értelmezéstől eltérőenjó hír, hiszen a brüsszeli jelzésrendszer szerint az mondatott ki, hogy alig van elmaradásunk az uniós igazodás terén. Noha a végeredmény szempontjából Brüszszel most már nem tett különbséget a tíz tagjelölt között, a bizonyítványok mégis jelentős mértékben eltérnek egymástól. Magyarországnak - Szlovénia mellett - ugyan a legjobb 'osztályzatokat' osztották, az elismero szavak mellett azonban a kritikákból is boven kijutott. Nem csak az uniós elvárások miatt, de jól felfogott önérdektol vezetve is jó lenne megszívlelni a bizottság észrevételeit. A jelentés kiemeli, hogy - miként az az egész integrációs folyamat során látszott - az uniós jogharmonizáció eloreszaladt a végrehajtáshoz képest. Miközben a jogszabályok átvételét Brüsszel lényegében befejezettnek tekinti, az igazságszolgáltatási apparátusban az uniós szakemberek komoly hiányosságokat tapasztaltak. Hogy mást ne mondjunk; a bíróságokon hiánycikk a számítógép, a tollak pedig elfogytak - miként azt a témával foglalkozó cikkben ebben a lapszámunkban olvashatják. Márpedig a hatékony igazságszolgáltatás - és az intelmek között szintén szereplo közbeszerzési kerettörvény - a demokratikus közélet olajozott működésének alapveto feltételeinek tekinthetok. Ugyanígy a gazdasági törvényszerűségek iránti alázatra is figyelmeztet a bizottság, amely az inflációt még mindig 'viszonylag magasnak' tartja, jóllehet megjegyzi, hogy a monetáris politika hozzájárult az árszint csökkenéséhez. Brüsszelbol is látszik, hogy a gazdaságpolitikai mix, vagyis a jó monetáris és fiskális politika elegyének helyreállítását az utóbbi korrigálásával kell kezdeni. 'A költségvetés túlságosan költekezové vált' - áll a jelentésben, amely így burkoltan azt mondja; amit a hazai közgazdászok többsége nyíltan állít. A fiskális megszorítások elkerülhetetlennek látszanak. Legkésobb jövőre".

Kocsis Györgyi szerint (Kártyacsata, HVG, 2002. október 10.) "az országjelentéseket író-szerkesztő brüsszeli eurokraták minden évben kitalálnak egy kódolt nyelvet, hogy csak a címzett kormányzatok fejthessék meg az üzeneteket, mindenki más viszont értetlenül álljon a monoton szakzsargon előtt. Amikor az idei kódrendszerben az Európai Bizottság (EB) úgy fogalmaz, hogy 'a tagságra való felkészülés érdekében ezt és ezt kell még tenni', az - az iskolai osztályzás logikája szerinti - ötössel egyenértékű. A 'sürgősen ezt és ezt kell tenni' formula a hármasnak felel meg, míg a jelző nélküli követelés elégtelent jelent. Utóbbi a HVG-nek a 12 országjelentés szerdai - lapzártánkat követő - publikálása előtti információi szerint előfordul például a Lengyelországról és a Szlovákiáról szóló értékelésben. Ezzel a sémával megfejthető, hogy Magyarország az EB által elemzett 29 témakörben az idén 26-ból jelest kapott, 3-ból pedig közepest. Az utóbbiak közül a legkeményebb bírálat az állami pénzfelhasználás ellenőrzésére hivatott szervezeteket illeti, ezeknek kell majd ugyanis a közösségi támogatások magyarországi útját is nyomon követniük. Nincs még a brüsszeli pénzek fogadására kész állapotban a területfejlesztési hálózat, sem a mezőgazdasági nyilvántartó rendszer. Csillagos ötöst kapott még az előző kormány a határvédelem fejlesztéséért - ez a schengeni rendszerbe való majdani belépés miatt fontos -, az új pedig elismerést az érdekegyeztető tanács jogainak visszaállításáért, az új média- és közbeszerzési törvényért, bár mindkettőn akad még igazítanivaló. Jelentős előrelépésnek minősítik Brüsszelben a liberalizációnak utat nyitó energiatörvény életbelépését - amit a gyakorlatnak is követnie kellene -, viszont neheztelnek a tavaly év végére ígért gáztörvény elmaradásáért, és sürgetik a jelentés lezárása után az Országgyűlés napirendjére tűzött hulladékgazdálkodási tervet. A tagjelöltek közül jelenleg Magyarországon növekszik a gazdaság, a munkanélküliség alacsony, az infláció lefelé araszol, a kereskedelmi mérleg kedvező, a mezőgazdaság versenyképes. A Széchenyi-tervet annak indulásakor még üdvözlő EB most az eredményeket hiányolja, s lassúnak ítéli az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformját. A gazdasági értékelésben két súlyos figyelmeztetés szerepel: a bérek emelkedése nincs összhangban a termelékenység növekedésével, s ez rontja a versenyképességet; az idén várhatóan 6 százalékosra duzzadó - zömmel a választási kampány terhére rótt - költségvetési deficit pedig veszélyeztetheti az eurózónába való belépést".

Kocsis szerint (u.o.) "a politikai kritériumokról szóló összefoglaló ezúttal is megállapítja: akadozik a cigányság helyzetének javítására korábban elfogadott kormányprogram végrehajtása. A táblabíróságok megalakulásától az ítélkezés felgyorsulását remélik, az 'üvegzsebprogramtól' pedig a korrupció visszaszorulását. Nem kerülte el az EB figyelmét, hogy a státustörvényről még mindig nem állapodott meg Magyarország Szlovákiával, de méltányolják, hogy a Medgyessy-kormány újraélesztette a visegrádi országok párbeszédét".