MSZP-győzelem az önkormányzati választásokon

Az MSZP történetének második legnagyobb választási győzelmét aratta. 1994-ben az országgyűlésben szerzett abszolút többséget, most az önkormányzati választások alkalmával győzött a voksolás minden szintjén ott, ahol a pártpolitika a domináns. Megerősítette pozíciót a nagyvárosokban és átvette az irányítást a megyékben is. A szocialisták elsöprő győzelme stabilabbá teszi a kormányzati munkát, ugyanakkor kiéleződhetnek az MSZP-n belüli hatalmi harcok.

HÍR: Az október 20-án megtartott önkormányzati választásokon a jelenlegi kormánykoalíció pártjai, azon belül is az MSZP szerepelt a legjobban a pártok versenyében. Az MSZP szerezte a legtöbb mandátumot a fővárosi közgyűlésben, a megyei közgyűlésekben és szintén a szocialista párt adja a legtöbb polgármestert a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban.

ELEMZÉS: Az MSZP győzelmét nem csupán az teszi teljessé, hogy a pártok közül a legtöbb szavazatot kapta (a fővárosi és a megyei közgyűlési választásokon 1 millió 300 ezret), hanem az is, hogy a választás mindegyik elemében felülmúlta az ellenzéket. A szocialista politikusok csak a fővárosi eredmények miatt érezhetnek csalódottságot.

A választásoknak hat szintjét különböztethetjük meg. 1. Főpolgármester-választás, fővárosi közgyűlés. 2. Fővárosi kerületek. 3. Megyei közgyűlések. 4. Megyei jogú városok és megyeszékhelyek. 4. 10 ezer főnél nagyobb lakosságú települések. 6. 10 ezer főnél kisebb lakosságú települések.

Pártpolitikai értelemben az első négy szint elemezhető. A 10 ezer főnél nagyobb lakosságú nem megyeszékhelyek, illetve a kistelepülések esetében a független jelöltek vannak többségben.

A főpolgármester-választás kapcsán nem történt meglepetés. Gy. Németh Erzsébet 13 százalékot szerzett, ami megfelel az előzetesen publikált közvélemény-kutatásoknak. 13 százalékot szerzett, ami megfelel az előzetesen publikált közvélemény-kutatásoknak. Demszky Gábor újraválasztása pedig nem igazolta azokat a kormánypárti félelmeket, hogy a szocialista jelölt versenyben maradása a jobboldal által támogatott Schmitt Pál győzelmét eredményezheti. Kizárólag ebből a szempontból - stratégiailag - nem volt elhibázott Gy. Németh versenyben tartása. Presztízsszempontból nem volt azonban előnyös az országosan és Budapesten a felmérések alapján egyaránt 50 százalék körüli támogatottsággal rendelkező MSZP számára a 13 százalékos eredmény. Ezt az általában vett győzelem háttérbe szorította.
Gy. Németh Erzsébet visszalépése elmaradásának oka volt a szocialista párt azon törekvése is, hogy minél hangsúlyosabban megjelentessék fővárosi programjukat, ezáltal abszolút többséget szerezzenek a fővárosi közgyűlésben. Végül a mandátumok 36 százalékát szerezte meg az MSZP, így nem járt sikerrel e törekvésük. Vagyis Gy. Németh talponmaradási stratégiája nem, Demszky "Szavazzon 2x rám!" stratégiája viszont bevált. Megjegyzendő az is azonban, hogy ennyi - szám szerint 24 - képviselője még soha nem volt a budapesti önkormányzatban a szocialistáknak - ám az abszolút többséget nem sikerült elérni. A párt a jövőben nagyobb szerepet kér az SZDSZ-től a főváros pénzügyi döntéseinek meghozatalából, Gy. Németh Erzsébet pedig általános főpolgármester-helyettes lehet.

A budapesti kerületekben egyértelmű sikert aratott az MSZP, többhelyütt SZDSZ-támogatással. A tavaszi országgyűlési választásokon 32 fővárosi választókerültből 27-ben arattak győzelmet a szocialista jelöltek SZDSZ-es támogatással, az V. kerületben pedig a szabad demokrata Pető Iván MSZP-s támogatással lett képviselő. Október 20-án a kerületi polgármester-választásokon ez a tendencia ismétlődött meg. 17 kerületben lesz szocialista, illetve MSZP-SZDSZ támogatású polgármester. A korábban a jobboldal "felségterületének" számító II. kerületben is legyőzte Bencze B. Györgyöt a koalíció közös jelöltje, Horváth Csaba. Pesten tavasszal az összes választókerületben győztek a baloldal jelöltjei, most a XIV. kerület "elesett", főként azért, mert Zuglóban a két koalíciós párt külön jelöltet indított.

A megyei közgyűlések óriási baloldali fölényt mutatnak. A keleti országrészben valamennyi megyében az MSZP került többségbe, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mandátumok 61 százaléka a szocialistáké. A Dunántúl kilenc megyéje közül ötben szintén szocialista többség alakult ki, Veszprémben egyenlő számban osztozik a bal- és a jobboldal a 40 képviselői helyen, a polgári oldal Nyugat-Magyarországon (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) szerzett többséget. Az MSZP a hagyományosan jobboldali többségű Pest megyében is győzelmet aratott.

Áprilisban leginkább Budapestnek köszönhette győzelmét a jelenlegi kormánykoalíció, vidéken a Fidesz és az MDF volt erősebb. A baloldal októberre győztessé tudott válni az ország egészében.

A 22 megyeszékhely és megyei jogú város közül 16-ban MSZP-s, illetve SZDSZ-es jelölt nyerte el a polgármesteri címet. Nyíregyházán és Pécsett 70 százalék körüli győzelmet arattak a szocialista párt jelöltjei: Csabai Lászlóné és Toller László. A baloldal jelöltjei több olyan, eddig jobboldali irányítású városban is győzni tudtak, mint Miskolc, Szeged, Szolnok vagy Szombathely, miközben egyetlen városban sem veszítették el korábbi pozícióikat. Eredményesnek bizonyult az a kampány, amely hangsúlyozta a városok és a kormányzat "egyszínűségének" fontosságát.

Az önkormányzati választások 1990-ben, 1994-ben és 1998-ban az akkori ellenzék számára adtak lehetőséget a választási vereség utáni talpraállásra, egyfajta visszavágásra, ami többé-kevésbé sikerült is. 1990-ben egyértelmű SZDSZ-győzelmet hoztak a helyi választások, 1994-ben a jobboldal javított tavaszi pozícióin és ezt lehetett elmondani 1998-ban is. 2002-ben ezzel ellenkező tendencia érvényesült, a szűk különbségű győzelmét biztosra váltotta az MSZP.