Várhegyi Attilát jogerősen elítélte a bíróság

A bírósági ítélet derékba törte Várhegyi Attila politikai pályafutását. Mandátumáról lemondott ugyan és pártigazgatói funkciójától is hamarosan meg kell válnia, de pártja továbbra is bizalmáról biztosította Várhegyit. Ezzel együtt a Fidesz egyik embelmatikus figurája távozik - átmenetileg - a közéletből. Mindenképpen politikatörténeti kuriózum egy parlamenti politikus jogerős börtönbüntetésre ítélése.

HÍR: Október 7-én másodfokon súlyosbította a Pest megyei bíróság Várhegyi Attila fideszes országgyűlési képviselő büntetését. Az első fokon hanyag kezelés miatt pénzbüntetésre ítélt politikust hűtlen kezelés miatt egy év börtönbüntetésre ítélték, két évre felfüggesztve. Egy nappal később a politikus lemondott parlamenti mandátumáról, pártigazgatói posztját azonban megtartotta. Véleménye szerint nem okozott kárt szolnoki polgármesteri tevékenysége alatt, ezért jogorvoslati kérelemmel fordul a Legfelsőbb Bírósághoz. A Fidesz képviselőcsoportja elfogadta Várhegyi lemondását.

ELEMZÉS: Várhegyi Attila az első országgyűlési képviselő a rendszerváltozás óta, akit jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Az elsőfokú ítélet 2001. novemberében pénzbüntetést tartalmazott, ehhez képest jelentősen súlyosbította az ítéletet Legfelsőbb Bíróság.

Az országgyűlési képviselőkről szóló törvény kimondja, hogy meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek. Az esetet meg lehet vizsgálni három szempontból is. Egyrészt Várhegyi Attila politikai karrierjének aspektusából, másrészt pártja, a Fidesz szemszögéből, harmadrészt történeti szempontból, az Országgyűlés képviselőit ért büntetések okán.

Várhegyi Attilát az elsőfokú ítélet még pénzbüntetésre kötelezte. A politikus ennek hatására lemondott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkári posztjáról. A Fideszben továbbra is megtartotta posztját, akkor még a választmányi elnöki pozíciót. A kormányzatból már akkor kiszorult. A mostani ítélet hatására egy másik hatalmi ágnak, a törvényhozásnak sem tagja már. A képviselői mandátumról történő lemondás a már idézett törvény rendelkezése ellenére nem volt teljesen egyértelmű. Géczi József, a mentelmi-, összeférhetetlenségi- és mandátumvizsgáló bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a törvény egyértelműen fogalmaz, bár lehetnek értelmezési problémák abból, hogy egyforma elbírálás alá esik-e a felfüggesztett és a letöltendő börtönbüntetés. Az esetleges vitának elébe ment a politikus, amikor lemondott a képviselőségéről. Várhegyi elmondása szerint "kifelé tart a közéletből". Ez egyértelműsíti azt, hogy az ítélet miatt pártja érdekében a későbbiekben lemond pártigazgatói posztjáról is. Ezzel megtörik politikai pályafutása is, amit 1997 óta árnyékolt be a még szolnoki polgármesterként elkövetett hűtlen, illetve hanyag kezelés vádja. Várhegyi az első politikus lesz a rendszerváltozás óta, aki nem politikai, hanem büntetőjogi okokból távozik a politikai térből.

Várhegyi pártjának frakcióvezető-helyettese, Rogán Antal elmondása szerint erkölcsi és jogi normákat várnak el a Fidesz képviselőitől. A lemondás a párt elvárásainak megfelel. Ezzel a Fidesz - más választása nem lévén - az erkölcsi alapú politizálás fontosságát hangsúlyozhatja ismét, ahogy azt tette az első fokú ítélet után is. A helyzet ezúttal annyiban más, hogy Várhegyi elítélésével párhuzamosan állandóan napirenden vannak az előző kormány jogilag kétes ügyei. Az ítélet tehát a lehető legrosszabbkor jött a Fidesz számára. A párt kénytelen-kelletlen a kárminimalizálás leggyorsabb eszközét választotta: lemondatta politikusát mandátumáról ás igyekezett eltüntetni a kérdést a politikai napirendről. Azonban a Fidesz nem szabadulhat meg Várhegyi Attilától abban az értelemben, hogy neve és tevékenysége hosszú évek óta kapcsolódott a párthoz, mi több, annak egyik vezető politikusa volt.

Annak ellenére, hogy Várhegyi Attila az első olyan országgyűlési képviselő 1990 óta, akit jogerős börtönbüntetés sújt, már több képviselőt elítélt a bíróság az elmúlt 12 évben. Távozniuk a Parlamentből, illetve a közéletből azonban nem kellett, vagy legalűbbis nem ennyire látványosan. Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő, az MSZP korábbi pénztárnoka a Tocsik-ügy nyolcadrendű vádlottja volt. A bíróság első fokon 10 hónapnyi fegyházra ítélte befolyással való üzérkedésért, ám az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette. Az újabb eljárásban már zsarolás volt a vád, ám Boldvait felmentették.

A volt kisgazda, majd független képviselő, Atyánszky Györgyöt első fokon csődbüntett miatt 3 évre felfüggesztve 1 év 8 hónap börtönre ítélték. Másodfokon 2001 végén az ítéletet 1 millió 250 ezer forint pénzbüntetésre mérsékelték.

A képviselői mandátumról való lemondás sem példa nélküli a III. magyar köztársaság történetében, de eddig csak két alkalommal fordult elő. 1993-ban két fideszes képviselő, Fodor Gábor és Ungár Klára ellentétbe került saját pártjával, ezért politikai okokból kiléptek a Fideszből. Erre számtalan példa akadt az elmúlt 12 évben, ám az esetek többségében a képviselők a függetlenek, majd fél év elteltével más frakció padsoraiba ültek át. Fodor és Ungár azonban a pártból való kilépésük után lemondtak parlamenti mandátumaikról, noha erre jogi okok nem kényszerítették őket.